197446. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés jármű tömegének meghatározásához
9 197446 10 olyképpen, hogy az említett számított menynyiségek mindegyike a jármű gyorsulásának megfelelő gyorsulást jellemző mennyiséget tartalmaz. Ezt a két gyorsulást jellemző Sx2 és Síi mennyiséget különböző időpontokban határozzuk meg úgy, hogy az egyik gyorsulásjellemzőt olyan időpontban állapítjuk meg, amikor a 6 motor meghajtóereje hat a járműre, a másik gyorsulásjellemzőt pedig olyan időpontban, amikor a jármű meghajtásmentes állapotban található. Ebben a meghajtásmentes állapotban a jármű számottevően nem gyorsul vagy lassul. Azért, hogy az említett számítási műveletet el lehessen végezni, a 29 kiértékelő egységhez oda van vezetve a 6 motor pillanatnyi M forgatónyomatékának megfelelő jel a 30 jelvezetéken és a 28 jelbemeneten keresztül. A meghajtott 15 kerék ng fordulatszámának Sx2 és Síd gyorsulást jellemző mennyiségek képzéséhez szükséges időbeli menete a 29 kiértékelő egység 27 jelbemenetére van vezetve. Végezetül a 23 jelvezetéken keresztül a 29 kiértékelő egység 26 jelbemenetével az az időpont van közölve, amelyben a 18 sebességváltó vezérlőegység és vezérlő jelére a 9 tengelykapcsoló szétkapcsol. Ilyen módon a 29 kiértékelő egységben meg lehet különböztetni azokat az időpontokat, amelyekben a meghajtó 6 motor hatást fejt ki a járműre és azokat az időpontokat, amelyekben a meghajtó 6 motor nem hat a járműre. Ezekben a különböző időpontokban mérjük, illetve határozzuk meg az síc2 és síi gyorsulási jellemző mennyiségeket is. Erre szolgál például egy differenciáló berendezés a 15 kerék fordulatszámának első és második differenciáljának számítására. A jármű meghajtásmentes állapotát, ami az ábrázolt kiviteli példában a 9 tengelykapcsoló szétkapcsolásával jön létre, azáltal isme g lehet például valósítani, hogy a 6 motort zárt tengelykapcsoló mellett úgy működtetjük, hogy a jármű nem lassul és nem gyorsul. Ennek megfelelően olyan berendezést lehet beépíteni, ami felismeri a jármű lassulásmentes, illetve gyorsulásmentes haladásának megfelelő ilyen állapotot és pontosan ebben az időpontban végre tudja hajtani a meghajtásmentes állapotnak megfelelő jellemző mennyiségek mérését, illetve számítását. A 29 kiértékelő egységet úgy is ki lehet képezni, hogy a tömeget jellemző mennyiség középértékének képzéséhez különböző meghatározott G tömegjellemzó mennyiségeket használunk fel, és hogy a tömeget jellemző így meghatározott középértéket használjuk fel a jármű tömegének a jelzésére, vagy megadására. Ebben az esetben tehát a 18 sebességváltó vezérlőegységhez a tömeget jellemző középértéket vezetjük oda. Gondoskodhatunk arról is, hogy csak olyan tömeget jellemző mennyiségek vagy csak olyan, a tömeget jellemző mennyiségek középértékei kerülhessenek kiértékelésre. 6 amelyek az előirt értéktől, vagy a tömeget jellemző mennyiség előzőleg meghatározott értékétől az előre megadott eltérést nem lépik túl. Annak biztosítására, hogy akkor is, amikor például a rövid menetidő következtében a 29 kiértékelő egységben még a tömeget jellemző G értékre nincs kielégítő pontos érték, a 18 sebességváltó vezérlőegységben a tömeget jellemző mennyiség használható értékével lehessen számolni, célszerű az, hogy a 29 kiértékelő egység által meghatározott G tömeget jellemző mennyiség helyett olyan közepes Go tömeget jellemző mennyiséget használjunk, ami például a félig megrakott járműnek felel meg. A G tömeget jellemző mennyiség biztos meghatározására és számítására előnyös módon a 29 kiértékelő egységbe épített mikroszámítógép alkalmas, amellyel különösképpen a gyorsulást jellemző mennyiségekre vonatkozó időtől függő számítási műveletek is egyszerű módon megvalósíthatók. A G tömeget jellemző mennyiségnek a 29 kiértékelő egységben történő leirt meghatározását úgy lehet megváltoztatni, hogy az M forgatónyomatéknak és az s gyorsulást jellemző mennyiségnek a jármű meghajtásmentes állapotához tartozó mérési időpontjának a választása helyett ezt a mérési időpontot is a normális, meghajtott állapot közben választjuk meg úgy, mint az említett mennyiségek másik mérési időpontját. Ebben az esetben a 29 kiértékelő egységben a meghajtó forgatónyomaték egyetlen értéke helyett két különböző forgatónyomaték különbségével dolgozunk. Valamennyi leírt esetre érvényes az, hogy a gyorsulást jellemző mennyiség meghatározásra a gyorsulásra mind pozitív, mind negatív mérési eredményt is szolgáltathat. Ha a jármű tömegének meghatározására a meghajtó forgatónyomaték két különböző időpontban meghatározott értékét értékeljük ki, akkor előnyös módon olyan kiegészítő berendezés alkalmazható, amelyben folyamatosan, illetve periodikusan, viszonylag rövid időkülőnbségekkel határozzák meg a meghajtó forgatónyomaték értékét. Ekkor a meghajtó forgatónyomaték két egymást követóleg zárt értéke között kielégítóleg nagy különbség jelentkezése esetén lehet a tömeget meghatározni. Ilyen, a meghajtó forgatónyomaték elegendően különböző értékei például akkor adódhatnak, ha a jármű vezetője a gázpedál állását nagyobb mértékben változtatja. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás karral, rúddal, célszerűen gázpedállal vezérelt meghajtó motorral, előnyösen robbanómotorral rendelkező jármű tömegének meghatározására, ahol a meghajtott 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
