197553. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 85-99 tömeg% alumíniumoxid tartalmazó szinterkerámiák előállítására

197553 Vizsgálatok során megállapítottuk, hogy égy, két vagy több fémoxid külön-külön be­vitele az alumínium-oxid alapanyaghoz an­nak tulajdonságaira, mint például olvadás­pontra és hőkiterjedésre másként hat, mintha előbb, külön egy egységes, homogén vegyü­­letté alakítjuk azokat, s mint ilyet visszük be az őrléskor, de mindenképpen a formázás előtt. Ezen felismerés, valamint az Al203-Mg0- -Ti02 fázisdiagrammja [A.S. Bereznoj, N. V. Gulko, UKRAIN KHIM. ZHVR. 21 (2) 162 (1955)] alapján (1. ábra) eljárásunkban elő­ször egy alumínium-magnézium-titanát (Al203.2Mg0.4Ti02) 1570°C olvadáspontú entektikus adalékanyagot készítünk a követ­kező módon: 13—29 tömeg%, előnyösen 20 tömeg% alumínium-oxidot, 8—20 tömeg%, előnyösen 16 tömeg% magnézium-oxidot és 51—79 tö­­meg% titán-dioxidot és/vagy ezekkel egyen­értékű, hőhatásra oxidot adó sóikat — előnyö­sen alumínium-hidroxidot, alumínium-szulfá­tot, magnézium-nitrátot vagy magnézium­­-karbonátot — homogenizáló őrléssel össze­keverünk, majd kisebb előtömörítés után 1200—1400°C hőmérsékleten Oxidáló atmo­szférában 2—4 órás hőkezelést végzünk, két lépcsőben, hogy a túl nagy összesülést elke­rüljük, majd kihűlés után a darabos anyagot elporítjuk. (Az oxidáló atmoszféra a TiÓ2 re­dukálódását gátolja meg.) Az így készített adalékot önállóan, vagy célszerűen a hőve­zetőképességet javító fémezést megkönnyítő vagy egyéb adalék (ok) jelenlétében vittük be az alapanyaghoz 0,5—5, előnyösen 2 tö­­meg%-ban. Találmányunk lényegét képező alumínium­­-magnézium-titanát adalék kiválasztásánál figyelembe vettük, hogy az Al3+-ion sugará­hoz (0,050 nm) közelálló Mg2+-ion (0,065 nm) és a Ti4+-ion (0,068 nm) könnyen épül be a korund-rácsba, ami az előállítás menetét le­­rövödíti, s egyben stabil kristályszerkezetű kerámiát biztosít. A beépülést nagyban megkönnyíti az alu­míniumban jelenléte, sőt elősegíti más ada­lékok, például cirkónium (IV)-oxid, króm(III) -oxid, és/vagy szilikátok reakcióját is magá­val az alapanyaggal. A titán-dioxid, a zsugorítás alatti szem­csenövekedést gátló magnézium-oxiddal és az alapanyaggal is azonos Al203-al vegyü­­letet alkotva, mint adalék, a formázott test mikroszkopikus méretű alumíriium-oxid kris­tály határfelületén lejátszódó szilárd, illet­ve folyadék-fázisú reakciót előmozdítja, s ezál­tal meggyorsítja a kristályok egymásba ol­dódását, illetve újrakristályosodását. Ezál­tal biztosítja a homogén szövetszerkezetű, polikristályos alumínium-oxid kerámia kiala­kítását. A találmányunk szerinti eljárás tehát azon alapszik, hogy a szintetikus úton külön elő­állított, 1570°C olvadáspontú, alumínium­­-magnézium-titanát ternér rendszer mint ada­lék már kis mennyiségben is hatásosan segí­3 ti elő, előnyösen 1500°C hőmérséklet körül, a magas hőmérsékleten kalcinált, és/vagy kémiailag szennyezett, tehát nehezen zsugo­rítható alumínium-oxidból formázott, s cél­szerűen más hasznos adalékokat, így hőve­zetőképességet javító, fémezést megkönnyí­tő is tartalmazó idomtestek egyenletes zsugo­rodását tömörödését. Egyben gátolja ezen viszonylag nagyméretű idomtestek égetés alatti deformációját, elrepedezését. Ennek eredményeképpen az eddig ismertektől na­gyobb méretű, több liter űrtartalmú korund­­-edények, illetve jó kopásállóságú alaktestek is készíthetők, az általánosan alkalmazott zsugorítási hőmérsékletnél 100—200°C-al alacsonyabb hőmérsékletű szintereléssel. Ugyanakkor a lineáris zsugorodás a szoká­sos 17—20%-ról 13—16%-ra szorítható le. Mivel a találmányunk szerinti alumínium­­-magnézium-titanát adalék lineáris hőkiter­jedése 25—1000°C között mérve körülbelül egy nagyságrenddel kisebb 1,2—2,1 • 10_6/°C) a tiszta alumínium-oxid kerámiákénál 7— 11 • 10-6/°C), adagolásával — mennyiségétől függően — a szinterkorund hőkiterjedése is kisebb lesz, mely hőtágulás-csökkenés ked­vez a nagy méretű testek készítésének. A találmányunk szerinti eljárással viszony­lag nagy méretű, max. 10—12 kg tömegű, tömör és kopásálló, vagy pórusos szerkeze­tű, és jobb hőlökésállóságú, s az adott célok­ra megfelelő egyszerű, vagy bonyolult alak­­zatú idomtesteket állíthatunk elő gazdasá­gosan, a kereskedelemben kapható alumíni­­um-oxidokból, még a viszonylag sok (0,4 tö­megig) alkáliét tartalmazó timföldekből is ;MSZ 12535), mert a bevitt szilikát üvegfá­zis formájában stabilan leköti azokat. A nagyobb méretű idomtestek előállítá­sához azok szinterelés alatti zsugorodását Kellett csökkenteni. Ezt biztosítjuk az alap­anyag magasabb hőmérsékletű kalcinálásá­­val, a nyers-sűrűség növelésével, és a szín­­terelés körülményeinek megváltoztatásával, elsősorban az alumínium-magnézium-titanát adalék használatával. A fokozott kopásállóság feltétele a finom szemcsézettségű alapanyag és az adalékok kristályszemcséinek egymáshoz való szilárd kapcsolatának biztosítása. Ezt a találmá­nyunk szerinti eljárásban finom-őrléssel, az Al203.2Mg0.4Ti02 használatával, a nagy nyers-sűrűségre történő formázással és a le­hető legalacsonyabb hőmérsékleten való szin­tereléssel értük el, figyelembe véve, hogy a finom szemcsézettségű alapanyag nagyobb mértékben zsugorodik, mint a durvább, s így a nagyobb méretű és vastagabb falú idomtes­­iek előállítása — elsősorban a könnyebb el- i epedés miatt — problémát okoz. Adalékunk hatását tehát fokozhatjuk, mint­egy irányíthatjuk, ha az adott rendeltetésű kerámia előállításakor még további, önma­gukban ismert anyagokat, így például hőve­zetőképességet javító, fémezést megkönnyí­tő adalékanyagot is beviszünk az alapanyag-4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents