197484. lajstromszámú szabadalom • Öntözőberendezés mezőgazdasági területek kis adagokban való öntözésére

197484 tatlanul lehet a közeljövőben esetleg lehulló csapadék mennyiségét előrejelezni. Így a kor­szerű módszerekkel beállított optimális ta táj - nedvességi állapot váratlan nagyobb csapa­dék esetén megszűnhet optimális lenni. Az ésszerűnél nagyobb pontosság növe­li a berendezések árát és karbantartási igé­nyét, ugyanakkor csökkenti az üzembizton­ságot. Az ismert berendezések általában csak a növénykultúrák kis részének öntözésére használhatók. A találmány célja olyan öntözőberende­zés létrehozása, amely az öntözővizet szé­les mennyiségi határok között, kis energia­felhasználással és kis vízveszteséggel juttat­ja az öntözendő területre, biztosítja az ön­tözővíz jó hasznosulását, sokféle növénykul­túra esetében alkalmazható, a növénytermesz­téshez szükséges művelési lépéseket nem gá­tolja, illetve ezekhez adaptálható és környe­zetkárosító hatása nincs. A találmány szerinti berendezés kidolgo­zásának célja továbbá, hogy az öntözőberen­dezés egyszerűen, olcsón előállítható és sze­relhető legyen, egyszerűen és széles idő, illetve vízmennyiség határok között lehessen szabályozni, valamint minimális karbantartá­si igénye legyen. A találmány szerinti berendezés kidolgo­zásánál fontos célként vettük figyelembe, hogy tegye lehetővé ott is az öntözést, ahol csak éjjel lehetséges öntözni és az emberi felügyelet ritkán — általában hetente egyszer — való­sítható meg. A találmány szerinti öntözőberendezés úgy lett kialakítva, hogy szélgéppel működtetett szivattyúval szállított vízzel is üzemeltethe­tő legyen. A szélenergia hasznosítása öntözésre ugyanis a berendezéstől olyan széles kibo­­csájtandó öntözőmennyiség határokat igényel, amelyeket az ismert berendezések megvaló­sítani nem tudnak. Ennek az oka az, hogy mivel a szélenergia szélsőséges határok kö­zött áll egy adott helyen is rendelkezésre, az öntözőberendezésnek a szélenergia által meghatározott vízmennyiséget kell kiadagol­nia a termelt növénykultúrák víztüröképessé­­gének optimális határáig, és hasznosítani kell a talajvíztároló képességet arra az idő­re mikor szélenergia nem, vagy alig áll ren­delkezésre. A találmány szerinti öntözőberendezés to­vábbi célja, hogy üvegházakba, illetve fólia­sátrakban is biztosítani lehessen vele az ön­tözést. A találmány szerinti öntözőberendezés cél­ja továbbá, hogy az öntözőberendezéssel szükség esetén az öntözővízzel együtt folyé­kony műtrágya kijuttatását is lehetővé te­gye, valamint az öntözőberendezést az ön­tözést szabályzó szabályozó körhöz csatla­koztatni lehessen. A találmány szerinti öntözőberendezés azon felismerésen alapul, hogy amennyiben 5 4 az öntözőcsövek öntözőnyílásait a csepegte­tő öntözésnél használt fúvókanyílásokhoz ké­pest jelentősen megnöveljük, az öntözővíz kijuttatásához szükséges energiamennyiség jelentősen csökken, ugyanakkor csökken, vagy megszűnik az Öntözőnyílások, az öntözővíz­ben lévő szilárd szennyezőanyag, vagy az öntözővíz vastartalmának okozta dugulási veszélye. Amennyiben az öntözéshez szükséges ener­giamennyiség, és így az öntözéshez szüksé­ges nyomás csökken az öntözőberendezés egyes részei között kapcsolatot létesítő ve­zetékek, valamint az öntözővezetékek olcsó, egyszerű anyagból, egyszerű csatlakozókkal készíthetők. Az öntözésre felhasznált víz energiája felhasználható az öntözőberendezés vezérlé­sére, így semmiféle egyéb energiaforrásra, például elektromos energiára nincs szükség. Az öntözővíz energiájának felhasználása egy­szerű, hosszú élettartamú, kis karbantartási igényű berendezés kialakítását teszi lehetővé. A kialakított egyszerű berendezés által kiadott öntözővíz mennyiségének pontossága nagyobb, mint általában a termesztett nö­vények talajtól, talajműveltségtől, növény fajtától, fejlettségi állapottól, külső időjá­rási viszonyoktól stb. függő vízigényének is­mert pontossága. Kiemeljük azon felisme­résünket, hogy különösen kontinentális és trópusi viszonyok között a növények vízigényé­nek öntözéssel történő pontos kielégítését az öntözési időpont után lehulló, legfeljebb va­lószínűségi alapon figyelembevehető, csapa­dék mennyisége nagymértékben gátolja, így a nagypontosságú öntözővíz kiadagolás értel­mét erősen csökkenti. Az öntözővíz energiájának vezérlésre tör­ténő felhasználásával az öntözővíz mennyi­ségét és az öntözés idejét rendkívül széles határok között változtatni képes öntözőberen­dezés alakítható ki. A találmány szerinti öntözőberendezés ki­dolgozását elősegítette az a felismerés, hogy amennyiben — az ismert és szokásos elren­dezésekkel ellentétben — az öntözővezeté­kek nem vízszintesen vannak elhelyezve, hanem az öntözővíz áramlási irányával meg­egyező irányban a vízszinteshez képest lej tősen, az öntözőnyílások felülete az öntöző­vezeték mentén állandó lehet. Ez nagymér­tékben leegyszerűsíti az öntözővezetékek gyár­tását és szerelését egyaránt. Amennyiben a talaj felszínén árkok van­nak és az öntözővezetékek az árkok felett vannak elhelyezve, az öntözőberendezés kis sortávolságban termesztett növények termesz­tésére is alkalmas. Amennyiben az öntözőveze­tékek a talaj felszín alatt szűrőágyban, pél­dául olcsó és igen lassan bomló szalma vag.y kókuszháncságyban vannak elhelyezve az ön­tözőberendezés gyep, vagy diszkért öntözés­re is alkalmas. Abban az esetben, ha a nap bizonyos szakában, például csak éjjel szabad ön­6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents