197469. lajstromszámú szabadalom • Szemüvegszerüen fejen hordható sztereoszkópikus vedeo képmegjelenitő berendezés.

S&badalml Tár. ’ 7' ' JtJLAJDONf^. 197469 kony vízszintes 17 nyíláson. A 18 csavar­anyák közrefogják a 12 összekötő elemet. így lehetőség van a 7 tükör, minden irányú fi­­nombeállltására. A 8 lencsét vagy lencse­­rendszert ugyancsak beállitószerwel látjuk éli amely például a 19 csavarmenetes tubus lehet. A 4. ábrán bemutatott elrendezésben a 9 burkolatrészbe épített 1 video képmegjele­­nltő egység LCD-eszköz, amely mögött fény­­diffúzor, vagyis a fényt homogén módon szó­ró féligáteresztő lemez, például mattüveg he­lyezkedik el. A 9 burkolatrész két részre van osztva, amelyek a 22 csuklónál elfordít­ható módon kapcsolódnak egymáshoz, ezáltal a berendezés két szára, szemüveghez hason­lóan, összehajtható. Az előbbi burkolatré­szeknek az egymás felőli, nyitott végeit cél­szerűen a takarólemezekként is szereplő 21 és 23 fénydiffúzorok, például mattüvegek zárják le. A 23 fénydiffúzor mögött a 24 fe­hér fényű fényforrás van beépítve, amely előnyösen a 9 burkolatrészbe épített 25 áramforrással van megszakítható áramkörbe kapcsolva. A 9 burkolatrész a 11 rögzítő­­elemben végződik, amelynek az alakja elő­nyösen lefelé törő vagy görbülő. A találmány szerinti berendezés műkö­dését tekintve a 3 képernyőről kiinduló fénnyaláb a 4 tükrön vagy prizmán megtör­ve, majd a 8 lencsén vagy lencserendszeren fókuszálódva és végül a 7 tükrön megtörve jut az 5 pupillán keresztül a szembe. A szemlélő személy végeredményben mindkét szemmel a 7 tükör irányában, mögötte, lát­szólagosan a 26 látszati kép térbeli helyén látja a 3 képernyő felnagyított és a valósá­gosnál nagyobb távolságban látszó képét, ezért a két kép mind azonos képek esetén, mind sztereo képpár (bal- és jobb nézószög­­ből felvett képek) esetén egyetlen képpé ol­vad össze. Sztereo képpár esetén természe­tesen ez a kép térhatású. A 3 képernyő nagyságát, és a 8 lencse vagy lencserendszer nagyítását előnyösen úgy választjuk meg, hogy a ß szög kb. 10- -15° között legyen, ez megfelel a nagyképer­nyős (60-70 cm képátlójú) televízió 2-3 méter távolságról történő nézésekor adódó szögnek. Amennyiben a 8 lencsét vagy lencserendszert optikai tengelye mentén távolitjuk a 4 tükör­től vagy prizmától s ezzel egyetemben a 3 képernyőtől, a 26 látszati kép nagysága és távolsága - a 0 szög nagyjából változatlanul maradása mellett - nő. Annak érdekében, hogy a képtávolság illetve nagyság a legké­nyelmesebb legyen, a 8 lencséket vagy len­cserendszereket beállitószerwel látjuk el, amelyek külön vagy összekapcsoltan működ­hetnek. A 7 tükrök mérete és elhelyezése pontosan olyan, hogy bennük tükröződve a bal és a jobb szem pontosan a 3 képernyőt, de csak a képernyőt látja. Vagyis, a 7 tük­rök csak minimális mértékű kitakarást jelen­tenek a külső környezetet szemlélő személy számára. A személy a 26 látszati képet min­denfajta sötét keret nélkül, önmagában látja, .ráültetve* a mindenkori külső környezet képére; másképpen fogalmazva a tv-kép le­begni látszik a környezet háttere előtt. Mint g az eddigiekből is látszik, a bal ill. jobb szemmel látott látszati tv-képek fedésbe ho­zásához a 7 tükrök egyszeri precíz beállítása szükséges, személyre szabottan. A beállítás a 7 tükrök elforditásával illetve önmagával párhuzamos elcsúsztatásával elvégezhető. Az 5. ábra azt magyarázza illetve szem­lélteti, hogy a 7 tükrök gyakorlatilag nem vagy alig akadályozzák a személy számára a külső környezet szabad szemlélését. Mivel a 15 7 tükrök átlátszatlanok, a 26 látszati képet nézve takarásban vannak a mögötte lévő tár­gyak, környezet. Amennyiben azonban a szemlélő például a jóval távolabbi 27 pontra néz, azt is mindkét szemmel látja, holott e 20 pontnak a 26 látszati kép mögött, kitakarva kellene lenni. A jelenség magyarázata abban van, hogy a távolabbra néző szempár pupillái a szemgolyók kismértékű korrekciós elfordu­lása miatt távolodnak egymástól, ezáltal a 28 25 helyzetű pupillák jobban mögé látnak a 7 tükröknek. Végeredményben a 27 pontot néző személy számára csak a 29 és 30, illetve 31 és 32 (a 28 helyzetű pupillákból kiinduló és a 7 tükrök széleit érintő) félegyenesek által 30 közrezárt 33 vonalkázott terület marad mind­két szem számára kitakarva. Általánosan is igaz az a tétel, miszerint ha a 26 látszati ké­pet szemlélve annak (a környezetet kitakaró) területe T, akkor bármely más, ettől közelebb 35 vagy távolabb lévő pontot szemlélve a mind­két szem számára jelentkező kitakarás ki­sebb, mint T. Végezetül, mivel a pupilla nem pontszerű, hanem kiterjedése van, az előbb leirt jelenségeknél a kontúrok elmosódottak, 40 ami fokozza az előbbi tétel érvényét. Összefoglalva, találmányunk olyan, szem­­üvegformájú video képmegjelenitő, amely le­hetővé teszi nemcsak a tv-kép zavartalan szemlélését, hanem a külső környezet aka- 45 dálytalan vagy az előbbi tv-képnél kisebb kitakarással akadályozott szemlélését is. Az ismertetett kiviteli alakokból láthat­juk, hogy a képmegjelenitő egység fajtájától függően az eszköz többféleképpen is kiala- 50 kitható. Folyadékkristályos képmegjelenitő esetén a 4. ábra szerinti 9 burkolatrészbe beépíthető a folyadékkristályos megjelenítőt meghajtó elektronika, sőt a tv-tuner is, ez utóbbi esetében az eszköz - antennával és 55 fülhallgatóval kiegészítve - komplett televízi­ós vevőkészülék. Szines képmegjelenitő egy­ségek esetén olcsóbb lehet az egyik képer­nyőn csak az egyik alapszínben (pl. a kék­ben), a másik képernyőn pedig a másik két 60 al&pszin (itt piros és zöld) keverékében megjeleníteni a képet, ekkor a színek a szemlélő agyában binokulárisán keverednek és a sztereoszkópikus eredő kép színesnek tűnik. 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents