197485. lajstromszámú szabadalom • Sertésfiaztató létesítmény

197485 A találmány sertésfiaztató létesítményre vonatkozik. A sertéstenyésztés és hizlalás a mai nagy­üzemi gyakorlatban is a biológiai követelmé­nyeknek megfelelően a kezdeti, — a fiazta­­tás időszakában különös követelményekkel jár. Míg későbbiekben a korszerű sertésne­velés és hizlalás már mindinkább a természe­tes hőmérséklethez igazodva, könnyűszerke­zetes, fűtetlen, jól szellőző épületekben tör­ténhet, addig a fiaztatáskor a kis malacok megfelelően temperált környezetéről gondos­kodni kell. Ezért a fiaztatás jól szigetelt, zárt terű épületekben folyhat. Ezt a feladatot ál­talában hagyományos építkezéssel, fűtéssel és mesterséges szellőztetéssel oldják meg. Az épületeken belül az egyes kocáknak koca­­leszorítókat alakítanak ki, amelyek mellett a malacok számára az ún. menekülő tereket létesítik, amelyeket olyan alacsony átbúvók­­kal választanak el a kocaleszorító tértől, hogy csak a malacok tudnak szopáskor a kocához átbújni, és így a malacok agyonnyomása el­kerülhető. A melegszükségletük a kocáknak és a ma­lacoknak nem egyforma. Ezért a malacok me­nekülőterét melegebben keli tartani, mint a koca leszorító terét. Ezt a korszerű létesítmé­nyekben úgy oldják meg, hogy a menekülő tereket infralámpákkal fűtik. Az ilyen korsze­rű fiazlató épületnek azonban kétségtelenül vannak hátrányai is. Ilyen hátrányok közé tartoznak mindenek­előtt az épület nagy beruházási költsége, a változó piaci igényekhez képest az épület be­fogadóképességének rugalmatlansága, az épületnek főleg a fűtésből és a szellőztetés­ből származó nagy üzemelési költsége, vala­mint nem utolsó sorban a közös légtérben tör­ténő fiaztatás fertőzési veszélye. A jelen találmány célja olyan fiaztató lé­tesítmény alkotása, amelyet lényegesen gaz­daságosabban lehet telepíteni és üzemeltet­ni, s amellyel ki lehet küszöbölni a fertőzések terjedését s amelyet ezeken túlmenően a kis­gazdaságok, háztáji gazdaságok is jól hasz­nosíthatnak. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy mindezt a fiaztató részek külön egysé­genként való kialakításával lehet elérni, ami azzal az előnnyel is jár, hogy a fiaztató részt a mindenkori szükségletnek megfelelően mi­minimális beruházási költséggel fejleszteni. Ennek megfelelően a találmány szerin­ti létesítmény lényege, hogy minden egyes fiaztató résznek megfelelő belső tér külön egy­ségként — kunyhóként — van kiképezve, amelyben a menekülő tér magassága csak a malacok férési magasságának felel meg, a kunyhónak a kocaleszorító és menekülő tér együttes légterét határoló hőszigetelt és cél­szerűen vázból, héjazatból álló, a kifutó fe­lé ajtóval ellátott burkolófelülete van, amely burkolófelület héjazata egészben vagy rész­ben felbillenthető. A belső tér olyan hőszige- 2 1 telt padlózattal van ellátva, amelynek a me­nekülő tér alatti részébe padlófűtő elem van beépítve. A burkolófelületnek, illetve annak részé­nek fe 1 bíllentése történhetik önmagában, vagy a megfelelő vázrésszel együtt. Általában előnyös, ha ennek a kunyhónak az ajtajával szemben, a belső tér hátulsó ol­dalán is van ajtaja, vagy szellőző nyílása. Az ajtót (ajtókat) szellőzőnyílásokkal kell ellátni, vagy réselten kialakítani. Végül a ta­lálmány ajánlható kiviteli alakjában a mene­külő tér fölött szellőző — ellenőrző nyílás is lehet. Találmányunkat az alábbiakban annak két példaképpeni kiviteli alakjával kapcsola­tosan a mellékelt rajzokra való hivatkozás­sal magyarázzuk meg részleteiben. A rajzo­kon az 1. ábra a találmány egy előnyös kivi­teli alakjának távlati képe, a héjazat részbe­ni kitörésével ábrázolva, a 2. ábra a létesítmény vázlatos alaprajza, a 3. ábra az 1. ábrán bemutatott kiviteli alak kunyhójának vázlatos keresztmetszete, a 4. ábra ugyanennek vázlatos oldalné­zete, egyben felbillentett állapotával együtt, az 5. ábra a kunyhó egy másik kiviteli alak­jának vázlatos homloknézete, a 6. ábra ugyanennek vázlatos oldalné­zete, ugyancsak felbillentett állapotával együtt. Mint az 1. ábrán látjuk, a belső tér külön egységként, 1 kunyhóként van kiképezve, ame­lyet a 2 vázra támaszkodó 3 héjazat választ el a külső légtértől. A 3 héjazat előnyösen ön­magában is önhordó, merev, könnyű hőszi­getelő anyagból készül, ilyen pl. az alaktar­tó üvegszálas poliészter, amelyet még amino­­céll hőszigetelővel is kitöltenek, stb. A 2 váz­­szerkezet készülhet acélból, könnyűfémből, vagy megfelelő szilárdságú műanyagból, és lehet különálló vagy lehet a héjazatta! ösz­­szeépített. Az egy kunyhó itt három hajóra oszlik: a középső magas hajó a 4 kocaleszorító tér, a két oldalsó alacsony rész pedig az 5 mene­külő tér. Az 1 kunyhó 6 padlózata ugyancsak hőszigetelő anyagból készül, amelybe a me­nekülő tereken a 7 pa-dlófűtő elem van beépít­ve. Ez is többféle ismert fűtőelem lehet, a leg­egyszerűbb villamos fűtőszálú fűtőelem hasz­nálata. A 3 héjazat célszerűen a kétoldali 5 menekülőtér felett a lefedhető 8 szellőzőellen­őrző nyílással van ellátva. A középső 4 ko­caleszorító térnek elől az itt ábrázolt, nyitha­tó vagy levehető 9 ajtaja van, aminek az al­ján a szabadon forgó 10 küszöbhenger van elhelyezve. Elől van szokásos módon a 11 kifutó, ame­lyet a 12 kerítés vesz körül s amelyben a 13 etetővályú van behelyezve, míg a 14 önitató, célszerűen szopókás itató a 12 kerítésen kí­vül áll s csak a~~szopókája nyúlik be a kifutó­ba. 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents