197491. lajstromszámú szabadalom • Eljárás levéltetveknek a növényzettől való távoltartására
A találmány tárgya eljárás tág sor- és tőtávolságú növények — főként burgonya,paprika paradicsom és lóbab — vírusait terjesztő levéltetveknek a növényzettől való távoltartására. A hazai burgonyatermesztés legfőbb gondja, hogy nem áll rendelkezésre államilag elismert fajta, ami főként abból adódik, hogy a fajták néhány év alatt teljesen leromlanak. A leromlás fő okozói a vírusbetegségek, amelyek terjesztését a burgonyán, mint tápnövényen élő levéltetvek végzik. A leromlás miatt a hazai burgonya termesztéséhez az ültetőgumó szükségletet importból kell beszerezni. A vírusbetegségeket terjesztő levéltetűnek a növényre repült egyetlen egyede is rövid idő alatt nagy kolóniákat képez, mert szűznemzéssel szaporodik. A jóminőségű ültetőgumó hazai előállítását indokolja az import csökkentésének szüksége, valamint — a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe véve — az inszekticides permetezésnek és ezáltal a mezőgazdasági területek peszticid terhelésének mérséklése. A lóbab országos termőterületét a fehérjeellátás és az export lehetőségek kihasználása céljából 50.000 ha-ra kell növelni. A lóbab igen sok vírus gazdanövénye, amelyek fertőző terjedése a termőterület növelésével jár együtt. A gazdaságos termesztés megköveteli a védelmet, amely a vírusok ellen közvetlen módon nem oldható meg. Az inszekticidek alkalmazásának számos hátránya van. Ezek között említhető a szelektivitás hiánya, az agrobiotop káros peszticid-terhelése, a toxikus hatás gyors csökkenése a felhígulás, a bomlás, metabolizáció stb. következtében. A patogén vírust terjesztő rajzó levéltetvek pusztulása csak táplálékfelvétel útján következik be, amit a tápnövény vírussal való inokulációja megelőz. A gyors vírusos leromlás többszöri permetezéssel sem gátolható meg, sőt a mérséklés is jelentéktelen. Az inszekticideken kívül, mint repellenes, kártevő-riasztó anyag ismert a plasztik- és az alumínium fólia, mint tükröző anyagok. A plasztikfóliás takarás előnyös a talajok hőháztartására, vímegőrző képességének növelésére és a gyomkelés elmaradására. A tükröző hatás azonban mérsékelt és ezért a riasztó hatás — különösen borús időben — nem érvényesül. A riasztó hatás egyébként is csak a migráló egyedekre érvényesül, a megtelepedettekre nem. Emellett a felület takarása megfelelő gépi technológiát igényel. Az alumíniumfólia jó tükröző felületű és így riasztó hatása jó. Ez a hatás csak akkor érvényesül, ha a keléssel vagy a palántázással egyidőben terítik le. Hátránya, hogy drága, könnyen szakadozik és csak kézi munkával helyezhető el. Emellett a tükröző felület biztosítása érdekében a fólián elhelyezett súlyokkal kell rögzíteni. A fóliás takarás a gyakorlatban nem terjedt el, mert nem eredményez tartós hatást és nagy felületen vató alkalmazása gazdaságtalan. 1 Találmányunk célja olyan eljárás kidolgozása, amely lehetővé teszi az előzetesen vegyszeres gyomirtásban részesült, a tenyészidőszak első felében, a növények virágzásáig talajmozgást nem igénylő, tág sor- és tőtávolságú növényfajok és fajták vírusait terjesztő levéltetvek távoltartását a növényektől, inszekticidek használata nélkül. Felismertük, hogy a repeilens hatást eredményező tükröző, fényvisszaverő felület előállítható ragasztóanyaggal kevert alumíniumpigmentnek — a szükség szerint alkalmazott vegyszeres gyomirtást követően, a növény kelése előtt, illetve a palántázással egyidejűleg — a termőtalajra való kipermetezésével. A megfelelő időben kipermetezett alumínium-pigment tükröző felületet képez, ami biztosítja a rajzó levéltetvek távoltartását, illetve a növényzet feletti továbbrepülését. A ragasztóanyag feladata az esőállóság biztosítása a virágzásig, illetve lombozódásig. Kísérleteink során a burgonya termőtalajára hektáronként 10 kg V3—V5 jelű alumínium-pigment és 450 kg Kollobit KE-1 vagy vinasz keveréket permetezve, az így kezelt területeken az első levéltetvek egy hónappal később jelentkeznek, mint a kontrollterületeken. A levéltetvek egyedszáma a tetőzés időszakában az 1/5-e volt a kontrollterületeken táplálkozó egyedeknek. A találmány szerinti eljárás lényege tehát, hogy ragasztó hatású anyag, valamint ennek tömegére számított 1—4, előnyösen 2—3 tömegé alumínium-pigment (V3—V5, PA-100, PA-80, UP-20) összekeverésével permetlevet készítünk és ezt 400—500 kg/ha mennyiségben a termőtalajra permetezzük. Ragasztó anyagként bitument vagy karbamid-formaldehid alapú műgyantát, vagy a cukorgyári melaszra alapozott szesz- és élesztőgyártás folyékony melléktermékét tartalmazó szennyvíz besűrítésével előállított vinaszt alkalmazunk. A permetezést a gyomirtást követően és/vagy a növény kezelése előtt, illetve a palántázással egyidejűleg végezzük. A találmány szerinti eljárás példaképpeni foganatosítási módjait burgonya, lóbab, paprika és paradicsom esetére ismertetjük. 1. példa Permetlevet készítünk oly módon, hogy 1000 kg 66 tömeg% bitumen tartalmú, 3 pH kémhatású, 1030 kg/m3 sűrűségű Kollobit KE-1 ragasztóanyaghoz 20 kg V5 jelű alumínium-pigmentet keverünk. Bakhátas ültetésű burgonya termőtalaján előzőleg vegyszeres gyomirtást végzünk. A növény kelése előtt a permetlevet a termőtalajra hektáronként 500 kg mennyiségben kéttartályos, kétszórókeretes permetező berendezéssel kipermetezzük. 2. példa Permetlevet készítünk oly módon, hogy 1000 kg vinaszhoz 30 kg V3 jelű alumínium-pigmentet keverünk. A lóbab termőtalajára — a vegyszeres gyomirtást követően — a lóbab ke-2 197491 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
