197597. lajstromszámú szabadalom • Krómkimerítő cserzési eljárás
A találmány krómcserzett bőr előállítási eljárására vonatkozik, melynek során tökéletesebb cserzés és a cserzőlé krómtartalmának jobb kihasználása érhető el. A klasszikus krómcserzési eljárásoknál általában a cserzőlevekbe adagolt krómnak csak a 60—80%-a kötődik a bőrhöz. A többi 20—40%-a a fürdőben, az ú.n. maradékflottában marad, mely csak nagy költséggel tisztítható, illetve dolgozható fel. A krómcserzéshez használt krómsó egyrészt drága, így a krómveszteség csökkentése komoly megtakarítást jelent, másrészt a krómsók mérgezőek, s ezért a környezetbe kerülve, azt mint veszélyes hulladék szennyezik. Az utóbbi időben a fejlesztési törekvések a krómcserzési eljárások krómfogyasztásának csökkentésére irányultak, amit a következő megoldásokkal igyekeztek megvalósítani: 1. A kimerült krómfürdő újrafelhasználása az eljárásban történő visszavezetésével. 2. A használt krómfürdő maradék krómtartalmának kinyerése, általában lúgos kicsapással. 3. A krómfürdő krómtartalmának jobb kihasználása, fokozott kimerítése komplexképzők alkalmazásával. 4. Előcserzés alkalmazása aldehidekkel. 5. Kombinált alumínium és krómcserzés alkalmazása. 6. A cserzés végrehajtása alumíniummal és növényi cserzőanyagokkal. Az 1—6 számú fejlesztési irányok közül az első három közös jellemzője, hogy a krómfürdők krómtartalmának jobb kihasználására irányulnak. Az első megoldás hátránya, hogy idővel a bőrrostok és nemkívánatos sók olyan mértékben dúsulnak fel a fürdőben, hogy minőségi cserzés az ilyen fürdővel már nem végezhető. A második megoldásnál egy sor külön műveletre van szükség a kimerült fürdő feldolgozásához. A harmadik csoportba tartozó megoldások gazdaságilag a legígéretesebbek, mivel a kívánt célt itt egyszerűen adalék hozzáadásával érik el. Költségtényezőként ilyenkor csak az adalék ára merül fel. Komplexképzőket, pl. alifás dikarbonsavakat, mint az adipinsav, vagy aromás dikarbonsavakat, mint a ftálsav, valamint ezek sóit már a harmincas évek óta alkalmaznak. Korábban ezeknek az anyagoknak a használatára bőrtulajdonság javítókként került sor, hasonlóan más szerves savakhoz. Később, a hetvenes évektől, a környezetvédelmi előírások szigorodásával, megnőtt a maradékflotta minél tökéletesebb kihasználásának a jelentősége. Az AT 275 011 lsz. szabadalmi leírás szerint adipinsav,illetve ftálsav alkalmazásával a maradékflotta krómtartalma, krómtrioxidban kifejezve, 8—10 g/l-ről 5,7 g/l-re csökkenthető. Zissel és munkatársai (Das Leder 23. 177, (1972)) glutársavas pikkelezéssel a maradékflotta krómtartalmát tovább csökkentették 3,6 g Cr203/l-re. Ezt a 3—4 g/1 Cr203 tartal-1 2 mat dikarbonsav adalékokat alkalmazó eljárással nem tudták tovább csökkenteni. A DE-PS 24 24 300 lsz. szabadalom megoldása szerint 1 g Cr203/1 tartalomig sikerült a kimerítést fokozni oly módon, hogy pikkelezés után klasszikus-, azaz adalék nélküli krómcserzést alkalmaztak, majd egy második cserzési lépésben a cserzést dikarbonsavak vagy azok sói jelenlétében folytatták. A belga 854 785 lsz. szabadalmi leírás szerint előcserzést végeznek krómsóval, majd alkilénvegyület és alifás- vagy aromás-dikarbonsavsó jelenlétében krómsóval folytatják a cserzést. Ezzel a megoldással 0,8 g Cr203/1 tartalomig tudják kimeríteni a cserzőfürdőt. A DE-PS 26 26 429 lsz. szabadalom szerint javul a pikkelezett nyersbőr krómcserzése, ha parciálisán észterezett dikarbonsavat vagy annak sóját használják adalékként. így 0,7 Cr203 g/1 tartalomig sikerül krómkimerítést elérni. Ez a megoldás azon a felismerésen alapszik, hogy a dik'arbonsavakat előnyösebb származékaik, mint szabad sav vagy alkáli só formájában alkalmazni, ha olyan származékokat alkalmaznak, mely maga ugyan nem kötődik krómatommal, de a cserzés során dikarbonsavvá bomlik. A dikarbonsav félészterek, bár előnyösen alkalmazhatók a krómcserzésnél mint komplexképzők, előállításuk azonban drága mind a kiindulási anyagokat, mind az eljárási műveleteket tekintve. A Simontornyai Bőrgyár és a Nitrokémia Ipartelepek a közelmúltban olyan kompozíciót dolgoztak ki és jelentettek be szabadalomnak krómkimerítő cserzéshez alkalmazható adalékanyagként, mely dikarbonsav félészterek helyett dikarbonsav félamidot tartalmaz. Az utóbbi anyag gyártása egyszerű, a savimidekbő! egyszerű lúgos oldás útján elkészíthető az amidszármazék; nyersanyaga könnyen hozzáférhető a dikarbonsav-imidgyártás hulladéké alakjában, illetve a kompozíció savkomponenseként jól használható a íumársavgyártás anyalúgja. Vizsgálataink során azonban azt tapasztaltuk, hogy az a tagadhatatlanul számos gazdasági és műszaki előnyt kínáló adalék kompozíció csak a cserzésre kerülő bőr megfelelő előkészítése esetén biztosít hatékony eredményt. A találmány célja olyan krómkimerítő krómcserzési és alágyártási eljárás megoldása, mely az ismert eljárásokkal szemben további előnyöket kínáló dikarbonsav-félamid típusú krómkimerítő komplexképző adalék hatékony felhasználását biztosítja. Meglepő módon azt találtuk, hogy a krómkimerítő adalék hatékonysága jeléntősen fokozható, ha a cserzést megelőző műveletekben, nevezetesen a mésztelenítés és a pikkelezés során a bőr rostszerkezetét célszerűen befolyásoló, a bőripari gyakorlatban szokatlan, újszerű megoldásokat alkalmazunk. A találmány szerinti megoldás azon a felismerésen alapszik, hogy a bőr felszíne és bel2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
