197484. lajstromszámú szabadalom • Öntözőberendezés mezőgazdasági területek kis adagokban való öntözésére
197484 ve a 13 öntözőnyílások méretének, illetve a 31 sokjáratü csap forgórész járatok méreteinek megfelelő megválasztása is. Gyakori probléma, hogy éghajlati, növényélettani, vagy vízkorlátozási okok miatt csak a nap bizonyos szakában, főként éjjel szabad öntözni. Ez úgy valósul meg, hogy az 50 kapcsolóórán beállítják a napi öntözés kezdeti és végső időpontját. Az 50 kapcsolóóra az öntözési időpont kezdetekor nyitja a 49 csapot, melynek következtében a víz a 3 vezérlőszerkezethez áramlik. Az öntözési idő végén az 50 időautomata a 49 csapot zárja. A nap bizonyos szakában történő öntözés megvalósítható még a 3 vezérlőszerkezet 3 számú ábra szerinti kiegészítésével. Ebben az esetben a 3 vezérlőszerkezet működése a korábbiakban leírtakhoz képest a következőképpen módosul. A 19 tengely alternáló mozgásakor a 42 szakaszoló-karszerkezetet is mozgatja. A 42 szakaszoló-karszerkezet a 43 szakaszoló-kilincs segítségével forgatja a 44 szakaszoló-kilincskereket, amellyel együtt forog a 45 csiga. A 45 csiga elfordítja a 46 csigakereket és vele együtt a 47 vezértárcsát. A 47 vezértárcsa a nagyobb átmérőjű szakaszán érintkezve 48 emelőrúddal, megemeli a 23 kilincset. A 23 kilincs ekkor a 24 kilincskerék felett úgy halad el, hogy annak fogaiba nem akaszkodik bele, vagyis a 24 kilincskerék és vele a 31 sokjáratú csap forgórésze annak ellenére nem mozdul meg, hogy a 3 vezérlőszerkezet egyéb részei mozognak. Amikor a 47 vezértárcsa elfordulása következtében a kisebb átmérőjű szakaszával érintkezik a 48 emelőrúddal, a 48 emelőrúd és vele a 23 kilincs lesüllyed, és ekkor a 23 kilincs forgatja a 24 kilincskereket. A 31 sokjáratúcsap mozgórészét és a 24 kilincskereket nyilvánvalóan úgy kell egymáshoz képest rögzíteni, hogy amikor a 23 kilincset a 48 emelőrúd megemeli, a forgórész 7 öntözővíz-el vezetőcsonkok és 6 öntözővíz-bevezetőcsonk közötti kapcsolatot lezárja. így az öntözőberendezés kizárólag akkor öntöz, amikor a 47 vezértárcsa kisebb átmérőjű szakaszán érintkezik a 48 emelőrúddal. A találmány szerinti öntözőberendezés átfolyó nyílásai és a 13 öntözőnyílásai nagyok, így az eldugulás veszélye rendkívül kicsi. Az eldugulás veszélye tulajdonképpen csak erősen szennyezett öntözővíz esetében lép fel a 18 szabályozó szelepnél. Ennek elkerülése érdekében erősen szennyezett öntözővíz felhasználása esetén szükséges lehet 54 szűrő beépítése a 18 szabályozó szelep elé. Az öntözőberendezéssel szükség esetén folyékonymütrágya is kiadagolható. Annak érdekében, hogy valamennyi öntözőcsövön lehessen műtrágyát kiadagolni, de a műtrágyában lévő szilárd anyagok esetleges dugulási veszélyét el lehessen kerülni célszerű az 55 folyékonyműtrágya-adagolót az 1 fővezetékbe az az megcsapoló 2 vezérlőveze15 ték és a 6 öntözővíz-bevezetőcsonk közé beépíteni. Az öntözőberendezés viszonylag egyszerű eszközökkel elkésíthető. Mivel csak igen lassan mozgó és igen kis terhelésű alkatrészei vannak hosszú élettartalmú, karbantartást nem, vagy alig igényel. Az esetleges karbantartás egyszerű eszközökkel, magas szakképzettségű dolgozók igénybevételével megoldható. A találmány szerinti öntözőberendezés energiafelhasználása kicsi. Szűrőberendezést igen szennyezett víz esetén is kizárólag a vezérlővíz-vezetékbe kell beépíteni. A viszonylag nagy öntözőnyílások, lehetővé teszik, hogy az öntözést kis nyomással lehessen végezni. A kis nyomás miatt az öntözővíz vezetését kis szilárdságú olcsó csövekből lehet elkészíteni. Ugyanilyen csövekből készíthető az öntözőcső is. A kis nyomások következtében a szükséges csövek lehetnek hajlékony csövek például műanyag, vagy gumicsövek. A csőcsatlakozások és csonkok ebben az esetben, csak nagyobb merevségű csodarabok kell, hogy legyenek, amelyekre a hajlékony cső végét felhúzzák. Az öntözővezetéket is célszerű ilyen hajlékony csövekből és két csőcsatlakozásra alkalmas csővégét, valamint az öntözőnyílást tartalmazó T-idomokból kiképezni. A találmány szerinti öntözőberendezés egyszerű és széles határok között megvalósítható szabályozhatóság a legkülönfélébb növénykultúrák öntözését teszi lehetővé különböző klimatikus és talajviszonyok között. A találmány szerinti öntözőberendezés sokoldalú felhasználási lehetősége miatt alkalmas kis és nagy területen egy vagy több fajta növény egyidejű termesztése esetében öntözésre szabad földön, üvegházban és fóliasátorban egyaránt. Az öntözőberendezés alkalmas a legkülönfélébb öntözővizek, beleértve a szennyvizek kiöntözésére. Az öntözőberendezés használható vízvezetékből, magastartályból, elektromos vagy robbanómotorral hajtott szivattyúból származó öntözővízzel egyaránt. Sőt alkalmas a szélenergia áltai működtetett szivattyú által szállított szélsőséges mennyiségű öntözővizek kiöntözésére is. Az öntözőberendezés úgy lett kialakítva, hogy telepítése után a földművelés egyéb műveleteit ne akadályozza. Az öntözőberendezéssel meghalósítható az olyan öntözés, amely csak a nap bizonyos szakaszában, például éjjel folyik. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. öntözőberendezés mezőgazdasági területek kis adagokban való öntözésére, amelynek be- és kivezető csonk(ok)kal ellátott vezérlőszerkezete, valamint a kivezetőcsonk (ok)ra csatlakoztatott öntözővizet szállító öntözővezetéke (i) van(nak), azzal jellemezve, hogy vezérlőszerkezetének (3) vezérlővíz-16 9 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
