197425. lajstromszámú szabadalom • Univerzális rostélyszerkezet
5 197425 6 További célkitűzésként említjük, hogy a találmány szerinti rostélyszerkezet előállítása gazdaságos és hogy a rostély hosszú élettartamú, a javítási és karbantartási ráfordítás pedig optimálisan kicsi legyen. A találmány szerinti rostélyszerkezet működtetését egyszerű eszközökkel automatizálhatóvá tehetjük. A tüzelés terhelésszabályozását jelentősen javítani kívánjuk, minek következtében a találmány szerinti univerzális rostélyszerkezet alkalmazásával a technika állásához tartozó ismert rostélyszerkezetekhez képest tüzeléstechnikai hatásfoknövelést, azaz lényegében tüzelőanyag-megtakarítást is biztosítani kívánunk. A találmány szerinti rostélyszerkezet kialakítása azon a felismerésen alapszik, hogy a fenti célkitűzéseink realizálhatók, amennyiben a rostély szerkezetét rudakra rögzített, e rudakat befogadó horonnyal ellátott szegmensekből állítjuk elő, majd a párhuzamosan egymás mellé állított rudak szegmenseit távolságtartó elemek útján átlapolással illesztjük össze. Amennyiben a rudakat nem mozgatjuk, úgy álló rostélyszerkezetet kapunk. Ha a rudakat pl. azonos irányban mozgatjuk, úgy a rostély tetejére juttatott tüzelőanyag előnyösen hullám alakú mozgásban folyamatosan halad tovább, meggátolva légzáró salakréteg kialakulását, majd a rostély végén a hamu a hamuládába hull. A szegmenseket különböző alakban képezhetjük ki. Ha a szegmenselemek körtárcsa alakúak, akkor a tüzelőanyagot csakis a súrlódási erő továbbítja, azonban a tüzelőanyag rétegmagassága azaz ellenállása változatlan marad. Ha azonban a szegmensek legalább egy bütykös résszel rendelkeznek, azonban célszerűen ha hosszúkás alakúak, úgy a rostély fölötti tüzelőanyag a rudak forgásirányának megfelelően bolygatómozgással halad tovább. Ez az üzemmód különösen előnyös a tüzelőberendezések mozgó rostélyszerkezetének kialakítása szempontjából, minthogy a tüzelőanyag hullámvonalú bolygatómozgatása megakadályozza légzáró salakréteg képződését, mivel e bolygómozgás folytonosan feltöri a képződő salakosodást és ezzel folyamatosan biztosítja a friss égési levegőnek alulról történő beáramlásét. Amennyiben a szegmenselemeket a rögzitőrudakra egymáshoz képest szögeltéréssel állítjuk, ill. rögzítjük, úgy azok a szögeltéréstől függően változtatható és/vagy azonos menetemelkedésű csigavonalat alkotnak, amely a rudak forgatásakor a rostély működésén túlmenően egyidejűleg szállítócsigaként is működik. A fent elmondottak, valamint a csatolt rajzok alapján könnyen belátható, hogy a találmány szerinti nagy hőállóságú anyagból készített rudakból és azokra rögzített szegraenselemekből álló szerkezet univerzálisan alkalmazható rostélykonstrukciót eredményez. Amennyiben a rudak és a szegmensei egyet- 4 len tömbből vannak kimunkálva, pl. öntve, úgy a rudak és a szegmenselemek eleve rögzítve vannak egymáshoz. Olyan rácskonstrukció esetében ahol a rudak fixen vannak rögzítve, úgy a rudak a szegmenselemeikkel álló rostélyt alkotnak. Amennyiben a rudak végei hornyokban mozgathatóan vannak rögzítve, úgy a rudak és a szegmenselemeik együttesen rázható sik rostélyszerkezetet alkotnak. Ha minden második forgatható rúdon lévő szegmenselemek egymáshoz képest azonos szögállásban helyezkednek el, míg a szomszédos forgatható rúdon lévő szegmenselemek az előző rúd szegmenselemeinek szöghelyzetéhez képest szögeltéréssel helyezkednek el, úgy forgó rostélymezőt hozhatunk létre. Amennyiben azonos rúdon, annak végein a szegmenselemek között szögeltérés van és ugyanazon rudak közepén a szegmenselemek azonos szögállásúak, akkor oldaltorlasztásos rostélyszerkezetet alkotunk, ami azt jelenti, hogy a rostélyon szállított tüzelőanyag a széleken feltorlódik. A rostély szélein a tüzelőanyag haladása ekkor lassabb mint középső rostélyrészeken, ezért a rostély levegőellátása egyenletessé válik. (A hagyományos rostélyoknál a széleken az intenzivebb levegő-hozzájutás miatt gyorsabb az égés). Ha a salaktér fölötti rúdon/rudakon lévő valamennyi szegmeneselem között szögeltérés van, akkor ezen rudak és szegmenseknek salaktorlasztásos rostélyrészt alkotnak, ami azért előnyös, mert a szállitórostély végén a tüzelőanyag elégése miatt a tüzelőanyag-réteg elvékonyodik, miáltal csökken a légellenállás és az égési levegő ekkor visszahűti az égési teret. Amennyiben a salaktér feletti rostélyrészen a tüzelőanyagot torlasztjuk, akkor előnyösen a tüzelőanyag-réteg ellenállása megnő. Amennyiben a rostélyszerkezetnek több olyan rúdja van, amelyeken a szegmenselemek közötti szögkülönbség azonos menetemelkedésű, akkor a rudak és a szegmenselemek a rostélyfeladaton túlmenően állandó menetemelkedésű szállítócsigát alkotnak. Ha a rostélyszerkezetnek több olyan rúdja van, ahol a szegmenselemek közötti szögkülönbség 0-90° között váltakozik, úgy ezen rudak és a szegmenselemeik hulladék tüzelőanyagok felhasználása esetén előnyös, mert minthogy a szállítócsiga menetemelkedése folytonosan növekvő, a felhordószerkezetekben az anyag nem képes feltömörödni. A találmány szerinti rostélyszerkezet legfontosabb előnyei a következők: A nagyfokú beépítési, azaz alkalmazás variabilitása, a legkülönbözőbb tüzelőanyagokhoz, tűzterekhez, hóhasznosító berendezésekhez való alkalmazást biztosítja. A tüzelés egyes zónái között, vagy a rostélyszerkezet közepén és szélén eltérő továbbítási sebességek, valamint a tüzelőanyag bolygó-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
