197572. lajstromszámú szabadalom • Eljárás imidazo-piridin származékok és az ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

197572 ző hidridekkel, fémekkel és savakkal, vagy cseppfolyós ammóniával és fém-nátriummal, vagy pedig piridinben foszfor-trikloriddal vég­rehajtott reduktív dehidratálással végezhetjük A hidroxil- vagy az aminocsoport védő­csoportjának eltávolítására a redukálást elő­nyösen szokásos módon végzett, szénhordo­­zós palládiumot hasznosító katalitikus redu­kálással hajtjuk végre. Az (1—4 szénatomot tartalmazó) alkoxi­­-karbonilcsoport hidroxi-metil-csoporttá alakí­tása céljából előnyös az alumínium-lítium­­-hidriddel egy szerves oldószerben, például dietil-éterben, dioxánban vagy tetrahidrofu­­ránban végzett reagáltatás. Ezt célszerűen közömbös gáz atmoszférájában vízmentes kö­rülmények között hajtjuk végre. Például a nitro- vagy nitrózócsoport re­dukálással aminocsoporttá történő átalakítá­sára előnyös katalitikus redukálást végezni, katalizátorként például szénhordozós pallá­diumot, Raney-nikkelt vagy palládiumkormot használva. A (XII) képletű csoportnak re­dukálással ciano-metil-csoporttá alakítását előnyösen katalitikus redukálással, katali­zátorként például Raney-nikkelt használva végezhetjük. A nitro-metii-csoport cianocso­­porttá alakítására előnyösen reduktív dehid­­ratálást alkalmazunk, foszfor-trikloriddal pi­­ridin jelenlétében végzett reagáltatása útján. A cianocsoport redukálással amino-metil-cso­­porttá való alakításához célszerűen alumí­­nium-lítium-hidriddel végrehajtott kémiai re­dukálást hasznosítunk. Ha két vagy több redukálandó szubszti­­tuens van jelen, akkor az összes ilyen szubsz­­tituens redukálását végrehajthatjuk egyidejű­leg vagy fokozatosan a körülményeket meg­felelően megválasztva, vagy pedig alternatív módon úgy járhatunk el, hogy csak a szubsz­­tituensek egy részét redukáljuk a körülmé­nyeket megfelelően megválasztva, miután a redukálást megszakíthatjuk egy adott mér­tékig. Az (I) általános képletű vegyületek sző­kébb csoportját alkotó (Id) általános képle- 1ű vegyületeket — a képletben R1 jelentése a korábban megadott, R2c jelentése 1—4 szén­atomot tartalmazó alkilcsoport vagy adott esetben 1—4 szénatomot tartalmazó alkoxi­­csoporttal helyettesített fenilcsoport és R3d jelentése halogén-(1—4 szénatomot tartalma­zó) alkilcsoport — előállíthatjuk a 3. reak­cióvázlatban bemutatott módon az (I) álta­lános képletű vegyületek szőkébb csoportját alkotó (Ic) általános képletű vegyületek — a képletben R1 és R2c jelentése a korábban megadott, míg R3c jelentése hídroxí- ( I—4 szénatomot tarta!mazó)ajkilcsoport — halo­­génezőszerrel történő reagáltatásával. E célra halogénezőszerként használhatunk például hidrogén-halogenideket, így például hidrogén-fluoridot vagy hidrogén-bromidot; tionil-nalogenideket, így például tionil-klori­­dot; alkálifém-halogenideket, így például nát­­rium-bromidot; foszfor (III) -halogenideket, 6 7 foszfor (V) -oxid-halogenideket, trifenil-foszfo­­nát-alkálifém-halogenideket, trifenil-foszfin­­-szén-tetrahalogenideket, trifenil-foszfon-di­­halogenideket, difenil-trihalogén-foszforáno­­kat, trifenil-foszfonát-dihalogenideket, szulfo­­nil-halogenideket vagy szulfónium-halogeni­­deket. A reakciókörülmények a konkrét eset­ben használt halogénezőszer jellegétől függő­en változhatnak, és célszerűen a kiindulá­si anyagok, a célvegyületek és halogénező­­szerek jellegétől függően kerülnek megvá­lasztásra. Ha például halogénezőszerként tio­­nil-halogenideket, így például tionil-kloridot vagy tionil-bromidot használunk, akkor elő­nyös kiindulási anyagként egy primer vagy szekunder alkoholt használni. Előnyös, ha a reagáltatást úgy hajtjuk végre, hogy vala­mely (Ic) általános képletű vegyületet vagy sóját a halogénezőszerrel csaknem ekviva­lens mennyiségekben vagy az egyiket kis fö­löslegben véve reagáltatjuk, bármiféle oldó­szer távollétében vagy egy szerves oldó­szerben, például metilén-kloridban, dietil-éter­ben, dioxánban vagy tetrahidrofuránban, hű­tés közben vagy szobahőmérsékleten. Egyes esetekben a reakciókörülményektől függően célszerű lehet a ragáltatást aminok, például piridin jelenlétében végezni. Az (I) általános képletű vegyületek sző­kébb csoportját alkotó (le) általános képle­tű vegyületek — a képletben R1 jelentése a korábban megadott, R2e jelentése adott esetben 1—4 szénatomot tartalmazó alkoxi­­csoporttal szubsztituált fenilcsoport vagy 1—4 szénatomot tartalmazó alkoxicsoporttal adott esetben szubsztituált 1—4 szénatomot tartalmazó alkilcsoport és R3e jelentése cia­­no-(l—4 szénatomot tartalmazó)alkilcsoport — a 4. reakcióvázlatban bemutatott módon, valamely (V) általános képletű vegyületet — a képletben R1 és R2e jelentése a korábban megadott, míg R5 jelentése ciano-(l—4 szén­atomot tartalmazó)alkilcsoporttá alakítható csoport — cianogénezőszerrel vagy dehidra­­tálószerrel reagálhatva állíthatjuk elő. A ciano-(I—4 szénatomot tartaímazó)al­­kilcsoporttá alakítható csoportokban a ciano­­csoportnak megfelelő atom vagy csoport hid­rogén- vagy halogénatom, egy szerves szul­­fonsav maradéka, trialkil-szililcsoport, 1—4 szénatomot tartalmazó alkoxícsoport, fenoxi­­csoport, trialkil-ammónium-csoport, karbamo­­ilcsoport, formilcsoport, (1—4 szénatomot tartalmazó)alkoxi-karbonil-csoport, karboxil­­csoport, amino-metil-csoport, amino-karboxi­­-metil-csoport (-CH(NH2)-COOH) vagy hidr­­oxi-imino-metil-csoport (-CH=N-OH) lehet. Ezeknek az atomoknak vagy csoportoknak cianocsoporttá alakítására alkalmas mód­szerek közé tartozik például a nukleofil szubsztitúció, dehidratálás vagy oxidálás, me­lyek végrehajtása során különböző cianogé­­nezőszereket használhatunk. így például a nukleofil szubsztitúcióhoz használhatunk alká-8 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents