197248. lajstromszámú szabadalom • Berendezés homogén vagy inhomoghén szilárd testek, vagy szilárdtesteket tartalmazó halmazok vagy épületrészek pl. falak átvágására
3 197248 4 A találmány tárgya berendezés homogén vagy inhomogén szilárd Lestek, vagy szilárd Lesleket tartalmazó halmazok, vagy épületrészek, pl. falak átvágására. A találmány szerinti berendezés alkalmas természetes kövek, kőzetek, pl. márvány, mészkő, homokkő és hasonló, valamint a kövekhez hasonló mesterséges anyagok átvágására. Felhasználható a találmány szerinti berendezés szilárd testekből álló, vagy ilyeneket tartalmazó halmazok, pl. régi építmények kötőanyag nélküli, különféle kőzetekből való darabokat és a későbbi átépítések, javítások során beépített téglákat vegyesen tartalmazó épületrészek átvágására, továbbá általánosságban vett épületrészek, pl. falak, födémek átvágására. Meglévő épületeknél, különösen műemlékként szereplő kastélyoknál, vármaradványoknál sűrűn felmerülő feladat a falazat utólagos szigetelése vízfelszívódás ellen. Ilyen, szigetelési célból a falakban lényegében egy teljes szélességre kitejedő áttörést, rést kell kialakítani és ezt a rést valamilyen szigetelő anyagnak a résbe juttatásával kell kitölteni. Sűrűn előfordul, hogy a szigetelési célból átvágandó fal szélessége az 1 métert is meghaladja. Tekintettel arra, hogy a nagy felkészültséget igénylő feladat, éppen a falak áttörésével, átvágásával kapcsolatos, ezért elsősorban az ilyen feladatok megoldására irányuló gépeket, szerkezeteket, illetve megoldásokat tartjuk szem előtt a találmány ismertetése szempontjából. A legegyszerűbb ismert fal áttörési, átvágási megoldás eszköze a kézi véső és kalapács. A kézi vésővel történő áttörés azonban rendkívül munkaigényes, alacsony termelékenységű és hosszú ideig eltartó munkát jelent. A vésővel való munkát ezért inkább kőtömbök törésére, faragására használják. Ismeretes továbbá falak bontásához a légkalapécs. Az is ismert viszont, hogy a légkalapács a kezelő személyek és környezetük számára rendkívül sok egészségi károsodást okoz, a környezetre mindenképpen ártalmas és még ez a gépi berendezés is nagy élőmunka igényt jeleni, továbbá külön tápegységet, aggregátort kell alkalmazni, ami különleges szakképzettségű kiszolgáló személyzetet feltételez. A légkalapáccsal történő törés nem eredményez sima, egyenletes felüleLet, ezért a korábban már említett szigetelési célból történő faláttörésre nem is igen használják. Ez a megoldás annál is inkább kedvezőtlen, mert a légkalapács alkalmazása az épület távolabbi részeire is kellemetlen rezgéseket jelent, ami a műemlék számba menő, de meglehetősen romos épületek állagát jelentősen igénybe veszi. Egy másik ismert közetvágó berendezés a láncfűrész, amely általában keményfém betétekkel van ellátva. Az ilyen szerkezet mér folyamatos vágást képes biztosítani, de rendszerint csak kis szilárdságú, kevéssé kemény kőzetek vágáséra lehet igénybe venni. Elsősorban a fugákban való vágásra szokták felhasználni. Nagy hátránya viszont az ilyen szerkezeteknek, hogy 70-80 cm-nél mélyebb rések kialakítására nem alkalmas, ezért az ilyen szerkezetek felhasználási területe korlátozott. Ismeretesek még a gyémánt szegmenses tárcsás végóeszközök. Ezeket a végószerszémokat mér kemény kőzetek végésénál is fel lehet használni, de ezekkel a szerszámokkal illetve berendezésekkel sem lehet 70-80 cm-nél mélyebb réseket kialakítani. Az ilyen tárcsás végószerkezetek jelentős hátránya, hogy fixen kiépitett tartót és vezetett pályát igényelnek, ami a berendezés telepítését körülményessé és költségessé teszi. Megemlíthető még a 2 629 515 számú DE PS szerinti megoldás is. Ennél a megoldásnál egymással szemben lévő két szór alkot egy formatestel, és a szárak befelé néző egy-egy vége horogszerüen van kialakítva. Az egyik formatesthez képest egy másik függőleges irányban közelíthető és távolítható. A formatestek hordozzák a vágószerszámot. Ez a berendezés kőtömbök darabolására alkalmas, de meglévő épületrész, pl. fal átvágására nem. Ennélfogva az ilyen megoldások használati lehetősége korlátozott. Szólni kell még a 181 390 számú HU PS-ben ismertetett szerkezetről, amelynél egy marófej van alkalmazva, és ez forgatható a befogó szár tengelyvonaléhoz képest excentrikus helyzetű csapon. Ez a megoldás sem alkalmas falazat átvágására. Inkább egy-egy kőtömb külső felületi kialakításánál szokásos ezt a megoldást felhasználni. Összefoglalva megállapítható, hogy az ismert kőzet- vagy falvégó szerkezetek felhasználási területe korlátozott, 70-80 cm-nél vastagabb fal átvágáséra illetve^ ennél nagyobb mélységű rések készítésére nem alkalmasak, továbbá az ismert megoldások túlnyomó többsége nagy élőmunka-igényt jelent, vagy rendkívül csekély termelékenységgel üzemeltethető. A találmány szerinti berendezés elé kitűzött cél az volt, hogy elvileg korlátlan szélességű falak vagy kőtömbök átvágására, réselésére legyen alkalmas, ne igényeljen az alkalmazáshoz helytálló szerkezeteket, vagyis könnyen telepíthető legyen illetve mobilis berendezést képezzen. További cél volt, hogy a találmány szerinti berendezés a vágószerszéni egyszerű cseréjével a legkülönfélébb szerkezetű falak, különböző keménységű kőzetek, kőtömbök vágására is alkalmas legyen. A találmány szerinti berendezés az eléje kitűzött célt azáltal éri el, hogy hajlékony végószerszáma van, és ezt folyamatos mozgással vagy alternáló mozgást végző módon mozgatják motorikusán hajtott tárcsák, és 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
