197399. lajstromszámú szabadalom • Kétkilincses zárvasalat nyíló-bukó nyílászárókhoz, különösen fa ablakokhoz
3 197399 4 A találmány nyiló-bukó nyílászárókhoz, különösen fa ablakokhoz alkalmazható zárvasalatra vonatkozik. Nyiló-bukó nyílászárókhoz jelenleg kétféle zárvasalatot alkalmaznak, nevezetesen kúlsó szerelésű és rejtett vasalatokat. Az ablaktok és a szárny külső felületére felszerelt vasalat a buktatás, a nyitás és zárás funkcióit fogaskerekes váltókar, acélrudazat, valamint külön oldalrúdzár segítségével tölti be. Ennek a külső szerelésű vasalatnak súlyos hátrányai vannak. Egyrészt a vasalat az ablak külső megjelenését, esztétikai értékét nagymértékben rontja. Másrészt a rudazat és a zárfogadó kapcsolata igen pontos gyártást igényel mind a szárny és a tok, mind a vasalat vonatkozásában. A vasalat kialakítása miatt nem lehet a szárnyat a tokhoz képest állítani, nincs mód az ablakszárny és/vagy -tok esetleges deformációja miatt bekövetkezhető házagváltozás korrekciójára. A vasalat különösen gyenge eleme a szárny és tok külső felületére szerelt biztonsági kar, 'másnéven bukóolló. Az ollót az ablak tokjához rögzítő csavarok ugyanis megnövekedett terheléskor (amit pl. az ablak nyitott, vagy félig nyitott helyzetében bekövetkező széllökés okozhat) alaphelyzetükből kimozdulhatnak, akár ki is szakadhatnak, ami élet- és vagyonbiztonsági szempontból jelent problémát. A jelenleg ismert nyiló-bukó rejtett vasalatok az ablakszárnyon körben-futó zárszerkezetként funkcionálnak. Hátrányuk, hogy szerelésük igen nagy pontosságot igényel, és ugyancsak nagy pontosságai végrehajtandó utóbeállitásukra is szükség van. E műveleteknek igen magas a szakmunka-igénye, következésképpen költségesek és meglehetősen hosszú ideig tartanak. Az ablakszárny-sarkoknál beépített mozgásirányváltó szerkezetek - sarokváltók - különösen érzékenyek a nyílászárók gyártási pontosságára, és a tömítőanyagok elaszticitásának a mértékére is. Az ablak üzemszerű használata közben a sarokváltók laprugói por és egyéb szennyeződésnek - ideértve az ablakoknál használt különféle festékbevonatokat is - vannak kitéve,, ami idővel funkcionális zavarokhoz vezethet. A záróelemek működtetéséhez szükséges záróeröt az ablak teljes kerülete mentén egyetlen, a kilincs által működtetett fogaskerék biztositja, így a vasalatelemek meglehetősen nagy igénybevételeknek vannak kitéve, ezért élettartamuk viszonylag rövid. A találmány feladata, hogy nyiló-bukó nyílászárókhoz, különösen faablakokhoz olyan rejtett zárvasalatot szolgáltasson, amely a szerelési pontosságra a jelenleg ismert ilyen szerkezetekhez képest lényegesen kevésbé érzékeny, a vasalati elemekre átadódó igénybevételek viszonylag csekélyek, ezért a vasalat élettartama a jelenleg alkalmazottakénál jóval nagyobb; a szennyeződésre a vasalat nem kényes, és amellett, hogy a zárvasalat a jelenleg ismerteknél egyszerűbb, biztonságtechnikai szempontból is jobb. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy amennyiben a zárási funkciót megosztjuk, és a vasalat működtetéséhez két, egymástól független fogaskereket és kilincset használunk, megosztjuk a zárószerkezetekre (fogaskerék-fogasléc) ható terhelést is, miáltal egyrészt a zárszerkezet élettartama jelentősen megnövekszik, másrészt a sarokváltók - vagyis a szennyeződésre leginkább érzékeny vasalat-részek - alkalmazása szükségtelenné válik. Ez utóbbi tény jelentősen leegyszerűsíti a szerelést és működtetést is, és biztonságtechnikáikig is kedvezőbb megoldást eredményez. E felismerések alapján a kitűzött feladatot olyan zárvasalat segítségével oldottuk meg, amelynek kilincshez kapcsolódó fogaskerékkel működtethető tolórudat, takarólécet, zárógörgőket, záreleraeket és fogaskereket tartalmazó zárszerkezete, felső és alsó sarokforgója; bukó zárfogadója, valamint a nyílászáró tokját és szárnyát felül összekapcsoló ollója van, és amelyre az jellemző, hogy egymástól különválasztott, a nyílászáró egymással szemben levő oldalain elhelyezkedő, a bukó zárfogadóval együttműködő első zárszerkezete, valamint az ollóval együttműködő második zárszerkezete vári, amely zárszerkezetek egy-egy kilinccsel rendelkeznek. Egy előnyös találmányi ismérv szerint az alaplemez átfogókar és ollószár által alkotott ollószára lefelé nyúló, a második zárszerkezet tolórúdjával párhuzamos, ennek felső végén túlnyúló, alul nyitott réssel rendelkező villában végződik, amelybe a tolórúd kifelé nyúló reteszelőgörgője fel-le mozgathatóan illeszkedik, és hosszúsága a reteszelőgörgőnek lefelé a villán kívülre juttatható módon van megválasztva. Ebben az esetben célszerű, ha az ollószár külső végéhez oldalra kifelé nyúló menetes szár csatlakozik, amely egy, a felső sarok forgó részét képező hüvelyen van átvezetve oly módon, hogy külső vége a hüvelyen kívülre nyúlik, és e kinyúló menetes szár-végre állitóanya van felcsavarva. Ez az intézkedés a szárny oldalirányú állíthatóságát biztositja. Előnyös továbbá, ha a hüvelyhez annak geometriai hossztengelyére merőleges fül van csatlakoztatva, amelyben átmenő lyuk van; ebben az esetben célszerű, ha a fül a felső sarokforgó részét képező fazékpánthoz forgócsappal van csatlakoztatva, és a fazékpántnak a felső sarokforgónak a nyílászáró tokjához rögzítésére szolgáló fazékpánt-alaplap ja van, amely forgó dióval áll kapcsolatban. A találmány szerinti zárvasalat egy másik előnyös kiviteli alakjára az jellemző, hogy a tokhoz rögzített bukó zárfogadónak a szárny felé fordított oldalán bemélyített átmenő nyilasa, valamint ebbe torkolló felső 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
