197233. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fluidizálható porszerű anyag szabályozott elosztásához
5 197233 6 A rajzon az 1., la, 2. és 3. ábra a találmány szerinti berendezés vázlatos keresztmetszeti képe, mig a 4. ábra a 3. ábra A-A vonala mentén vett felülnézete. Az 1., la. és a 2. ábrák a találmány szerinti berendezést úgynevezett .hideg szerkezeti’ illetve álló helyzetben ábrázolják, mig a 3. ábrán a találmány szerinti berendezés működés közbeni helyzete látható, az la. ábra a találmány szerinti berendezés kivezető nyílásának kinagyított képe egy csatlakozó cső végződéssel, az 1. ábrán látható, hogy a berendezés háza betápláló 3 oszloppal csatlakozik az 1 tároló tartályhoz. A 2 ház általában négyszög keresztmetszetű kialakítású, amely négyszög keresztmetszetnek a vízszintes mérete nagyobb. A berendezés 2 házát egy tárolótartálylyal és az üritó elemet összekötő 2A felső köpennyel, valamint a 4 poiözus fallal 2A felső köpenytől elválasztott 2B alsó köpenynyel alakítottuk ki. A 2A felső köpenyt 7A oldali végénél 3 oszloppal 1 tárolótartályhoz csatlakoztattuk; továbbá a 2A felső köpenyt másik oldali végének felső részénél gázmentesitő és kiegyenlítő 6 oszlophoz csatlakoztattuk; valamint 7B végénél fluidizált poralakú anyagot kibocsátó 8 nyílását közvetlenül a 4 porózus fal magassága felett rendeztük el. A 2B alsó köpenyhez szabályozott nyomású fluidizációs gázt bevezető 5 vezetéket csatlakoztattunk. A kiegyenlítő 6 oszlop alsó vége a 2 ház 9 felső faléval van egy vonalban. A találmány szerinti berendezésben nyugalmi helyzetben a továbbítandó por alakú anyag az 1 tárolótartályból a 2 házba jut, és a 4 porózus falra jut, amelyen belső súrlódásából eredően meghatározott dőlésszögü 10 prizmát alkot. A 10 prizma dőlési szöge a továbbítandó poralakú anyag konkrét fizikai tulajdonságaitól függ. A 10 prizma pereme a berendezés nyugalmi helyzetében legfeljebb a 8 nyílás magasságáig érhet, hiszen különben az egyébként álló helyzetű berendezésben a továbbítandó poralakú anyag folytonos természetes áramlásba kezdene a fluidizéció jelensége nélkül. Ebből a célból a 3 oszlop 3A alsó peremének a 2 ház 7B végétől való L távolságát a konkrét konstrukció jellemzőitől függően választjuk meg, ahol figyelembe vesszük a továbbítandó poralakú anyag tulajdonságaitól függő 10 prizma szögét. Ugyanezen szögtől függően egyidejűleg a betápláló 3 oszlop alsó peremének magassága is meghatározható. Amint említettük, a kibocsátó 8 nyílást, egy keresztmetszet szűkítő rekesz gyanánt 4 funkcionáló csővéggel, illetve 8A csócsatlakozással láttuk el, amelynek külső részét a 11 csővel kötöttük össze, amelyen át a fluidizált poralakú anyagot a berendezésből eltávolítjuk. A 8A csőcsatlakozás egyidejűleg mintegy biztonsági szerkezetként szolgál a berendezés álló helyzetében. A berendezés nyugalmi helyzetében megakadályozza a nem fluidizált poralakú anyag véletlen áramlását. Ezáltal a működésben lévő berendezés (2. ábra) annak teljes kiürítése nélkül működésében megállítható. A találmány szerinti berendezés működését az alábbiakban ismertetjük részletesebben. Az első vagy második ábrán látható 2 házat feltöltjük a pors.lakú továbbítandó anyaggal, közben a 8 nyílást zárva tartjuk. A 12 szabályozóelem és az 5 vezeték segítségével fluidizációs levegőt vezetünk a 4 porózus falra. Ekkor a következő jelenséget figyelhetjük meg: a poralakú anyag a fluidizéció hatására folyékony haimazállapotú közegként viselkedik, majd megtölti a felső 2A köpenyt, és a kiegyenlítő 6 oszlop alsó részét. A fluidizációs levegő nyomásának fokozásával a kiegyenlítő 6 oszlopban a poralakú fluidizált anyag bizonyos H magasságra emelkedik (lásd a 3. ábrát), amely H magasság mértéke a fluidizációs levegő Pf nyomásától illetve a továbbítandó poralakú anyag fajlagos sűrűségétől (d), H=Pf/d) függ. A megfelelően konstruált házban, amely mintegy zárt rendszerként funkcionál, és abból a poralakú anyag nem tud eltávozni (kivéve a 6 oszlop 14 felső részénél) a poralakú anyag úgynevezett .helyzeti fluidizációs ’ állapotban marad. Ezt a helyzeti fluidizéciós állapotot a 2 534 891 számú francia szabadalmi bejelentésben ismertettük. Amint a 8 nyílást megnyitjuk, a fluidizációs levegő nyomása révén a továbbítandó poralakú anyag áthalad ezen nyílás keresztmetszetén, majd továbbhalad a 8A csőcsatlakozáson keresztül. A 8 nyíláson eltávozott továbbított poralakú anyagmennyiség helyett a betáplálandó 3 oszlopon keresztül bejutó és a 2A felső köpenyben újabb prizmákat képező poralakú anyagrészek kerülnek folyamatos áramlással továbbításra. A találmány szerinti megoldásnál létre. hozott fluidizációs rendszer nyomásegyensúlya a következő: A fluidizációs Pf nyomással kettő nyomás összege tart egyensúlyt, nevezetesen a kiegyenlítő 6 oszlójában fellépő P2 nyomás, valamint a 4 porózus falon fellépő Pi nyomásesés. Ily módon Pf=P2+Pl A P2 nyomás maga a következő összetevőkből alakul ki: (hi+hz)<h, ahol di a továbbítandó poralakú anyag átlagos fajsűrűsége, konkrét esetben 0,75-0,95 közötti jellemzőjű, úgynevezett . hcmokszemcsés' tim5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
