197517. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vírusfertőzések kezelésére alkalmas terápiás készítmény előállítására
197517 4 lebrálisan, 0,03 ml egyszeri dózissal. Az inokulálást a vírus öt különböző hígításával (10_l—10-5) végeztük, mindegyik hígítást négy-négy állatnak adva. Az 1—7. csoportok öt-öt állata vakcina-kontrollként, a 8. csoport öt állata pedig abszolút kontrollként szolgált. Az állatokat 25 napon át figyeltük meg, és megállapítottuk az elhullás értékét. A kísérlet során az RV a kontroll állatok 50%-át pusztította el. Ezt az értéket vettük a viszonylagos elhullási gyakoriság (RDF) egységének (1,0). A kísérlet során az ABV vakcina nem mutatott hatást, míg a DHV az RDF-értéket 0,9-re csökkentette, de a fertőzés lefolyását lényegesen nem befolyásolta. A CHV vakcina meggyorsította a fertőzés lefolyását, de az RDF- értéket 0,8-ra csökkentette. Az NDV, ABuV és CDV vakcinák az RDF-értékeket 0,5-re csökkentették, ugyanakkor a fertőzés lefolyását nem befolyásolták a nem-védett állatokon. A kísérlet során az AEV vakcina bizonyult a leghatékonyabbnak, amely az RDF-értéket 0,3-ra csökkentette, és az elhullás időtartamát is kissé megnövelte. 2. példa Fiatal, kifejlett Swiss egereket 8, egyenként 12 állatot tartalmazó csoportba osztottunk. Fertőzött állatokból frissen hígítatlan Ascytes folyadékot vettünk, és ezt az egér ascytes lymphoma vírust (MÁV) használtuk patogén vírusként. Az első csoportnak egyidejűleg 0,5 ml MÁV ascytes folyadékot és 0,5 ml só-oldatot adtunk. A többi hét csoport egyidejűleg 0,5 ml MÁV ascytes folyadékot és 0,5 ml alábbi vakcinát kapott: 2. csoport RV, 3. csoport: NDV (H törzs), 4. csoport: AEV, 5. csoport: fertőző bovin rhinotracheitis vírus vakcina (IBR), 6. csoport: ABV, 7. csoport: Parvovirus vakcina (PV) és 8. csoport: Reovirus vakcina (ReV). Az inkubálást intraperitoneálisan végeztük, és az állatokat 30 napon át figyeltük meg. Megállapítottuk, hogy az ABV és AEV vakcinák gyorsították a MAV-fertőzés lefolyását, míg az RDF érték a MAV-fertőzött kontrollokhoz hasonlóan 1 marad. Az IBR vakcina az RDF értéket 0,88-ra csökkentette; ez azonban nem tekinthető védőhatásnak. Az ReV vakcina RDF értéke 0,77-nek adódott, és ugyancsak késleltette a fertőzés lefolyását is. Az RV és PV vakcinák jelentős védőhatást mutattak, 0,33 RDF érték mellett a szimptómák kifejlődését jelentősen késleltették, még a később elhulló állatok esetén is. Az NDV vakcina teljes mértékben védte az egereket (RDF=0), a MÁV kifejlődése ellen a 30 napos megfigyelési periódusban. 3. példa 4 napos, speciálisan patogén-mentes csirkéket inokuláltunk patogén szerként virulens 3 Rous szarkóma vírust (RSV) alkalmazva 0,3 ml egyszeri dózissal, a vírus 10“37 hígításával, a jobb szárny humororadiális tájékába adagolva. A vakcinákat egyszeri dózisban adagoltuk, 7 nappal az RSV fertőzés előtt. Az 1. csoport 15 nem-fertőzött állatból állt (abszolút kontroll), a 2. csoport 15 állatát RSV-vel inokuláltuk (virulens vjrus kontroll). A 3. csoport 24 állatának intramuszkulárisan Marék-vírus vakcinát adtunk. 12 állatot vakcina-kontrollként alkalmaztunk, míg 12-t 7 nap elteltével RV-vel fertőztünk. A 4. csoport 24 állatát intramuszkulárisan ABuV vakcinával oltottuk be, majd 12 állatot vakcina-kontrollként tartottunk, és 12-nek 7 nap elteltével RSV dózist adtunk. Az 5. csoport 24 állatának intraorbitálisan NDV vakcina injekciót adtunk, majd 12-t vakcina-kontrollként használtunk, 12-nek pedig 7 nap elteltével RSV'-t adagoltunk. Az állatokat 5 héten át megfigyelés alatt tartottuk. A kísérlet során úgy találtuk, hogy az ABuV vakcina jelentős védőhatást mutatott Rous szarkóma vírus ellen. Az RSV fertőzés RDF értékét egynek véve az ABuV esetén 0,25 volt. NDV vakcinával mérsékelt védőhatást (0,6) kaptunk, míg a Marék vírus vakcina gyenge hatást mutatott. 4. példa Harminchárom, legkülönbözőbb rákos beteget kezeltünk klinikai körülmények között, melynek során Newcastle vakcinát adagoltunk, a beteg életkorától, fizikai állapotától és a betegség fajtájától függően változó mennyiségben. Kísérleteink során úgy találtuk, hogy a kezelt betegek jelentős hányadánál gyógyulás, illetve a túlélési idő jelentős mértékű meghosszabbodása következett be. 5. példa Nyolc, AIDS-ben szenvedő beteget kezeltünk klinikai körülmények között, a találmány szerinti, legyengített Newcastle vírust tartalmazó készítménnyel. Az esetek nagy hányadában a fertőzés fokában és az áttételeződésben jelentős javulás lépett fel. 6. példa Hat, Herpes simplex I, Herpes Genitalis, illetve Herpes Zoster fertőzésben szenvedő beteget kezeltünk a találmány szerinti készítménnyel. Az enyhébb fertőzések igen rövid idő alatt gyógyultnak voltak tekinthetők, míg krónikus fertőzések esetén is viszonylag rövid idő alatt igen jelentős fokú gyógyulás volt kimutatható. SZABADALMI IGÉNYPONT Eljárás hatóanyagként legyengített Newcastle vírust (\DV) tartalmazó terápiás gyógyszerkészítmények előállítására, azzal jellemezve, hogy ismert módon előállított, 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
