197279. lajstromszámú szabadalom • Komplex szennyvíztisztító kisberendezés
8 197279 9 elhelyezve. Innét a szennyvíz 3a elvezetőcsonkon, 11 elvezetöcsővón át 4 elhelyező létesítménybe jut. A nyers szennyvíz mintegy 15 cm-es bukással érkezik az 1 oldótér elókamrájába. Az lb merülőfal irányítja a szennyvizet a mélyebb részbe. Itt lassú áramlással a befolyással szemben elhelyezett 7 kamra válaszfal 7a átömlő nyílásán jut a 2 oldótér utókamrájába a víz. A víz áramlása főleg a vizréteg középső az áramlási zónájában történik, miközben a víznél kisebb sűrűségű szennyező anyagok a felszínre, az ai uszadékzónába jutnak, a nagyobb sűrűségű szennyeződések pedig az aa üledékzónába süllyednek le. A két térben azonos belső nyomás van, amit a 7 kamra válaszfal 14 gázáteresztő nyílása biztosit. Az 1 ill. 2 oldótér kamrákban a mechanikai tisztításon túl biológiai tisztítás is történik. A szennyvízben, illetve a szennyvíz iszapban levő szerves anyag anaerob módon lebomlik. A szerves alakos (darabos) szenynyeződés a hidrolízis és az anaerob baktériumok tevékenységének hatására oldatba megy át. (Innen származik a technológia rész oldó-tér elnevezése is.) Mintegy háromnapos tartózkodás után a 2 oldótér utókamrájából 2a átvezető nyíláson és 8 átvezető csővön jut a szennyvíz a 3 utótisztító egység alsó részébe, ahová a 2b bukógát tereli. Innen felfelé áramolva átmegy az utótisztitést biztositó 10 szűrótesten, ahol a szennyvíz maradék lebegőanyag szennyeződése (elpusztult baktériumok, iszapfoszlányok stb.) kiszűrődnek. A 3 utótisztító egység 10 szűrótest feletti részében összegyűlő tisztított szennyvíz 11 elvezető csövön át gravitációsan, vagy 3b átemelő szivattyú nyomócsövön át jut a 4 elhelyező létesítménybe. A 4 elhelyező létesítmény feladata a tisztított szennyvíz elszikkasztása (elhelyezése a talajba). Ez történhet a talaj biológiai aktív rétegében (a felső kb. 1 m vastag talajrétegben) és alatta. Alapfeltétel, hogy a talaj tisztított, szennyvíz fogadására alkalmas legyen. Vagyis:- a 4 elhelyező létesítmény alsó síkja a max. talajvlzszint felett legyen, a talaj a tervezett elhelyezési szinten megfelelő szikkasztóképességű legyen és a szennyvíz elhelyezés vízvédelmi érdeket ne sértsen. A 4 elhelyező létesítmény 4a szikkasztó teste közvetlenül a 4b elosztócsö alá helyezhető el. A tisztított szennyvíz a 4b elosztócső perforációin át jut a 4a szikkasztó-testből a talajba. A 4 elhelyező létesítményt 4c fedőlemez borítja. A 4a szikkasztótestbe elhelyezett 4b elosztócsö belső össztérfogata a napi szennyvizhozamnak (Qd) legalább 15%-a. A 4 b elosztócső a szennyvíz bevezetéssel ellentétes oldalán 12 szellőző csővel van összekötve. A 4 elhelyező létesítmény kialakítható a 3 utótisztító körzetében sugáralakban, vagy gyűrűszerűén vagy egyéb módon. A 4 elhelyező létesítmény egymás fölötti szinten is kialakítható, amikoris a tisztított szennyvíz jelentős hányadát az odatelepitett növényzet közvetlenül felszívhatja a biológiailag aktív talajrétegből. A tisztított szennyvíz elvezethető 15 fedett óntözőárokban is. Ezen megoldás lényege, hogy a szennyvízelvezető 15 fedett öntőzőárok a talaj biológiailag legaktívabb zónájába kerül elhelyezésre. A 15 fedett öntózőárok kialakítása olyan, hogy 16 zárófedele könnyen és gyorsan eltávolítható, továbbá a benőtt gyökerek kiszedhetők. A 15 fedett óntözóárok belső felületének állékonyságát ismert műanyag diszperzió befúvásával lehet biztosítani, mely a 15 fedett óntözóárok belső falén megszilárdul és a 15a vízáteresztő bevonatot képez, a vizet átengedi, de a beomlást akadályozza. Eljárhatunk úgy is, hogy 15 fedett őntözőárkot 17 dongaelemek sorából képezzük, amikoris a talaj lazaszerkezetű és a víz talajba való elvezetésére a 17 dongaelemekkel takart 15-fedett óntözóárok 15b fenékrészén végbemehet. Az 1 oldótér előkamréban összetett fermentációs (biokémiai) folyamat játszódik le, melynek hatásaként a darabos szerves szennyeződések elfolyósodnak (.oldódnak’), az oldott szerves vegyületek pedig lebomlanak. A szennyvíz és az iszap anaerob módon stabilizálódik (kirothad). A lebomlási folyamat legfontosabb résztvevője a lebontást végző anaerob baktériumok. Az üzembehelyezett új berendezésekben ezek a baktériumok idővel (általában 30-60 nap alatt) az ú.n. .bedolgozási idő’ alatt elszaporodnak és működésük eredményeként teljes hatásfokú lesz a tisztítás. A bedolgozási idő alatt folyamatosan éri el a tisztítás a kívánatos hatásfokot. A bedolgozási időt oltóiszap recirkulációval lehet lerövidíteni. Ennek lényege, hogy az új berendezés, vagy tisztítás (iszap eltávolítás) után újra indított berendezésnél az oltóiszapnak az 1 oldótér elókamréba való juttatásával az indulástól kezdve biztosítjuk azt a biokémiai feltételrendszert, amellyel a tisztító berendezés jó hatásfokkal képes üzemelni. Az oltóiszap a jól üzemelő 1 oldótér elókamra és 2 oldótér utókamra bioaktiv zónájában összegyűlt iszap. Az indításhoz szükséges oltóiszap biztosítása jól működő oidómedencéból kivett aktív iszappal, de mesterségesen előállított baktérium koncentrációval (liofilizált, vagy instat baktériumokkal) is történhet. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6
