197516. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csalánkivonat előállítására

197516 4 A visszamaradó szárazanyag takarmány­ként többféle módon is hasznosítható. így pél­dául megszárítva egyéb takarmányféleségek­hez (moslék, széna, stb.) hozzákeverhető, vagy szárítás nélkül, kukoricadarával, korpá­val, egyéb őrleménnyel keverhető és granu­lálható, sőt konzerválható. Ahol erre mód van, a kivonatolandó nö­vényt frissen dolgozzuk fel, vagy hűtőkocsi­val, vagy más alkalmas módon szállítjuk a feldolgozás helyére. A találmány szerinti eljárással kapott nö­vényi hatóanyagot célszerűen kenőcs alap­anyagba bedolgozva használjuk kozmetikum­ként, aminek külön előnye, hogy a vitaminok és a klorofill — mely zsírban oldódik — igen jól kifejtheti hatását. Általánosságban a kí­vánt felhasználási területnek megfelelő ada­lékanyagok, illetve segédanyagok használ­hatók, adott esetben egyéb növényi hatóanya­gokkal kombinálva. A találmány szerinti megoldás előnye, hogy segítségével az eddig külön-külön hasz­nosított növényi hatóanyagok együttesen ki­vonhatok és komplex hatású készítményben, így kozmetikumban (arc- és testápoló krém) felhasználhatók, aminek révén rendkívül ha­tékony, sokféle célra alkalmas kozmetikum­hoz jutunk. Egyéb, különféle hatású készít­ményeket is előállíthatunk. Másrészt a feldol­gozandó növény munka- és energiaráfordí­tás nélkül rendelkezésre áll, feldolgozása gazdaságos, azaz a készítmény hatóanyagai szokatlanul olcsón férhetők hozzá. A növény­nek a találmány szerinti eljárással való fel­dolgozását az teszi különösen gazdaságossá, hogy — miután vízzel előduzzasztott friss növényt kivonatolunk, és így bizonyos fokig maguk a sejtnedvek is oldószerként szolgál­nak — a kivonatoláshoz az eddigi, szokásos oldószer (víz) mennyiségénél lényegesen ki­sebb mennyiség elegendő. Ez azt jelenti, hogy az oldószer felmelegítéséhez szükséges ener­gia is nyilvánvalóan kevesebb. Az eljárás gyakorlatilag nem eredményez hulladékanyagot, mert nemcsak, hogy a kör­nyezetbe kerülő szennyező mellékterméke nincs, de még a visszamaradó rostos anyag is hasznosítható. A kapott növényi kivonattal kapcsolatban említést érdemel, hogy a kenőcs alapanyag­ba dolgozva például kifejezett dezodoráló hatással rendelkezik, holott a szakirodalom szerint ez még vitatott és nem bizonyított a 3 klorofill hatásával kapcsolatban. Tapaszta­lataink szerint a hatóanyagok egyéb kedve­ző tulajdonságai is sokkal szignifikánsabban érvényesülnek, mint a csalánlevélből készült forrázat esetén, ezért feltételezésünk szerint a találmány szerinti kivonatolási eljárásnak, közelebbről az előduzzasztási lépésnek tulaj­donítható a kapott kivonat előre nem yárt több­lethatása. A találmányt a következőkben részlete­sebben a példa kapcsán ismertetjük, anélkül azonban, hogy azt kizárólag a példára kor­látoznánk. Példa A kivonatolandó növényt leszűrjük és 1Q00 g növényhez 1000 ml desztillált vizet adunk, amivel a növényt leöblítjük és egyben előduzzasztjuk. Ennek során a növény ned­vességet vesz fel, ezért újra lemérjük, és amennyiben a felvett vízmennyiség nem éri el az 1:1 tömegarányt, továbbá vizet adunk hozzá, hogy a növény:víz tömegarány 1:1 le­gyen. Az előduzzasztott növényt aprítjuk, zúz­zuk, vagyis rostjait fellazítjuk, így végbemegy a kivonatolás első fázisa. Az előkészített kiindulóanyagot zárt, hi­bátlan zománcedényben gyorsan forrásig me­legítjük, hűtjük, szűrjük. A szárazanyag-tartalomtól függően 2:3 — 3:2 arányban különítjük el a kivonatot és a r tstanyagot. Ilyen módon az eredeti 1000 g növényből kb. 200 g rostanyag marad vissza. A kivonatot pl. szalicilsavval tartósítjuk vagy megfelelően csomagban felhasználásig taroljuk. A kivonatot különféle készítmények ha­tóanyagaként használjuk fel, a visszaszárí­tott növényi rostokat pedig takarmány kiegé­szítő anyagként alkalmazzuk. SZABADALMI IGÉNYPONT Eljárás caalánkivonat előállítására, azzal jellemezve, hogy az időjárás és évszak figye­lembevételével a csalán-növényt 15—25 cm-es, a Jött esetben 35 cm-es vagy nagyobb szár­ral (a fás részig) együtt leszedjük, előkészít­jük szétválogatáshoz, átválogatjuk, tisztít­juk, vízzel — célszerűen 1:1 tömegarányban a kalmazott desztillált vízzel — előduzzaszt­juk, daraboljuk, felforralva kivonatoljuk, rrajd szűrjük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 Rajz nélkül Kiadja: Országos Találmányi Hivatal, Budapest A kiadásért felel: Himer Zoltán osztályvezető Ns6841. Nyomdaipari v illalat, Ungvár

Next

/
Thumbnails
Contents