197389. lajstromszámú szabadalom • Tetőtérbe beépíthető kombinált ablak
3 197389 4 A találmány tárgya tetőtérbe beépíthető kombinált ablak, amely dőlt helyzetben beépíthető tetőablak-részből és fali részből áll, amelyek egymástól elválasztott, alsó tagból és felső tagból álló keretekkel vannak ellátva, és amelyek alkalmasak arra, hogy a tető ereszének tartományában egymással egyesítsük, továbbá a kombinált ablak egy, az egyesített keretelemeket befedő, előregyártóit külső takaróelemekkel van ellátva. Az ilyen ablakok általában jobb megvilágítást biztosítanak a szobában és jobb kilátást tesznek lehetővé a szokásos tetőablakoknál, emiatt egyre gyakrabban alkalmazzák ezeket. A svéd .Svita Takfönster" 1954. 10. 1. számából ismeretes olyan megoldás, amely szerint a tetőablak-részt és a fali részt a különböző szabványoknak megfelelően lehet előállítani és egymástól függetlenül lehet beépíteni, az ismert megoldástól csupán abban tér el, hogy az eresz tartományában (annak közelében) kell egyesíteni egy megfelelő hosszúságú, háromszög keresztmetszetű távtartó fával, ahol a háromszög szögeinek illeszkedni kell a tető tényleges dőlésszögéhez, ami a gyakorlatban 20° és 80° között változhat. A háromszög keresztmetszetű fa hosszát a gyártás helyén lehet végleges méretűre levágni, de annak érdekében, hogy megfelelő minőségű és formájú legyen, célszerű, ha az ablakot előállító cég készíti azt is el. Ugyanez érvényes a burkoló vagy a takarórész esetében is, amelynek keresztmetszete formáját és méreteit tekintve jelentősen eltérő lehet az egyes ablakoknál, amit legfőképpen a tető dőlésszöge befolyásol. Tehát az ablakot gyártó cégnek ismernie kell ezt a dőlésszöget, hogy a vevő elvárásainak megfelelő minőségű, kész ablakot tudjon szállítani. Más szavakkal, a szállított áru mindenképpen tartalmaz bizonyos, esetenként külön méretre gyártott részeket, ami a gyártást, a szállítást bonyolultabbá teszi és természetesen a költségeket növeli. Ugyanez érvényes, csak még fokozott mértékben a speciálisan kialakított ablakok esetében is, amelyekben a tetőablak-rész keretének alsó tagját és a fali rész keretének felső tagját egy összetett elemből képezik ki, mivel ennek az elemnek a keresztmetszetét úgy kell kialakítani, hogy az igazodjon a tető dőlésszögéhez. A találmány célja olyan tetőtérbe beépíthető kombinált ablak kialakítása, amely az ismert ilyen típusú ablakok előnyeivel rendelkezik, de azokkal ellentétben valamennyi része szabványosítható, és mégis felhasználható bármilyen dőlésszögű tetőnél. A kitűzött célt a találmány szerint olyan ablak kialakításával értük el, amelynél a tetőablak-rész keretének alsó tagja a fali rész keretének felső tagján fekszik fel oly módon, hogy vízszintes tengely körül billenthető, és az egyik takaróelem egy szögben meghajlított saroklemez, amelynek egyik szárnya a tetőablak-rész keret alsó tagjának alsó felületéhez támaszkodik, és amelyet egy további takaróelem részben lefed, a szögben meghajlított saroklemez másik szárnya a fali rész keretének felső tagjára szerelt harmadik takaróelemet lapolja át és azon elmozdítható. Miután a találmány szerinti kombinált ablak fali részét a megfelelő helyzetben a helyére raktuk, az ablak tetőablak-részét - annak következtében, hogy az a fali részen billenthető módon van elrendezve - a tető dőlésszögének megfelelően lehet beállítani és azon rögzíteni, és a takaróelemek keresztmetszeti elrendezését és méreteit úgyszólván automatikusan megkapjuk azáltal, hogy a saroklemez hajlítási szögét változtatjuk, ami rendszerint a szög csökkentését jelenti, és azt a többi takaróelemmel átlapoljuk. A fentiekből látható, hogy a találmány szerinti kombinált ablak teljesen szabványosított termékként állítható elő és szállítható, tekintet nélkül a tető dőlésszögére, amelybe minden különösebben bonyolultabb beállítás vagy igazítás nélkül beépíthető úgy, hogy a hozzá csatlakozó részekhez megfelelően illeszkedik. A találmány szerinti kombinált ablakot a továbbiakban kiviteli példa kapcsán, a mellékelt rajz alapján ismertetjük, ahol a rajzon egy a tető ereszének tartományába beépített ablak függőleges metszete látható a beépítés helyén. Az ábrán 1 tolóablakkeret és 2 keret látható, továbbá egy tetőablak, amely 3 keretet és egy (nem ábrázolt) tolóablakot tartalmaz. Ezek jól ismert típusú ablakrészek lehetnek, ezért az ábrán nem tüntettük fel ezeket részletesen. A szokásos gyakorlattal szemben a fali rész 2 keretének 4 felső tagja egy 5 horonnyal van ellátva, amely az ablak belső oldala irányában 6 felálló résszel van körülvéve, és a 6 felálló rész teteje háromszög keresztmetszetű 7 taréjjal van ellátva. A tetőablak-rész 3 keretének 8 alsó tagja van, amelynek belső oldalában egy, a 6 felálló rész és 7 taréj formájához illeszkedő 9 horony van kialakítva, amelynek fenékszöge lényegesen nagyobb, mint a 7 taréj felső szöge, úgyhogy a függőleges 2 kerettel megtámasztott tetőablak-rész 3 keretének dőlésszögét elég tág határok között lehet beállítani. Az ábrán látható, hogy a találmány szerinti kombinált ablak fali részének 4 felső keretrésze rézsútosan le van csapva, ennek a lecsapott résznek a külsejénél 10 takaróelem van rögzítve, és a 10 takaróelem felső élénél egy úgynevezett 11 hófogó van kialakítva. A tetőablak-rész 3 keret 8 alsó tagjának külső oldalát és alsó oldalának egy részét 12 takaróelem védi. Egy szögben meghajlított 13 saroklemez egy további takaróelemet képez, amelynek első szárnya átlapolja 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
