197537. lajstromszámú szabadalom • Berendezés anyagok, különösen szálas növényi anyagok tömörítésére

197537 Ez a találmány anyagok feldolgozására, különösen olyan anyagok, mint a szalma és más laza szálas termékek tömörítésére és diszkrét tömbökbe vagy brikettekké formá­zására alkalmas berendezésre vonatkozik. Alkalmazható a találmány termények ma­radványainak feldolgozásához, mint például a gabona learatásakor keletkező szalma ese­tében. Ilyen célra korábban is javasolták a növényi maradékok bálázását csomókba vagy bálákba, amelyeknek tömöttsége kisebb vagy nagyobb lehet. Ezeket a bálákat takarmányo­zásra, alrnozásra vagy eltüzelésre hasznosít­ják. A hagyományos bálázókkal azonban kü­lönösen eltüzelésre nem nyerhetők megfelelő tömörítvények, mert csak olyan tömöttségü bálák készíthetők velük, amelyekből nagy anyagtérfogatot kell az egységnyi hőmennyi­ség előállításához felhasználni, ha a bálákat fűtőanyagként hasznosítják. Ha a növényi maradékot gazdaságosan tudjuk tömöríteni, például a fa sűrűségét megközelítő mértékig, akkor sokkal nagyobb használati értékű fű­tőanyag nyerhető a növény-maradékokból. Azoknak a berendezéseknek, amelyeket ezideig javasoltak, számbajöhető mennyiségű, nagysűrűségü, szálas növényi maradék, pl. szalma nyerésére, különféle hátrányai vannak. Nagyon terjedelmesek és kicsi a fajlagos átbocsátóképességük. A feldolgo­zott anyagmennyiségre vonatkoztatott fajla­gos energiafelhasználás viszont nagy és a szalmát, mielőtt sajtolásra kerül, rövid dara­bokra kell aprítani. Az ilyen berendezés ál­talában a szalmát összenyomó és kitoló nyí­­tottvégű henger előtt még egy mozgató etető­döngölő alkalmazását is megköveteli. Újabb brikettezőgépek, pl. a 3791802 lajst­romszámú amerikai egyesült államokbeli sza­badalomban leírt brikettező is, fel vannak ugyan szerelve előtömörítővel is, de szálas növényi maradékokat csak aprítás után ké­pessek feldolgozni. Az aprítás pedig rendkívül energiaigényes, következésképpen költséges művelet, amihez legtöbb esetben még a nagy feldolgozandó térfogattal járó szállítási költ­ségtöbbletek is járulnak. Az a javaslat is ismert, hogy laza széná­ból összepréselt blokkokat úgy állítsanak elő, hogy íogaskerékpár kapcsolódásba lépő fogai közé adagolják, illetve táplálják a szénát, de az ilyen berendezés nem alkalmas gazdaságo­san felhasználható, megfelelően nagy sűrű­ségű blokkok kialakítására. A találmány célja olyan tömörítőberende­zés létrehozása, amellyel szálas anyagokat, különösen növényi szárakat, maradékokat, mint pl. szalmát, előzetes aprítás nélkül, gaz­daságosan lehet olyan térfogatsúlyú tömbök­ké, biokokká, illetve brikettekké tömöríteni, amely a gazdaságos szállítás és tüzeléstechni­kai felhasználás követ eredményeit kielégíti. A fenti célt az ismert brikettezőgépekkel elsősorban azért nem lehet elérni, mert két szembe forgó hengerpáron kialakított és for­gás közben a legkisebb távolság helyén egy- 2 1 máshoz illeszkedő fészek-felekből összetevő­dő formázófészkét változó sebességű anyag­­hozzávezetésse! kell tölteni. Két fészekfél ta­lálkozását két gát találkozása követi, amikor az anyaghozzávezetésnek szünetelnie kell. Szemcsés vagy aprított anyagból álló anyag­oszlop — akár előtömőrítve is ■— megenge­di azt az adagolási szakaszosságot, a szálas anyagú hosszanyag vagy anyagkötél azon­ban nem. Olyan gép felel meg a kitűzött cél­nak, amely a fészkek összefüggő sorát adja, de egyúttal a szomszédos blokkok vagy bri­kettek szétválasztását is biztosítja. Kitűzött célját azáltal éri el a találmány, hogy a gépen tömörítőeszközként azonos irány­ban forgó, egymással hegyesszöget bezáró tárcsapárt alkalmaz, amelyekhez a feldolgo­zandó anyagot befogadó fészkek olyan közök­kel sorakoznak egy kör mentén, amelyek lé­nyegében azonos méretűek a fészkekkel és előforduláskor az egyik tárcsán lévő fészkek a másik — a szemközti — tárcsa közeihez il­leszkednek. Ily módon e tömörítő tárcsák for­gás közben folytonos brikettsort hoznak lét­re, még pedig olyan elhelyezkedésben, ami a biztos szétválasztódást garantálja, mert a kö­zök szimmetriasíkjának ellentétes oldalán helyezkednek el a szomszédos brikettek. A jelen találmány tárgya olyan berende­zés az anyagok tömörítésére, illetve össze­nyomására, amely viszonylag kis energia­­igénnyel nagy sűrűségű anyagot termel. A találmány egyik szempontjának meg­felelően: a szálasanyag tömörítő berendezés a feldolgozandó anyagot előtömörítő eszkö­zöket is magába foglal, amely az anyag bizo­nyos mértékig összenyomott hosszanyagját állítja elő. Ezt az előpréselt hosszanyagot vezetjük be a tömörítőbe, amely olyan forgó tagpárt tartalmaz, amelynek tagjai az elő­­tömörített hosszanyag befogadására szolgáló fészkeket hordoznak. A fészkekbe került anyag összenyomódik, a fészek méretének fokozatos csökkenése folyamán, ami a forgó tagok el­fordulása közben mindaddig tart, amíg a fé­szek a benne lévő anyag maximális összenyo­módásának helyét el nem éri. A tömörített anyag itt diszkrét blokkokra vagy brikettekre különül, majd kiürül a fészekből. A tömörítő eszközök fő része egy forgó tagpár, ennek tagjai egymáshoz hajló tenge­lyek körül forgathatók; része a tömörítő esz­közöknek a forgó tagpár forgatására szolgáló hajtómű, továbbá a tömörítendő anyag be­fogadására szolgáló fészkek sora, amelyek­ben a tömörítés végbemegy. A fészkek mindkét forgó tagon egy-egy kör mentén sorakoznak és az egyik forgó tag fészkei a másik forgó taggal kölcsönösen meghatároznak egy-egy térközt, amely a tömörítendő anyagot befo­gadja. A forgó tagok elfordulása során, mint­hogy a tagok összehajlóak, a térköz fokozato­san csökken mindaddig, míg az említett, il­letve vizsgált térköz egy minimális méretet el nem ér, ami a maximális konvergencia he-2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents