197288. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sinálló, fémoxidokat tartalmazó pigmentek és a pigmenteket tartalmazó termékek előállítására
2 197288 3 A találmány szinálló, fémoxidokat tartalmazó vasoxid pigmentek, valamint e pigmenteket tartalmazó termékek: azbesztpala, habarcs és tetócserép előállítására vonatkozik. Ismeretes, hogy a vasoxidok összetételüktől, szerkezetüktől és szennyezőiktől függően a sárgától a vörösön - barnán át a fekete színig terjedően pigmentként alkalmazhatók, első megközelítésben az oC-FeO(OH) összetétel sárga, az Fez03 összetétel vörös, az Fe30< összetétel pedig fekete színnel jellemezhető. A kapott összetétel az előállítási hőmérséklettől függ elsősorban, de más körülmények, pl. szennyezők is befolyásolják a színt. A fentiekből adódik, hogy a pigmentgyártás fontos követelménye, hogy mindig azonos, színtartó pigmentet állítson elő. Megoldandó feladatot jelent, hogy a pigmentek a tárolás alatt is képesek színüket és ezzel tulajdonságaikat változtatni, és hogy a felhasználó igényli a stabil, hőálló, korrózióálló és időjárásálló, színtartó pigmenteket. Az eddigi ismeretes eljárások két fő irányban léptek tovább: mind tisztább nyersanyagból pontos paraméterekkel reprodukálható színek előállítása; adalékolással javították a pigment stabilitását, mind szín, mind hőállóság, korrózióállóság tekintetében. Mivel találmányunk fémoxidokat tartalmazó vasoxid pigmentek előállítására vonatkozik, csak a másodikként említett megoldással foglalkozunk részletesen. A pigment tulajdonságának a javítására az USA 4 256 508 ljsz. szabadalmi leírás szerint alkáli- vagy alkáliföldfém-fluoridot adagolnak, az USA 4 373 963 ljsz. szabadalmi leírása szerint korrózióálló cellás vagy lemezes vasoxid vörös állítható elő, ha az Fe** oldatba leválasztás előtt aluminiumsó-oldatot adagolnak; a 3 509 268 ljsz. NSZK leírás szerint pádéból vasBzulfát-heptahidrát oldatba Na* vagy K* vegyületet kell adagolni, a Mn nem káros, ezzel ellentétben az USA 2 416 138 ljsz. szabadalmi leírása szerint káros a mangántartalom, ezért a csökkentése érdekében kétszer kalcinálnak. Stabil keverékfázisú, vasoxid-krómoxid pigmentet ismertet a 3 429 678 ljsz. NSZK közzétételi irat, és végül korrózióálló bronz-aranyszinú, lemezes szerkezetű vasoxid pigmentet ismertet a 2 904 491 ljsz. NSZK szabadalom leírása, aholis a vasoxid mellett 0,1- -12 tömegX mennyiségben tartalmaz legalább egy adalékot az alábbi elemek oxidja közül: Si, Ge, Zn, Ti, Zr, P, amelyet hexagonális lemezes heraatit kristály hozzáadása közben adagolnak; ób végül nagy stabilitású pigmentek előállítására a 158 626 ljsz. magyar szabadalom leírása szerint vörösiszap savas kezelésével kapott stabilizáló oldattal kell a vasoxid vörös pigmentet leválasztani. Mint ismeretes, a timföldgyártás során körfolyamatban a feltáró lúgban és a belőíe leválasztott vörösiszapban az ércek összes kísérőfém-tartalma feldúsul. A vasoxidot kísérő fémoxidok eddig csak megtűrt, de nem kívánatos alkotók voltak, egymáshoz való viszonyukra nincs kellő tapasztalat. A színálló pigment sem feltétlenül felel meg az épitőanyagipari termékek színezésére. A hidraulikus kötés kialakulása során a mész és a cement kíméletlenül reakcióba lép a színező anyaggal, majd a kiégetés hőmérsékletét kell változás nélkül elviselnie a színezett anyagnak, sőt a már elkészült késztermékek felhasználási helyén, az időjárásnak kitéve is agresszív reakcióba lépnek a bomlástermékek, a színező anyaggal (H. F. W. Taylor: The chemistry of cements, London and New York, 1964). Fentieket igazolja az ún. mészkukac salétromos kivirágzés jelensége, amikor is a már kialakult alkáliföldfém-szilikétokból a kölcsönös reakciók eredményeként a szabad CaO, ill. nátrium-karbonát jelenik meg a felületen, tönkretéve annak megjelenését, színét, esetleges üveges-zománcos rétegét lepattogoztatja, stb. Ez a nemkívánatos utójelenség nemcsak esztétikai károkat okoz, hanem a felhasználók joggal félnek attól, hogy az .utóreakciók’ miatt - hasonlatosan a bauxitbeton utóéletéhez - ezek az építőipari termékek eredeti vízzáró, kopásálló, mechanikai szilárdsági, stb. feladataikat sem tudják betölteni az építőipartól elvárt 50-100 éves időtartamon keresztül. A teljes átszínezést ismerteti a Szilikátipar - Építőipar (Kincsem, Dr. Opoczky, Budapest, 1982) a 102-103. oldalain, amely szerint a .festéket", amely gyakorlatilag szervetlen oxid és/vagy ezek elegye, a cementtel egyidejűleg az azbeszt szuszpenzióba adagolják, a további eljáráB megegyezik a szokásos módszerrel. Ezen eljárás hátránya a viszonylag nagy festékfelhasználá6, a szilárdság csökkenése, amit jobb azbeszttel kell ellensúlyozni, és végül gyenge a szinintenzitás, ezért ez a módszer - bér a legrégibb - viszszaszorult. A gyártás közbeni felületszinezés nyilván csökkenti a festékfelhasznalást a színezett felületi réteg kialakításával vagy a termék- felületének festékes beporiasztásával a gyártás előnyös fázisában. A külön felületi réteg felvitele a színtelen alapra, pl. padlóburkolólap előállításánál különleges, pl. Spengler préseket igényel. Az ún. Glasal (Eternité, Bruxelles) eljárással kvarcliszttartalmú préselt és autoklévozott, egyik oldalon szervetlen oxidfestékkel színezett burkolólemezt állítanak elő. A színes réteg 70-100 mikron vastagságú, keménysége a Mohs-skála szerint 5-6 és fagyálló, kopásállósága is jó. Ennél az eljárásnál 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
