197375. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szagforrások, elsősorban szennyvizes terek kellemetlen szaghatásának megszüntetésére vagy legalább csökkentésére
3 197375 4 A találmány tárgya eljárás és berendezés szagforrások, elsősorban szennyvizes terek kellemetlen szaghatásának megszüntetésére, vagy legalább csökkentésére. Ismeretes, hogy mind a szilárd, mind a folyékony hulladék anyagok, különösen a szennyvizek, általában bűzösek. A bűz általában a hulladék anyagok tárolása, szállítása során alakul ki, és számos tényező véletlenszerű alakulásának következménye. Ilyen tényező' a hőmérséklet, a hulladék anyag öszszetétele, a tárolás és ' szállítás időtartama, stb. A találmány szempontjából a szennyvizet tartjuk szem előtt, mert a javasolt eljárás és berendezés elsősorban a szennyvizekkel kapcsolatban alkalmazható. Régi törekvés, hogy a szennyvizek okozta kellemetlen szaghatást kiküszöböljék. Legegyszerűbb a bűz környezetszennyezését úgy megelőzni, ha zárt rendszerben továbbítják azt. Nem minden esetben lehet azonban a szennyvizet zárt rendszerben tartani, illetve zárt csővezetékekben szállítani. A legkülönfélébb hulladékok összegyűjtését szolgáló csatornarendszerek szükségképpen nyitott szakaszokkal rendelkeznek. így az átemelő szivattyútelepek, egyes gyűjtőaknák nyitottak, ezért kiszellőzésük, ezzel a bűznek a környezetbe jutása elkerülhetetlen - az ismert megoldások mellett. A bűzt okozó kiszellőzés időpontja, annak időtartama előre ki nem számítható, állandóan változhat, véletlenszerű. Leginkább a szennyvíz mennyiségének változása befolyásolja bűz kiáramlásának idejét és időtartamát. A bűz kiáramlásának kellemetlenségét igyekeznek azzal csökkenteni, hogy a kiszellőzéssel járó csatornarészeket olyan helyre telepítik, ahol legkevésbé zavarják a környezetet. Ha ez nem jár elég hatással, akkor szagleválasztót alkalmaznak. Az ismert szagle választók egyik változatát a .főldszűrők’ képezik. Az ilyen szűrök egyik hátránya, hogy csak kis fajlagos terhelésre alkalmasak, ezért helyigényük nagy. Egyes típusaik azért is hátrányosak, mert párás környezeti levegő esetén a levegő páratartalmából vízzel telítődnek és emiatt hatásuk nagymértékben csökken. A szennyvizek okozta kellemetlen szaghatás csökkentése érdekében alkalmaznak katalitikus égetésen alapuló szagsemmisitőket is. Ezek alkalmazása mellett fennáll az a probléma, hogy indításukhoz hosszabb idő szükséges, igy hatásuk kifejtése előtt már jelentős bűz juthat a környezetbe. Mivel azonnali indításuk nem lehetséges, ezért a diffúziós szagkibocsátás megelőzése érdekében folyamatosan üzemeltetik az ilyen katalitikus égetőket. Az ismert szagtalanítók egy másik csoportját képezik a folyadékos megoldások. Ezek lényegükben kémiai gázmosók. Az ilyen szagtalanitók üzerobeállási ideje igen kicsi, vagyis szinte azonnal üzembe lépnek, de a csatornákkal kapcsolatban fellépő diffúziós szagkiáramlással szemben nem tudnak hatásos védelmet nyújtani. A különféle területeken fellépő káros szaghatások megelőzése és elkerülése céljából ismeretesek még egyes különleges megoldások. Ilyen megoldás például a magas hőfokú égetés, a szaganyagok kifagyasztása, az adszorpciós szagtalanítás. Az említett különleges szagtalanítók azonban a szennyvizekkel kapcsolatban fellépő szagtalanítási igény szempontjából figyelmen kívül maradnak, mert ezen a területen nem jelentenek kielégítő megoldást. A találmány szerinti eljárás és berendezés elé kitűzött cél az volt, hogy a szennyvizekkel kapcsolatban előforduló spontán levegőkiáramlást - a bűzt hordozó levegő kiáramlását - megakadályozza, és a levegőt meghatározott záron való kereszüljutás után, a kellemetlen szagtól legalább nagyrészt megszabadulva, technológiai levegőforgalom helyén engedje a szabadba jutni. A találmány szerinti eljárás és berendezés révén a kitűzött cél azáltal érhető el, hogy a bűzös levegőt hidraulikus záron kényszerítjük keresztül, és a hidraulikus zárban lévő oldat a bűzanyag továbbjutását megakadályozza, és hogy a bűzös levegő kényszeráramoltatása az egyébkénti diffúziós levegökiáramlást kiváltó ok megjelenésekor automatikusan bekövetkezik. A találmány szerinti eljárás szerint a szennyvíz feletti bűzös levegőt a diffúziós kiáramlás szempontjából veszélyes helyről elszívjuk és a már említett hidraulikus záron keresztül áramoltatjuk. A szennyes levegő elszívásának kezdete a bűz megjelenésekor, és/vagy a szennyvíz szintjének emelkedésekor, és/vagy a szennyvizet szállító szivattyú indulásakor történik és mindaddig folyik, amíg az egyébként diffúziós légkiáramlás veszélye fennáll. A szennyvizet befogadó térben - rendszerint aknában - a szennyvíz szintjének süllyedésekor vagy más okból bekövetkező nyomáseséskor a környezetből levegőt juttatunk az említett térbe, pl. aknába. A hidraulikus zárban lévő oldatot folyamatosan vagy szakaszosan ellenőrizzük, mind az oldat hatásossága, mind annak mennyisége tekintetében. A mennyiségi ellenőrzést folyadékszint ellenőrzésével biztosítjuk. A hidraulikus zár lényegében egy szifonos folyadék zárat foglal magába. A folyadék olyan oldat, amely képes a szaganyag elbontására. Az oldat hatásosságát folyamatosan vagy szakaszosan ellenőrizzük, és szükséghez képest hatóanyagot adagolunk akkor, vagy lecseréljük. Az oldat használhatóságát pl. a pH méréssel ellenőrizhetjük. A hidraulikus záron átjutott levegőt további tisztítás érdekében gázmosón vezethetjük keresztül. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
