197390. lajstromszámú szabadalom • Ereszcsatorna
3 197390 4 A találmány tárgya ereszcsatorna, amely ereszcsatorna tetőszegélyek irányával párhuzamos vályúként van kialakítva, továbbá az ereszcsatornának az ereszcsatorna lefedésére, esőviz átengedésére és nagyobb darabos tárgyak felfogására alkalmasan kiképzett lyukakkal ellátott fedele, illetve az ereszcsatorna hosszirányában osztott, egymáshoz illeszthető fedelei van(nak). Mint ismeretes, az ereszcsatornák célja az, hogy a tetőről lefolyó esővizet felfogja és az esővíz a csatornában végigfolyva a függőleges levezetőcsatornán elvezetésre kerülhessen. Ezért az ereszcsatorna felül nyitott, alsó része általában hengerpalást alakú és a levezetőcsatorna felé enyhe lejtéssel kerül felszerelésre. Ennek a gyakorlatban elterjedt ereszcsatornának több olyan hátrányos tulajdonsága van, amelyet idáig nem sikerült kiküszöbölni. Az egyik hibája az, hogy a tetőn télen létrejövő hótakaró megfagyva olvadáskor darabokban csúszik le a tetőről és az ereszcsatorna külső peremében fennakadva a csatornát kifelé görbiti, sőt néha át is szakítja. Ennek az a következménye, hogy a tetőről később lefolyó esőviv már csak részben vagy egyáltalán nem jut el a levezető csatornához, hanem az ereszcsatorna több helyen .csurogni* kezd. A másik, ugyancsak sokszor előforduló hiányossága az, hogy az ereszcsatorna felül nyitott volta lehetővé teszi, hogy az ereszcsatornában darabos hulladékok, faágak kerüljenek, vagy valamilyen madár rakjon fészket benne. Ez viszont azt eredményezi, hogy az esőviz nem tud zavartalanul végigfolyni az ereszcsatornán, így ismét .csurogni* kezd, vagy a víz maga előtt sodorja a •darabos hulladékot, amely a levezetőcsatornánál akad fenn és azt tőmiti el. Ismeretes olyan megoldás, mint amilyent az AT-PS 364 931 sz. leírás ismertet, ahol az ereszcsatorna egymástól meghatározott távolságban furatokkal ellátott lemezzel van lefedve. Az ereszcsatorna fedölemeze azonban mélyebben helyezkedik el a külső peremnél annak érdekében, hogy a tetőről lefolyt vizet összegyűjtse és a furatokon át az ereszcsatorna alsó járatába bejutva a víz lefolyhasson a függőleges csatornán. Ez a megoldás ugyan biztosítja ugyanazt, hogy nagyobb darabos tárgy ne kerüljön az ereszcsatornába, azonban a hó illetve a jég megreked a fedőlemez felett, mert a csatorna külső szegélye nem engedi lecsúszni. A csatorna külső peremét tehát a lecsúszó hó vagy jég változatlanul igénybe veszi. Az AT-PS 364 931 sz. leírásban ismertetett megoldásnál viszont szükségszerű a magasabb perem alkalmazása, mert különösen a viszonylag ritkán elhelyezett lyukak miatt esőviz nem az ereszcsatornába folyna be, hanem a fedőlemezen áthaladva a külső szegélyen átbukva a mélybe zuhanna, azaz az ereszcsatorna elvesztené az eredeti funkcióját. A nagyobb lyukakkal vagy hosszanti hasítékokkal, résekkel ellátott lemezek nem képesek elviselni a hó ill. a nagy súlyú jég nyomását és behorpadva olyan akadályt jelent, amely a nyitott ereszcsatornánál fellépő károsodásnál még tetemesebb is lehet. Ismeretes olyan ereszcsatorna lefedésére alkalmas elem, mint amilyent az US-PS 4,395,852 sz. leírás ismertet. Ez a lemez legalább kétszer olyan széles, mint maga az ereszcsatorna, az ereszcsatorna hosszirányában két részre van osztva és az egyik rész perforálva van viszonylag ritkán elhelyezett lyukakkal. A lemez kétféleképpen helyezhető el. Télen (a perforált részt kell becsusztatni a cserepek alá és a tömör rész fedi le az ereszcsatornát úgy, hogy a széle az ereszcsatorna peremét átfedi, tehát a hó és a jég akadálytalanul átcsúszik rajta. Nyáron viszont a perforált rész kerül az ereszcsatorna fölé, de a széle az ereszcsatornán belül a perem alá kerül, hogy a vizet gyűjtse és lyukakon keresztül le tudja vezetni. Ennek a megoldásnak - bár kitűzött céljának megfelel - számos hátránya van. Egyrészt minden évben kétszer meg kell fordítani, ami időigényes, költséges és esetleg elmaradása súlyos károkat okozhat. A megfordításkor a két lemezrész egymással bezárt szögét is változtatni kell, miután egyszer a perem alá esik, másik esetben a pereme át van vezetve. Ilyen körülmények miatt a gyakorlatban, különösen a magas házaknál, nem terjedt el. A találmány ezeken a hiányosságokon kíván segíteni és olyan ereszcsatornát létrehozni, amely eredeti funkciójának teljes mértékben megfelel, de lehetetlenné teszi a darabos hulladéknak az ereszcsatornába való bekerülését. A találmány- azon a felismerésen alapszik, hogy az ereszcsatorna • lefedhető oly módon, hogy az esővizet áteressze és ugyanakkor a nagyobb darabos hulladékoknak az ereszcsatornába való bekerülését megakadályozza, továbbá a jeges hótakaró ereszcsatorna feletti átcsúsztatását elősegítse. A találmánynak az a lényege, hogy az ereszcsatorna hosszirányú peremeire felerősíthető, az ereszcsatorna hosszirányú peremeinek egymástól való távolságánál nagyobb szélességű, felfelé domborítható rugalmas anyagból készült fedele(i) van(nak), amely fedél(ek)nek az ereszcsatorna tengelyére merőleges bármely síkkal való metszete legalább egy, a fedélen levő lyukat határoló széllel, illetve a lyukat határoló szél érintő egyenesével hegyesszöget zár be. A találmányt részletesebben az ábrákon bemutatott kiviteli példák segítségével ismertetjük, az I. ábrán a találmány egy kiviteli példája szerinti ereszcsatorna keresztmetszetét szemléltetjük, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 ,60 65 3
