197600. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az egyik oldalon csökkentett szívóképességű műnemez előállítására
197600 A találmány tárgya, eljárás az egyik oldalon csökkentett szívóképességíi olyan münemez előállítására, amelyet előnyösen műbőr hordozóként lehet felhasználni. Ismert, hogy a cipőiparban és díszműiparban egyre gyakrabban alkalmaznak műnemezhordozós olyan műbőröket, amelyek megjelenési formájuk, fogásuk, feldolgozhatóságuk tekintetében bőr hatását keltik. A velük szemben támasztott követelmények kielégítésében jelentős feladat hárul a műbőrök hordozórétegére, a műnemezre, amely alapvetően biztosítja a műbőr megfelelő mecnanikail'tulajdonságait, fontos szerépé van az'esztétikai és higiéniai tulajdonságok alakításában és a feldolgozhatóság biztosításában. A jelenleg gyártott műbőrök közül a münemez hordozós termékek megjelenésükben és tulajdonságaikban is közel állnak a természetes bőrökhöz. A münemez hordozók legáltalánosabban használt, ismert gyártási módja az, amikor különböző (pl. poliészter, poliamid, polipropilén, vagy viszkóz) vágott szálak keverékéből szálbundát képeznek, amelyet mechanikailag (tűnemezeléssel), fizikailag (zsugorítással) és kémiailag (impregnálással) erősítenek. Ismert az az eljárás, amikor a tűnemezeit és zsugorított szálbundát polimerek hőérzékeny vizes diszperziójával impregnálnak, majd a hőmérséklet emelésével először a diszperziót destabilizálják, majd bekövetkezik a diszperzió koagulálása a szálakon. Ezután a szárítás művelete következik. Ilyen eljárásokat ismertet a 1273 311. számú nagy-brittaniabeli és a 3 539 388, a 3 639 146, a 3 523 059 és a 3 228 786. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás A műnemez tulajdonságait tekintve fontos tényező a kötőanyag szálasanyag arány és ezek egymás közötti eloszlása. Abban az esetben, ha a kötőanyag diszperzió nincs hőérzékenyítve, akkor szárításkor a kötőanyag részecskék a vízzel együtt vándorolnak a melegített felületre és a szálasanyag/kötőanyag eloszlása a keresztmetszetre nézve reprodukálhatatlan és ingadozó lesz. Keresztmetszetében egyenetlen kötőanyageloszlású fliszek előállításával több szabadalmi leírás foglalkozik. A 3 034 927 és 3 083 134 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokban ismertetett eljárások a kötőanyag egyenlőtlen eloszlását egyoldalas melegítéssel érik gI Az 1 469 320 NSZK-beli szabadalmi leírás szerint az impregnált anyagot olyan lemezek vagy szalagok közé helyezik, amelyeket egymástól eltérő hőmérsékletre melegítenek fel. Célul tűztük ki, hogy hőérzékenyített vizes polimer diszperziókból kiindulva olyan, egyik oldalon kötőanyagban dúsabb, műne1 2 mezt állítsunk elő, amely pl. cipőipari vagy díszműipari feldolgozáskor kisebb szívóképessége folytán előnyösen ragasztható. Olyan eljárás kidolgozására törekedtünk, amely ismert eljárásokhoz képest hulladékszegény technológiát biztosít. Az eljárás során a hagyományos műnemez gyártásnak megfelelően viszkóz szálból és vagy szintetikus szálból vagy szálkeverékből bontással, kártolással szálfátylat készítünk. A fátyolból keresztfektetéssel bundát képezünk, amit mechanikai szilárdítási módszerrel, így tünemezés, erősítünk. A tünemezelést azonban aszimmetrikusan végezzük. Az aszimmetriát azáltal érjük el, hogy az alsó felület irányából a tűzések 10—100%-át finomabb nemezelő tűvel tűzzük, mint a felső felület irányából. A finomabb tűvel tűzött felületet nevezzük „kedvező felületinek, míg a durvábban tűzött felületet „kedvezőtlen felületinek. A találmány szerint például úgy járhatunk el, ha az alsó és felső irányból egyaránt 400—400 tűzést kell végezni, hogy a felső irányból mind a 400 tűzést durvább tűvel (pl. 40-es finomsági számú tűvel) hajtjuk végre, ugyanakkor az alsó irányból 300 tűzést ugyanezzel a tűvel (40-es tű), míg a fennmaradó 100 tűzést finomabb tűvel (42-es finomsági számú tűvel) végezzük. Előnyösen a tűzések 20—50%-át hajtjuk végre aszimmetrikusan, így 500—700 tűzés/cm2 tűzésszámból 300—350 tűzést azonos finomságú tűvel, 200—350 tűzést pedig finomabb tűvel végzünk. A tünemezelést követően adott esetben még forró vizes zsugorítást is végzünk, 60— 90°C-on 5—15 perc időtartamig, majd a rögzített bundát 80—150°C-on szárítjuk. A fenti műveleteket olyan paraméterek mellett végezzük, hogy a tűzés során kialakított aszimmetrikus felületi kép még inkább erősödjön. A szálbunda mechanikai, majd adott esetben termikus rögzítését követően impregnálást végzünk. A kelmét, a fulár kádban történő impregnalás előtt, előimpregnáljuk. Az előimpregnálást az úgynevezett kedvezőtlen felület irányából végezzük. Az előimpregnálást vizes polimer diszperzióval előnyösen vizes műkaucsuk diszperzióval végezzük. A diszperzió szárazanyagtartalma 10—40 tömeg%. Az előimpregnálást úgy végezzük, hogy a bundára a kedvezőtlen felület irányából műkaucsuk diszperziót folyatunk. Az előimpregnálás során a kötőanyag kiszorítja a kelme belsejéből a levegőt. Az előimpregnálás művelete alatt a kelme szűrőként funkcionál. A kedvezőtlen kelme felület kiszűri a hőszenzibilizált kötőanyagban lévő apró koagulátumokat. Ugyanakkor a szálbunda belseje telítődik a kötőanyag 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
