197323. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új kinolil-triazol származékok előállítására

13 197323 14 adjuvánst (Difco Lab. Mich. USA) fecsken­deztünk. A hátsó lábak térfogatát az adju­­váns adása előtt, majd ezt követően 21 na­pon keresztül higanyos pletizmométerrel mér­tük. A vegyületeket a kísérleti állatoknak két héten ét, naponta 25 mg/kg dózisban per os adagoltuk. A III. táblázatban megadott .lábtérfogat növekedés százalékos gátlása" a 21. napon mért értékeket jelentik. A reuraatoid artritis legjobb állatkísér­letes modelljének tartott adjuváns artritis tesztben az általunk előállított és vizsgált vegyületek hatékonyabban gátolják az izületi elváltozások kifejlődését, mint a referens gyógyszerként alkalmazott naproxen és Phe­nylbutazon. Ugyanakkor jelen kísérleteinkből kitűnt, hogy az új vegyületek nemcsak a morfológiai eltéréseket, hanem a láb funkci­onális állapotát, használhatóságát, sót az ál­latok általános fizokai állapotát is kedvezően befolyásolják. Az (I) általános képletű vegyületek fáj­dalomcsillapító hatását hot plate teszten vizsgáltuk. 18-22 g tömegű mindkét nemű, CFLP törzsű egereket előzetes tréning nélkül 56 °C-os meleg lemezre helyeztük. Ez a hő­mérséklet az állatok számára individuálisan azonos látencia idő után kellemetlenné válik és elhárító, védekező reflexeket vált ki. A kontroll csoporton mért látencia időhöz ké­pest megmértük a teszt vegyülettel kezelt csoporton is a védekező reakció megjelené­sének időpontját (Woolfe és McDonald, 1944). Dózisonként legalább 10-10 állatot alkalmaz­tunk. A vegyületeket a kísérlet kezdete előtt 60 perccel orálisán adagoltuk, 1%-os metil­­cellulóz szuszpenzió formájában. A találmányunkban leirt vegyületek analgetikus hatását a IV. táblázatban fog­laltuk össze, amely adatokból kitűnik, hogy az új vegyületek az alkalmazott referens gyógyszerekkel összevethetők, és esetenként kedvezőbb fájdalomcsillapító tulajdonsággal rendelkeznek. A gyulladásgátló sajátsággal rendelkező vegyületek ulcerogen hatását 180-210 g tö­megű, him Wistar patkányokban vizsgáltuk. Az állatokat egyedileg elkülönítettük és 16 órán ét éheztettük. A tesztanyagokat 1%-os CMC-ben szuszpendáltuk és per os, 10 ml/kg volumenben adagoltuk. A kezelést követő 5. órában az állatokat leőltük és a nagygörbület mentén felnyitott gyomrot, 2,5%-os formalin oldatba helyeztük. Néhány perccel később értékeltük a pont­szerű bevérzések (patechialis ^aemorrhagia) valamint fekélyek számát és mértékét, az alábbi skála szerint: 0 - nincs elváltozás 1 - néhány pontszerű bevérzés (<10) 2 - diffúz bevérzés, vagy egy kisméretű fekély 3 - két vagy több kisméretű fekély (<2 mm) 4 - egy vagy több nagy fekély (>2 mm) Az (I) általános képletű vegyületek 25 mg/kg és 100 mg/kg adagokban ulcerogen hatással nem rendelkeznek, legalábbis akut kísérletekben nem. Az előzőekben leírt tesztben a naproxen UDso értéke 20,8 mg/kg-nak, míg az indome­­thaein referencia készítményé 6,3 mg/kg-nak adódóit, orális adás esetén. Az új vegyületek toxicitási értékeit (I.Düo) akut kísérletben Litchfield-Wilcoxon módszeréi szerint határoztuk meg, mindkét nembeli, CFLP egerekben. E kísérletek ered­ményei azt mutatták, hogy a vegyületek LDso adagjai f>00 mg/kg - 2000 mg/kg között vál­toznak, orális kezelés esetén. A szélescbbkörü screen vizsgálatok végzése során arra a felismerésre jutottunk, hogy az (T) általános képletű vegyületek nemcsak mint gyulladáscsökkentő illetve fáj­dalomcsillapító gyógyszerkészítmények ható­anyagaiként használhatók fel előnyösen, ha­nem azok számottevő antifungális aktivitásuk révén növényvédőszerek hatóanyagaként is ért ékesek. Néhány új származék példáján mutatjuk be a találmányban leirt vegyületek fitopatogén törzsekkel szemben mutatott hatásait. Az üvegházi körülmények között vég­zett, in vit.ro szűrővizsgálatok alkalmával azt tapasztaltuk, hogy a vegyületek antifungális hatása erősen specifikus és tulajdonképpen az (I) általános képletű vegyületek a liszt­­harmatfélék ellen alkalmazhatók hatékonyan. Az V. táblázatban néhány fungicid aktivitású vegyület Erysiphe graminis f. sp, tritici törzzsel szembeni hatását foglaltuk össze. A kísérleteket az alább leírtak szerint végeztük. Üvegházi körülmények: 20 °C hő­mérséklet, 80% relatív páratartalom, 6000 lux fényerősség. A gazdanővényként alkalmazott MV-9 őszi búzafajtát, 20 cm átmérőjű te­­nyészedényekben, homok-perlit 1:1 arányú tápközegben neveltük. A tenyészedényen­­kénti átlagos növényszám 180 és a kezelés időpontjában a növénymagasság 6-7 cm. A tesztanyagok vizes szuszpenzióiból 8 ml-t juttattunk a növényekre egy porlasztó ké­szülék segítségével. A lisztharmalgomba fertözöttség mérté­két az iriokulálástól számított 8. napon hatá­roztuk meg. A vizsgálati anyagok hatékony­ságát a gátlási százalékokból számítottuk. Kontrollként kereskedelmi forgalomban kap­ható Chinoin Fundazol 50 WP és Karathane LC 50 készítményeket használtunk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 8

Next

/
Thumbnails
Contents