197436. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hibridkukorica szárítást megelőző előkészítésére és szárítására
3 197436 4 A találmány tárgya berendezés hibridkukorica szárítást megelőző előkészítésére és szárítására. Mint ismeretes, a hibridkukorica szárítási technológia magában foglalja a gépi betakaritású csöves hibridkukorica fosztott és fosztatlan csöveinek szétválogatását, a fosztatlan csövek utólagos fosztását, valamint magát a tényleges szárítási műveletet. A vetőmagfeldolgozásra kerülő hibridkukoricát csövesen törik és szárítják, majd ezt követheti a mag feldolgozása. A hibridkukorica törésére többnyire mobil csőtörö-fosztó gépeket alkalmaznak, amelyektől a vetőmagüzembe kerülő csöves kukoricának általában 30-60 %-a fosztatlan. Ezek a fosztatlan csövek viszont lerontják a szállítás és a szárítás hatásfokát, továbbá óhatatlanul szemetesebb anyagot eredményeznek. A jelenlegi fosztóegységek hiányossága, hogy munkaminőségük nem kielégítő, ez túlzott mértékben függ a hibridkukorica fajtától és a kezelőszemélyzettől. Ez például azzal jár, hogy a fosztógépek adagolása egyenetlen, azokat gyakran túlterhelik. Továbbá, a betárolt kukoricacsövekből az utófosztást megelőzően a fosztatlan csöveket válogatják ki kézzel. A fosztatlan csövek részaránya azonban bizonyos érettségi foknál elérheti akár a 90 %-ot is, igy a kiszolgáló személyzet meglehetősen túlterhelt. Az ismert kamrás szárítók közös jellegzetessége, hogy legalább 8 száritókamrával rendelkeznek. A szárítókamrák ki-, befelé 20 - 28 °-ban lejtősen vannak kialakítva fenéklapjuknál, ezzel viszont a gyakorlati tapasztalatok szerint egyenletes termény-rétegvastagság, következésképpen egyenletes szárítás nem érhető el. A száritó levegő egyirányú befúvatása az ilyen berendezéseknél azzal a hátránnyal jár, hogy a száritó levegő kiömlésénél a termény nedvességtartalma óhatatlanul magasabb, mint annak beömlésénél. Továbbá, a légcsatornák légajtóinál fellépő tömitetlenségek az amúgy is tetemes energiaigényt tovább növelik. A szárítókamrák kitárolásához deszkából készült tolólapokat alkalmaznak, amelyek kézi működtetése körülményes és lassú, a személyzetre pedig fokozott megterhelést ró, hiszen a dolgozóknak a perforált kamra fenék alatt kell tartózkodniuk. A 185 116 számú magyar, valamint például a 2 507 924 számú NSZK-beli közzétételi iratból ismertek függőleges kamrás, illetve aknás szárítóberendezések, ezek azonban csöves kukorica szárítására ezidáig nem kerültek alkalmazásra. Olyan komplex berendezés azonban, amely hibridkukorica megfelelő előkészítésére és szárítására is alkalmas lenne, ezidáig nem ismeretes. Ismert azonban Dr. Vas Attila: .Mezőgazdasági termények szárítása" cimü könyvéből olyan kamrás recirkulációs szárító, amelynél alsó és felső légcsatorna között terménykitároló folyosó helyezkedik el, amelynek kiömlőnyilásai felé lefelé lejt kétoldalt a száritókamrák perforált feneke. A felBŐ légcsatornától oldalt és felfelé még két további légcsatornáról is gondoskodtak, ezek azonban a recirkulációs üzemmódnál nem működnek, ilyenkor le vannak zárva, csupán direkt szárításnál alkalmazzák őket légelvezetésre. A légcsatornák mindegyike ennél a megoldásnál ajtón keresztül kapcsolatba hozható a szárítókamrák egyikével. Hiányossága ennek a kivitelnek, hogy száradás közben a befelé lejtős kamrafenéken óhatatlanul megcsúszik a termény a tapadási tényezőben bekövetkező változás miatt, igy nem érhető el egyenletes rétegvastagság és egyenletes szárítás sem. Ezt a csúszásveszélyt tovább növeli az a körülmény, hogy az alsó levegőcsatornán keresztül nyomják be a száritó meleg levegőt, amely alulról felfelé haladása közben a szárítandó terményt fellazítja, így a csúszásveszély fokozott. Ennél a megoldásnál a száritólevegö harmadlagos (tercier) hasznosítására itt nincs mód, következésképpen a száritólevegő tetemes maradék hőtartalma megy kényszerűen veszendőbe. A jelen találmánnyal célunk a fenti hiányosságok kiküszöbölése, azaz hibridkukorica előkészítésére és szárítására olyan komplex berendezés létrehozása, amellyel a munkaminőség és a termelékenység jelentősen javítható, ugyanakkor a felhasznált fajlagos energia csökkenthető, a kézi munkaigény pedig a minimálisra redukálható az ismert megoldásokhoz képest. A kitűzött feladat megoldásához olyan berendezésből indultunk ki, amelynek fogadószakasza, előválogató-szakasza, fosztószakasza és száritószakasza van, ahol a szárítószakasznak a száritója több légcsatornás kamrás szárítóként van kialakítva, amelynél a légcsatornák perforált fenekű száritókamrával, előnyösen távműködtetésű ajtókon keresztül kapcsolatba hozhatók. Ezt a találmány szerint azzal fejlesztettük tovább, azaz a jelen találmány lényege, hogy a száritószakasz szárítójának három légcsatornája központilag közvetlen egymás fölött van elrendezve, valamint két további légcsatornéja van, ezek viszont a kétoldalt elhelyezkedő száritókamrák belső terében helyezkednek el, továbbá a szárítókamrák perforált kamrafeneke V-keresztmetszetű, amely középső körzetében előnyösen távműkődtethetó, ürítő ajtóval van ellátva. Célszerű az olyan kivitel továbbá, amelynél a légcsatornák csapóajtajai, valamint a kamrafenekek ürítő ajtói központi vezérlőegységgel vannak működtető kapcsolatban. így az előnyösen csapóajtóként kialakított ajtók központi vezérlőegységről, például pneumatikusan távműködtethető kialakításúak. Ez igen egyszerű szabályzást és üzemeltetést tesz lehetővé. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
