197607. lajstromszámú szabadalom • Előregyártott többcélú műtárgy

197607 jai sajátoságos elemkapcsolat útján vannak összeépítve. Kedvezőtlen azonban, hogy az elemkapcsolat kialakítása drága és kényes lakatos munkát kíván, az elemkapcsolatot befogadó fészkeket pedig folytonossági és kor­rózióvédelmi okokból célszerű kiönteni, a kiön­tés azonban nem valósítható meg megbízható­an. A találmány célja olyan előregyártott több­célú műtárgy kifejlesztése, amely elsősorban átemelő aknák vagy szellőző aknák felada­tát tudja ellátni, megtartja a korábbi meg­oldásokból a kútgyűrű elgondolás előnyeit és így süllyesztéssel rövid idő alatt beépít­hető, egyszersmind azonban nagy teljesít­ményű csatornahálózatokban is alkalmazható. Más szóval szállíthatósági vagy egyéb szem­pontok a műtárgy geometriai méreteinek ne szabjanak korlátokat. A találmányi gondolat alapja az a felisme­rés, hogy a süilyeszthetőség, a gyors építési mód, a nagy geometriai pontosság és a mű­tárgyméret kötetlensége egyidejűleg meg­valósítható akkor, ha az akna köpenyét nem a korábbi elgondolások szerint összefüggő gyűrűkből, hanem különálló előregyártott szegmensekből állítjuk elő. A találmányi gon­dolathoz tartozik az is, hogy az azonos gyű­rűt alkotó szegmensek között egyszerű, de biztonságos és szükség esetén vízzáró kapcso­latot lehet horony-eresztékes illesztéssel, a szomszédos gyűrűk szegmensei között pedig részben horony-eresztékes illesztéssel, részben a gyűrűk axiális irányú összefeszítésével lét­rehozni. Része a találmányi gondolatnak az is, hogy az elgondolás szerint a műtárgy belsejében nagyméretű szívótereket lehet létrehozni, ezek pedig nagyfokú kiegyenlítő készségeket ered­ményeznek. Emiatt a gépparkot alkotó szivaty­­tyúkat nem kell csúcsteljesítményre méretez­ni, mivel a műtárgy képes a lefolyási csúcsok kiegyenlítésére. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti előregyártott többcélú műtárgy, pl. talajfelszín alá telepített átemelő akna, szel­lőző akna stb. — melynél az akna belső terét alulról fenék, felülről fedél határolja, az akná­nak a belső tereit körbe fogó, egymás fölé he­lyezett palásttagok sorozatából összeállított köpenye van, az egymásra épített palásttagok feszítő szervekkel, célszerűen alkotó irányú feszítő rudakkal összefüggő palásttá vannak egyesítve, a palásttagokat előnyösen gyűrűk alkotják, a szomszédos gyűrűk egymáshoz határoló peremeik mentén lévő gyűrű irányú horony-eresztékes kapcsolattal csatlakoznak, és közéjük vízzáró tulajdonságú tömítés van beiktatva, a műtárgyhoz pedig adott esetben gépészeti egység és azzal összeköttetésben lévő vezérlő egység tartozik, — oly módon van kialakítva, hogy az akna köpenyét képező gyűrűk két vagy több — előnyösen három da­rab — különálló előregyártott szegmensből vannak összeállítva, és az ugyanazon gyű­rűkben lévő szomszédos szegmensekhez alko- 4 3 tó irányú horony-eresztékes kapcsolattal csat­lakoznak, a horonyeresztékes kapcsolatok ugyancsak ismert módon vízzáró tömítéssel, pl. ragasztó anyaggal vannak ellátva, a szom­szédos gyűrűk szegmensei egymáshoz képest eltolva „kötésben" vannak elhelyezve, a szeg­mensek legalább két darab alkotó irányú át­menő üreggel rendelkeznek, az egymáshoz elhelyezkedő gyűrűk szegmenseik alkotó irá­nyú átmenő üregei egymás folytatásába es­nek, az alkotó irányú feszítő rudak ezeken az átmenő üregeken vannak átfűzve, az átmenő üregeknek a feszítő rudak által szabadon ha­gyott belső tere pedig ismert módon utószi­lárduló anyaggal van kitöltve. A találmány szerinti többcélú műtárgy további ismérve lehet, hogy a gyűrű irányú horony-eresztékes illesztéseknél a hornyok keresztmetszeti mérete az eresztékek kereszt­metszeti méretét meghaladja, a közöttük ma­iadó illesztő üregek pedig célszerűen vízzáró habarccsal vannak kitöltve. Hasonlóképpen az alkotó irányú horony­­eresztékes illesztéseknél a hornyok kereszt­metszeti mérete az eresztékek keresztmetszeti méretét meghaladja, a közöttük szabadon maradó illesztő üreg pedig célszerűen ugyan­csak vízzáró habarccsal van kitöltve. A többcélú műtárgy egy előnyös kiviteli alakjánál a gyűrűk soraiból összeépített pa­lástnak — beépített helyzetben a talajfelszín­től legtávolabbi — legalsó sorát lábazatot alkotó sor képezi vagy helyettesíti. A lába­zat szabad pereme vágóéiként van kialakítva. Átemelő akna esetén a csatorna nyomvo­nala mentén a műtárgy a talajfelszín alá van telepítve, az akna belső tere általában két fő részre: az érkező vizet fogadó primér térre és a távozó víz kiindulási helyét tartalmazó szekundér térre tagolódik, az érkező víz veze­téke általában gravitációs ürüléssel a primér térbe torkollik, míg a távozó víz vezetéke az aknából az érkező vezeték torkolati szintjé­nél magasabb pozícióból indul ki, a távozó vezetéket nyomásfokozó szervvel, így lega­lább egy, de célszerűen több szivattyúval ren­delkező gépészeti egységhez kapcsolódik, és azzal nyomócső útján van összeköttetésben, az akna belső terét alulról fenék, fölülről fe­dél határolja, a gépészeti egység előnyösen az akna fenekén van elhelyezve, továbbá az érkező vezeték torkolata tolózárral van ellát­va, a tolózárhoz pedig előnyösen a műtárgyon kívül, pl. annak fedelén elhelyezett kezelő szerv tartozik. Az átemelő műtárgy további ismérve, hogy a primér térbe az érkező vezeték által szál­lított durva szennyeződéseket fölfogó előtér rács van — célszerűen eltávolíthatóan — be­építve. Az egyik lehetséges kiviteli alaknál a primér tér és a szekundér tér közötti elvá­lasztó falban azokat közlekedő edényként egy­benyitó átömlő kapu van, a szivattyúk pedig a műtárgyat ün. nedves átemelőként működ­tető módon a szekundér térbe vannak tele­pítve. 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents