197271. lajstromszámú szabadalom • Eljárás technológiai véggázok sósav tartalmának kinyerésére
4 197271 5 megválasztásával lehet szabályozni. A 2 fóabszorber tetején távoznak el a szerves szennyeződések a vízgőzzel és a sósav gáz egy része, melyek a 12 kondenzátoron keresztül a 13 gáz-folyadék elválasztóba jutnak, ahonnan elválasztás után a 14 vezetéken távoznak a véggázok, míg a 15 vezetéken a savas szennyvíz. A 2 fóabszorber alján a 17 hűtőn és 16, 18 vezetékeken keresztül vezetjük el a technikai minőségű sósavat. A savas szennyvizet más technológiáknál keletkezett lúgos szennyvizek semlegesítésére lehet felhasználni. mérőoldat fogyás(ml)x faktoi A kísérleteinkhez felhasznált technológiai véggázok 83-87 tömegé sósav mellett foszgént, merkaptánokat, alkil-kloridokat, klór-hangyasav-alkil-észtereket és/vagy klór- 5 -hangyasav-alkil-tiolésztereket tartalmaznak 13-17 tömegX mennyiségben. A technológiai véggáz sósav tartalmát úgy határozzuk meg, hogy ismert térfogatú mintavevő üvegekbe gázmintát veszünk minden mérési sorozatnál, 10 a gáz sósav tartalmát 2- ml hideg vízben elnyeletjük, 0,1 n nálrium-hidroxiddal metilvörös indikátor jelenlétében megtitráljuk, majd kiszámítjuk a sósav tartalmát mg-ban. mg. ekv.Xméróoldat normalitáea HCL(tömeg%) ---------------------------------------------------bemért Egy molekula sósavgáz normál térfogata 22,41 1. A titrálással kapott tömeg értéket átszámítjuk térfogatra, majd osztjuk a mintavevő üveg térfogatával és megkapjuk térfogatX-ban a sósav tartalmat, amely gázoknál azonos a mól%-os összetétellel. A méróperemról leolvasott gázmennyiség és a sósavgáz mól% összetételének ismex-etében számolható a belépő sósavgáz mennyisége is, A szerves anyag tartalmat úgy határozzuk meg, hogy 200 ml sósav mintát 10 ml szén-tetrakloriddal összerázzuk, majd a szerves és vizes fázis elválasztása után a szerves fázist nátrium-szulfáton megszárítjuk, ezután gázkromatográfiás módszerrel határozzuk meg a szennyező anyagok koncetrációját, ismert bemérésekkel felvett ki-omatogramokhoz hasonlítva a minta kromatogramját. A kísérleteinkhez felhasznált 1 elóabszorber felülete 12 m2, anyaga korobon; míg a 2 fóabszorber hossza 5,255 m, átmérője 0,3 m, anyaga korobon, töltete porcelán Raschíg gyűrű. A találmányunk szerinti elóabszorpció alkalmazásának előnye, hogy megnöveli az abszorpciós felületet, az oldáshó külső energia felhasználás nélkül felmelegiti a belépő hideg (—15)—(+5 ) °C hőmérsékletű véggázokat, ezáltal a 2 főabszorberbe már az előmelegített gázok kerülnek, így a belépő gáz nem csökkenti le a 2 fóabszorber fenékhömérsékletét. Azaz a technológiai véggázok nem az adiabatikus 2 fóabszorber aljában találkoznak először az abszorbenssel, hanem az előabszorpció során, ahol a diffúziós műveletek egy része lejátszódik, fez 1 előabszorberból távozó folyadékfázist az abszorpció nagyobb részét végző 2 fóabszorber felső kétharmadába vezetjük. A felsoroltak következtében stabilizálódik a 2 fóabszorber fenék- és fejhőmérséklete, nem ingadozik a termék sósav tömegX-os összetétele és 50 mg/l alá csökken a szervesanyag tartalma is. A szervesanyag tartalom 0,001-0,005 tömegX közé állítható be. Lecsökken a rendszerből távozó véggázok sósav tartalma is. Az elóabszorpció alkalsósav (mg) mazásának különös előnye, hogy idegen anyag és/vagy külső energiaáram bevezetése 2Q nélkül megvalósítható a 2 föabszorberben egy kvázi adiabatikus folyamat, melynek sorín a 2 fóabszorber mentén lefelé töményedé sósav oldat a töltet minden pontján forrásban van. Ezáltal az alul kilépő termék nem r>5 dúsul fel a nem kívánatos szennyezőkben, mivel az oldáshőtől forrásban lévő abszorptivuraba való további komponens diffúzió a forrás dinamikus egyensúlyában fizikailag gátolt folyamat. A rendszer saját belső ener- 20 fiiója kerül az ismerteknél célszerűbb hasznosításra és ezáltal az adiabatikus folyamat jobban megközelíti az ideális külső hócserementes állapotot. A találmány szerinti eljárást az itt kö- 35 vetkező kiviteli példákon és az 1. ábrával szemléltetett elvi folyamatábrán mutatjuk be, melyek nem korlátozzák a szabadalom oltalmi körét. 40 1. példa A technológiai rendszerből távozó (-2)-0 °C hőmérsékletű véggázokat 138 nm3/óra 45 mennyiségben a 3 vezetéken és 63 1/óra mennyiségű 30-35 °C-os abszorbens vizet a 4,5 vezetékeken keresztül az 1 elóabszorberbe vezetjük. A véggáz sósav tartalma 85,5 - mól%. Az 1 előabszorberból a gáz-folyadék 50 elegyet a 8 gáz-folyadék elválasztóba vezetjük, ahol a gáz és folyadékfázist szétválasztjuk, majd a gázfázist a 9 vezetéken keresztül a 2 fóabszorber aljéba, mig a folyadékfézisl a 2 fóabszorber felső kétharmadába ve- 55 zeljük. Ezzel párhuzamosan a 2 fóabszorber fejrészébe a 4,6 vezetékeken keresztül 360 1/óra mennyiségű 3-35 °C-os vizet adagolunk be. A 17 hűtőn és a 16,18 vezetékeken távozik a végtermék «ósav vizes oldata, melynek 60 mennyisége 340 1/óra, sósav tartalma 30,8-tömeg%, szerves anyag tartalma 32,6 mg/l. A 2 fóabszorber fejrészén a 11 vezetéken keresztül távozik a sósav gáz egy csekély része, a szennyeződések zöme és a viz- 65 góz. 4
