197357. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kicsapott heterológ fehérjék tisztítására és reaktiválására

33 197357 34 csapott gazdasejtfehérjét, valamint sejttör­­meléket tartalmaz. Néha elegendő az eddig leirt tisztítás ahhoz, hogy a kapott fehérjét felhasználhas­suk, mindössze gyengítenünk kell a denatu­­rálószer hatását hígítással vagy puffercseré­­vel. Ebben az esetben elhagyható a 3. és 4. lépés, és közvetlenül az 5. lépést vitelezzük ki az alábbiak szerint. A 2. folyamatábrán feltüntetett 5. lépés­ben a kívánt fehérjét olyan módon nyerjük ki biológiailag aktiv alakban, hogy a denatu­­rálószert alkalmas oldószerközeggel cseréjük fel. Egyes fehérjéknél elegendő, ha az ere­detileg jelenlevő denaturálószert kisebb kon­centrációra hígítjuk. Más fehérjéknél viszont arra van szükség, hogy puffercserét hajt­sunk végre, és egy olyan oldatba vigyük át a fehérjét, amely egy kevésbé kaotrop dena­turálószert, például karbamidot tartalmaz. A végső lépést az elkülönítésnél redukálószer távollétében vitelezzük ki, hogy ismét kiala­kulhassanak a diszulfid-kötések, miután a fehérje kiegyenesedett a gyengébb denatu­­rélószerben. Ha viszont kívánatos további tisztítás, akkor elvégezhetjük a fakultativ lépéseket redukálószer jelenlétében, hogy fokozzuk a tisztaságot az újranaturálás előtt. A tisztítás több módszerrel is történhet. Néhány példa­képpel és előnyős módszert az alábbiakban ismertetünk. A 3. lépés során a denaturálószert, re­dukálószert és a kívánt fehérjét tartalmazó oldatot méret szerinti elkülönítést célzó gél­szűréssel kromatografáljuk. Az, hogy milyen pórusméretű gélt választunk ki, függ a tisz­títani kívánt fehérje természetétől. A széj- és körömfájás vírus fehérjéihez megfelelő például a Sephacryl -S-300 (gyártó: Pharma­cia). A gélszűrést végezhetjük egy olyan ionos denaturálószer nagy koncentrációja je­lenlétében, amely felhasználható a kívánt fe­hérje szolubilizálására. Nyilvánvaló azonban, hogy egy ilyen oldattal nem végezhető el a 4. lépés szerinti ioncserélő kromatográfiás tisztítás. Ezért, ha ioncserén alapuló további tisztításra is szükség van még, a denaturáló oldatot, ha az tartalmaz ionokat, például guanidint, vagy gélpermeációs kromatográfiá­nál képződő eluátumot, ha az tartalmaz még ionokat, az ionokat eltávolító kezelésnek kell alávetnünk. Ez dialízissel történhet egy olyan, előnyösen lúgos pufferoldattal szem­ben, amely ismét tartalmaz redukálószert és nagy koncentrációban semleges denaturáló­szert, például mintegy 8 mól karbamidot, hogy biztosított legyen a heterológ fehérje szolubilizációja. Amikor a sókat eltávolitottuk, a dialízis során visszamaradt anyagot kromatográfiának vetjük alá, megfelelő ioncserélő oszlop, pél­dául DEAE cellulóz alkalmazásával. A kroma­tográfiás kezelés körülményeit előnyösen úgy választjuk meg, hogy a kívánt fehérje át­folyhasson az oszlopon a hézagtérfogatban. Ez előnyös, mivel kevesebb ioncserélő gyan­tára van szükség, ha a nyomokban jelenlevő szennyező anyagokat kell a gyanta segítsé­gével adszorpcióval eltávolítanunk, mint ami­kor a fehérjét kötjük meg a gyantán, amely fehérje a tisztítás e szakaszában a kívánt termék. Az oszlopon átfolyó folyadékot, amely a tisztított fehérjét és a (semleges) denaturá­lószert tartalmazza, vagy ebben a formájában használja fel - erre egyes esetekben lehető­ség van -, vagy megszabadítjuk a denaturá­­lószertöl egy higabb oldattal szemben vég­zett dialízissel. Vizsgálataink során azt ta­pasztaltuk, hogy egyes esetekben, a fehérje kicsapódásának megakadályozására szükség van egy előzetes puffercserére, amelynél a fehérjét higabb karbamid-oldatba visszük át, majd ezt követően végezzük el a végső puf­fercserét víz vagy pufferoldat alkalmazá­sával. A 2. folyamatábrán vázolt valamennyi lé­pésnél, egészen az utolsóig, redukélószernek jelen kell lennie. Az alkalmas redukálószere­ket fentebb ismertettük, és kifejtettük azo­kat az okokat is, amelyekből kifolyólag a használatukra szükség van. A kapott oldatban jelenlevő fehérje rendszerint 95-99%-os tisztaságú. A heterológ fehérje kinyerésénél a termelés általában legalább 50%, és akár 98% is lehet. A fentebb ismertetett találmány szerinti eljárásváltozat különösen előnyösen alkalmaz­ható a kővetkező fehérjékre: emberi növeke­dési hormon, sertés növekedési hormon, szarvasmarha növekedési hormon, szarvas­­marha interferon, a szövetekben jelenlevő plazminogén aktivátor és száj- és körömfájás virus bevonata. I. Példák A találmányt az alábbi példákkal részle­tesen ismertetjük az oltalmi kör korlátozása nélkül. Az 1-8. példa a gazdasejtfehérjék szolu­­bilizélását és a fénytöréssel rendelkező tes­teknek például kissebességű centrifugálással történő kinyerését mutatja be. A 9. példa azt szemlélteti, hogyan nö­velhetjük a fénytöréssel rendelkező testek mennyiségét a sejtek elölésével. A 10. és 11. példa arra a találmány sze­rinti többlépéses eljárásra vonatkozik, amelynél az előzetes elbontást és a baktéri­­umfehérjék eltávolítását összekapcsoljuk a fénytöréssel rendelkező fehérjék és - elke­rülhetetlenül - bizonyos szennyező anyagok erős denaturálószerrel történő szolubilizélá­­sával, majd kívánt esetben tisztítást vég­zünk, amely gélszűrésból vagy nagy sebes-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 18

Next

/
Thumbnails
Contents