197529. lajstromszámú szabadalom • Aprítógép szál halmazt képző rostos anyagok adott szálhosszúságúra történő darabolására
197529 A találmány tárgya aprítógép szálhalmaz/, képező rostos anyagok adott szálhosszúságra történő darabolására, elsősorban hő- és hangszigetelő, valamint tűzbiztos rétegek száraz szórással történő előállításához. Az iparban alkalmazott rostos anyagokat (például 'kőgyapot, bazaltgyapot, agyaggyapot, salakgyapot, üveggyapot stb.) általában az alapanyag megolvasztásával és az olvadékból történő szálhúzással állítják elő. Ennek során 100—200 mm hosszúságú, vagy még ennél is hosszabb szálakból álló, gubancolódásra hajlamos anyaghalmaz keletkezik. A hő- es hangszigetelő, illetve tűzbiztos rétegek száraz szórásához azonban 40 mm-nél rövidebb szálhosszúságú rostos anyaghalmaz szükséges. Ebből következik, hogy a gyártáskor keletkezett gubancos, hosszúszálú halmazt képező anyagot a célszerű szálhosszúságra kell aprítani. Erre a célra az iparban már más célra kifejlesztett aprító, szecskázó gépeket, kalapácsos darálót alkalmaznak. Ezek az említett daraboló, aprító berendezések mindegyike üzemeltethető, de vagy túlságosan apróra törik a kőgyapotot és a hozzá hasonló fizikai tulajdonságú egyéb ásványi rostokat, vagy túlságosan heterogén szálhosszúságú váladékot adnak. Ismeretes olyan szerkezeti megoldás is, amely a rosthalmazból tépőhenger segítségével anyagrészeket kihúzva,-azt bizonyos mértékben párhuzamos helyzetbe hozza, majd ilyen állapotban aprítja. A tépőhenger felületén egymással párhuzamos elrendezésben fogsorok, szegsorok vannak. A fogsorokból a közéjük benyúló íésü-szerű elem emeli ki a rostanyagot. Ezután a kőgyapot-nyalábot egy ún. daraboló henger palástfelületéből kiálló acélpengék — egy, ezzel a daraboló hengerrel összeforgó henger rugalmas felületébe belenyomják és így a kőgyapotot — tördesve darabolják, aprítják. Ez a szerkezeti megoldás iparilag jól felhasználható egyenletes szálhosszúságú vagdalékot biztosít. Súlyos hátránya azonban a kis termelékenység, valamint az igen gyors kopás, a sérülésre és eltömődésre való túlzott érzékenysége. A kőgyapot, salakgyapot, stb. gyártás jellegéből következőleg a szálhalmazban sok kisebb-nagyobb kőolvadékgyöngy van. Ezek a nagyszilárdságú elemek a szóbanforgó mechanizmust nemcsak erősen igénybe veszik, de — tapasztalat szerint — bármely pillanatban üzemképtelenné tehetik. A szóbanforgó szerkezeti megoldás további hátrányos tulajdonsága még, hogy az összeaprított kőgyapotot kis csomócskákba összenyomva adjá. Az ilyen csomócskák porszerű adalékanyagot nem vesznek magukba és szétbontásuk külön műveletet igényel. A jelen találmánnyal tehát olyan aprítógép kidolgozása a célunk, amellyel kiküszöbölhetők az említett hiányosságok és amely lehetővé teszi a törékeny szálasanyagok, például kőgyapot, üveggyapot, salakgyapot stb. 1 2 szálainak nagyteljesítményű és üzembiztos, porrázúzódás nélküli aprítását egyenletes szálhosszúságú és így porszerű adalékanyaggal jól keverhető vagdalékhalmazzá. A kitűzött feladatnak megfelelően a találmány aprítógép szálhalmazt képező rostos anyagok adott szálhcsszúságra történő darabolására, amelynek rostos anyagot befogadó garatjának aljában forgathatóan ágyazott tengelyre erősített karmos tárcsák vannak, ezek között pedig egyik oldalon tépősínek, másik oldalon anyagleszedő sínek nyúlnak be. A karmos tárcsák karmainak ívelt éle van és a karmok közötti körívnek hossza legalább 20 cm, ami megfelel a garatban lévő rostos anyaghalmazt alkotó csomók nagyságának. A tépősínek felső éleinek síkja a karmos tárcsák tengelyét a geometriai forgástengely alatt metszi és a vízszintessel 31—50°-os, előnyösen 40°-os szöget ;:árr be. A karmok és a tépősínek élei közötti tóvolság 1—2 mm. Az anyagleszedő sínek fölös éleinek síkja célszerűen a vízszintessel 30°-os szöget zár be, alsó éleik pedig íveltek. A találmány szerinti aprítógép egy célszerű kiviteli alakjánál a karmos tárcsákon három-három karom van, ahol a karmos tárcsák és a tépősínek vastagsága 4 mm, éleik közötti távolság 1 mm. Találmányunk alapját az a felismerés képezte, hogy ha az aprítandó rostos anyagot egy időben több irányból hajlító, sodró és tépő hatások érik a nyíróhatás helyett, a rostok porrázúzódás nélkül, egyenletes szálhosszúságban szakadnak el és megfelelő vagdalékhalmazt adnak. Ugyanakkor aprítógép egyszerű felépítésű, biztonságosan működik és a technológiai folyamat jól kézbentartható. A működés során a karmos tárcsák a karmok közé behulló anyagcsomókat magukkal ragadják és anyagpászmákat húznak ki az anyaghalmazból. Ezek az anyagpászmák, a karmok ívelt élei és a tépősínek élei között a forgástengely felé sodródnak és eközben fokozatosan törnek, illetve szakadnak el. Ily módon a találmány szerinti berendezés jelentős igénybevétel nélkül működtethető, sérülésre nem érzékeny. A találmány további részleteit kiviteli példán, rajz segítségével ismertetjük. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti aprítógép egy célszerű kiviteli alakjának vázlata metszetben, a 2. ábra az 1. ábra A B metszete és a 3. ábra az 1. ábra C D metszete. Az 1. ábrán látható, hogy a szálhalmazt befogadó 1 garat egyik oldalát 2 lécek közé fogott 3 tépősínek, másik oldalát pedig 4 távtartó lemezek közé fogott 5 anyagleszedő sínek alkotják. Az 1 garat alján 6 tengelyre erősített, 7 karmokból álló karmos tárcsák forognak. A tárcsák 7 karmai a 3 tépősínek között mo2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
