197577. lajstromszámú szabadalom • Eljárás spiro-kötésű pirrolidin-2,5-dion származékok előállítására

1 A találmány tárgya új eljárás spirokö­­tésü pirrolidin-2,5-dion-származékok előállí­tására. Ezek a vegyületek aldóz-reduktáz-gátló hatásúak és így alkalmasak a krónikus dia­betikus szövődmények csökkentésére és meg­akadályozására. A találmányunk szerint előállított spiro­­kötésű pirrolidin-2,5-dion-származékokat az (I) általános képlet ábrázolja. Ebben X, jelentése halogénatom. Az (I) általános képletű vegyületek X, szubsztituensének jelentésében halogénatom fluor-, klórí,ii'jbXóni- vagy jódatomot jelent. Az (I) általános képletű spirokötésű pir­­rolidin-2,5-diqp-származékok aldóz-reduktóz­­-gátló hatásúak és így alkalmasak a kró­nikus diabetikus szövődmények, így a szür­kehályog, az idegbetegség, a vesebaj és a retinopátia kezelésére (61-142 984. számú ja­pán közrebocsátási irat, 4 593 092. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás). A 61-142.984. számú japán közrebocsátá­si irat (a továbbiakban ismert eljárásnak nevezzük) szerint az (I) általános képletű vegyületeket az a) reakcióvázlatnak meg­felelően állítják elő. Ennek megfelelően az (I) általános kép­letű vegyületeket úgy állítják elő, hogy a (Ha) általános képletű vegyülethez — a kép­letben X, jelentése a megadott — egy szer­vetlen cianidvegyületet adnak, majd a ka­pott vegyületet hidrogén-klorid jelenlétében intramolekulárisan ciklizálják, s az így nyert intermediert savas közegben dekarboxilezik. Ennek az ismert eljárásnak a hátránya, hogy az (I) általános képletű vegyületeknek nagy mennyiségben történő előállításánál nagy mennyiségű szervetlen cianidvegyületet kell használni. Emellett drága berendezések szükségesek ahhoz, hogy a keletkező cianid­­tartalmú hulladékoknak a környezetszennye­ző hatását megakadályozzák. A hidrogén-kloriddal való kezeléssel vég­rehajtott ciklokondenzálási reakcióban a visz­­szamaradó szervetlen cianidokból gázhalmaz­állapotú hidrogén-cianid keletkezik és ezért az eljárást nehéz biztonságosan lefolytatni. Az említett problémák miatt az (I) általá­nos képletű vegyület ezzel az eljárással nem állítható elő nagy mennyiségben. A találmányunk célja biztonságos eljárás kidolgozása az (I) általános képletű vegyü­letek előállítására, amelyben szervetlen cia­­nidokat nem alkalmazunk. A találmány tárgya eljárás a spirokö­tésű pirrolidin-2,5-dion-származékok előállítá­sára, ez az eljárás különbözik az előzőekben ismertetett eljárástól. A találmányunk szerin­ti eljárás abban különbözik az ismert el­járástól, hogy az (I) általános képletű vegyü­leteket ecetsavas-kénsavas közegben állít­juk elő a (IV) általános képletű vegyüle­tek intramolekuláris ciklokondenzálásával. A (IV) általános képletű vegyületeket a (II) 2 2 általános képletű vegyületekből aceton-ciano­­hidrin adagolásával, vagy a (III) általános képletű vegyületek dehidratálószerrel történő kezelésével állíthatjuk elő. A (III) általá­nos képletű vegyületek a (II) általános kép­letű vegyületekből állíthatók elő nitrometán­­nal. A találmányunkat részletesen a követ­kezőkben mutatjuk be. Az (I) általános kép­letű vegyületek előállítására szolgáló talál­mányunk szerinti eljárást a b) réakcióváz­­lat szemlélteti. A képletekben X, jelentése az előzőekben megadott és Ra jelentése rövidszénláncú alkilcsoport. Az eljárás szerint a (II) általános kép­letű vegyületeknek tetrahidrofurán/metanol elegyében készített oldatához aceton-cianohid­­rint és vizes alkálifém-hidroxid-oldatot adunk. A reakcióelegyet visszafolyatás közben for­raljuk. Ha az oldat színe sötétvörösről hal­ványvörösre változik, a reakció kb. befeje­ződik. Ha az aceton-cianohidrint az elméle­tileg számított mennyiséghez képest kis fe­leslegben alkalmazzuk, a reakcióidő lerövidít­hető és a szennyeződések mennyisége csök­kenthető. A reakciót általában mintegy 3 órán át folytatjuk le visszafolyatás közben, de ha feleslegben alkalmazzuk az aceto-ciano­­hidrint, mintegy 1 óra alatt lefolyik a reakció. Bázisként előnyösen nátrium-karbonátot vagy kálium-karbonátot alkalmazunk, ezeket nem szükséges ekvivalens mennyiségben alkalmaz­ni. A reakcióban oldószerként tetrahidrofurán/ /metanol elegyét alkalmazzuk, azonban más oldószerek is alkalmazhatók. A (III) általános képletű vegyületeket úgy is előállíthatjuk, hogy a (II) általános kép­letű vegyületeknek alkanolokban, így például metanolban, etanolban vagy izopropil-alkohol­­ban készített szuszpenziójához nitro-metánt adunk tercier amin, így például trietil-amin vagy piridin jelenlétében. A nitro-metánt és a tercier amint az elméletileg számított meny­­nyiséghez képest kis feleslegben alkalmazzuk, a reakciót 0—100°C hőmérsékleten, előnyösen szobahőmérsékleten folytatjuk le. Az optimális reakcióidő mintegy 3 óra. A kapott (III) általános képletű vegyü­letet tercier aminban, így például piridin­­ben oldjuk és tionil-kloriddal vagy foszfor­­-trikloriddal kezeljük és így a (IV) általános képletű vegyületeket állítjuk elő. A dehidra­­tálószert általában feleslegben alkalmazzuk, a reakciót előnyösen szobahőmérsékleten foly­tatjuk le, a reakcióidő 1—5 óra. Ezt követően az (I) általános képletű vegyületeket állít­juk elő úgy, hogy a (IV) általános képletű vegyületet kénsav vagy polifoszforsav jelen­létében alkánsavban, így ecetsavban visz­­szafolyatás közben forraljuk. Az (I) általános képletű vegyületet gyorsan állíthatjuk elő nagy kitermeléssel és jó minőségben, ha az ecetsav 2—20%, célszerűen 5% tömény kén­­sav-oldatot tartalmaz. A reakcióidő optimális esetben 1—2 óra. A (III) és (IV) általános képletű vegyületek újak. 197577 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents