197427. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés műpontos, kvázistatikus nyomástartású rendszerek részáramú vízkezelésére

7 197427 8 bályozó szelepet, miáltal a túlnyomást előállí­tó víztöbblet a 24 vezetéken át távozik a rendszerből. Ha az 1 távfűtési körben az üzemi nyomásszint csökken, akkor a vízhi­ányt pótló hozzávezetés a 3 nyomásszabályo­zó szelep szabályozása útján kerül a rend­szerbe a 23 vezetéken át. A 2. ábrán látható ugyancsak ismert kapcsolási elrendezés az 1. ábrától abban tér el, hogy a 6 túlömlésszabályozó szelepet ma­gában foglaló 24 vezeték a 2 keringtetószi­­vattyúk nyomóoldalán lévő K pontból indul ki, és elágazva egyrészt a 3 nyomásszabályo­zó szelepet magában foglaló 23 vezetékbe, másrészt a 17 elfolyásszabályzó szelepen ke­resztül torkollik a 12 részáramú vízkezelő berendezésbe. A 2. ábra szerinti kapcsolási elrendezés működésének módja abban tér el az 1. ábra kapcsolási során elmondott működésmódtól, hogy a távozó részáram és a nyomásnöveke­dést okozó víztöbblet levezetése a 2 kering­tetőszivattyú nyomóoldalán lévő K pontból történik és ezáltal a részáram hátrányosan terheli a 2 keringtető szivattyút, minthogy a 24 vezetéken ét távozó részáram az 1 távfű­tési kör szennyezett vizének és a 23 vezeté­ken át betáplált tisztított részáram vizének keverékét engedi el és ezáltal rontja a rész­áramú viztisztitás hatékonyságát. A talámány szerinti kapcsolási elrende­zés a 3. ábrán látható. Az 1 távfűtési kór, amelynek folyadékáramát a 2 keringtető szi­vattyú tartja üzemben, a 3 nyomásszabályozó szelepen keresztül kapcsolódik a 4 kapcsoló­­tartály. A 3 nyomásszabályozó szelep 3a jela­dója az 5 feszültségosztó vezetékről kapja alapjelét. Ugyancsak az 5 feszültségosztó ve­zetékről kapja a lapjelét a 6 és 7 túlömlés­­szabályzó szelep is, amely közül a 6 túlöm­­lésszabályzó szeleppel a 8 elfolyásszabályzó szeleppel sorba van kapcsolva. A 6 és 7 túl­folyásszabályozó szelepek vezetékei az 1 táv­fűtési körben a 2 keringtetőszivattyú szívó oldalán lévő 9 és 10 pontjából veszünk, tehát a 2 keringtető szivattyú szivóoldalán lépnek ki, és a vizet a 11 gáztalanitóba vezetik. Részáramú szűrés, vizlágyitás, sótalanitás esetén a megfelelő 12 részáramú vízkezelő berendezés a 11 gáztalanitóval sorosan kap­csolva épül. A kivett részáram visszatáplálá­­sa a 13 pótvízszivattyún, 14 visszaáramlás­­gátló szelepen, és a 15 hozzáfolyásszabályzó szelepen keresztül éri el a már ismertetett 3 nyomásszabályzó szelepet. A 4 kapcsolótar­tály 16 vezetékén önmagában ismert módon szabályozott nyomású gőz- vagy gázpárnával ellátott és a tartályból magas vízállás esetén 17 elfolyásszabályzó szelep engedi el a vizet. A találmány szerinti kapcsolási elrende­zés működésének módja a következő: a normál üzemi állapotban működik a 2 keringtető szivattyú és az 5 feszültségosztó vezetéken a 20 és 21 fojtószelepekkel megfe­lelően beállított alapjelről működik a 3 nyo­másszabályozó szelep és 6 túlnyomásszabá­lyozó szelep. Ekkor zárva van a 7a jeladóval vezérelt 7 túlömlésszabályozó szelep. A nor­mál üzemi állapotnak megfelelően a 4 kapcso­lótartályban a vizszint a 8a és a 15a jeladók között olyan értéken van, hogy ezáltal a 8 elfolyásszabályozó szelep is nyitót állapotban van. Nyitott állapotban van továbbá a 15 hozzáfolyásszabályzó, míg zárt állapotban van a 17a jeladóval működtetett 17 elfolyásszabá­lyzó szelep is, mindaddig amíg a 13 pótviz­­szivattyú működik. Ebben az üzemi állapot­ban a 23 és 24 vezetékeken folyó részáram az 1 távfűtési körből annak 9 pontján lép ki, áthalad a 6 túlömlésszabályozó szelepen, 8 elfolyásszabályzó szelepen, 12 részáramú víz­kezelő berendezésen, és 11 gáztalanitón, majd a részáramú technológiai folyamatok le­­bonyolódása után történik a pótviz vissza­­táplálása a 13 pótszivattyún át a 14 visszaá­ramlásgátló szelepen, a 15 hozzáfolyássza­bályzó szelepen és a 3 nyomásszabályzó sze­lepen keresztül. Olyan üzemi állapotban, ami­kor a nyomástartásnak már prioritást kell biztosítani a részáramú technológiai folyama­tokkal szemben, vagyis amikor a rendszer üzemi nyomása egy meghatározott érték alá esik, ekkor az 5 feszültségosztó vezetéken - ahol az M müponti nyomás kialakul - is esik a nyomás. A 3 nyomásszabályozó szelep és a túlömlésszabályozó 3a és 6a jeladói észlelik a rendszer nyomáscsökkenését, minek követ­keztében nyit a 3 nyomásszabályozó szelep, és bár a 6 túlömlésszabályozó szelep az alap­jel állítás miatt nyitott állapotban marad, azonban a 4 kapcsolótartályban a 8a jeladó szintje alá bekövetkezett vizszintcsökkenés következtében zár a 6 túlömlésszabályozó szeleppel sorbakőtött 8 elfolyásszabályozó szelep. Ily módon megszűnik az 1 távfűtési kör, illetőleg a 4 kapcsolótartály további leü­­rülése a 9 és 10 pontokon keresztül a 24 ve­zeték útján. A zárt 8 elfolyásszabályzó szelep által gátolt 6 túlömlésszabályozó szelep működési funkcióját a 25 vezetékben lévő 7 túlőmlés­­szabályzó szelep veszi át oly módon, hogy az 1 távfűtési körben egyéb okból keletkező túlnyomást lefúvatja a körről már leszigetelt 4 kapcsolótartály beli vizszinttől függetlenül. SZABADALMI IGÉNYPONT Kapcsolási elrendezés műpontos kvázi­­statikus nyomástartású rendszerek részáramú vízkezelésére, amelynek távfűtési körében a párhuzamosan kapcsolt fogyasztókkal ugyan­csak párhuzamosan kapcsolt keringtető szi­vattyú valamint egy feszültségelosztó veze­ték van elrendezve, mely utóbbiban fojtÓBze­­lepek egymással sorbakapcsolva helyezked­nek el; a keringtető szivattyú szívó oldala nyomásszabályozó szelepen át egyrészt a kapcsolótartály vizteréhez, másrészt egy el-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents