197220. lajstromszámú szabadalom • Töltetszerkezet, különösen kollonákban, főként folyadék és gázfázisok érintkezésére

197220 6 nók a gáz és a folyadék radiális keveredését ugyan elősegítik, de a cikcakk irányú áram­lásterelés alakellenállása azaz nyomásveszte­séget okozó hatása jelentős. Az örvényképződés és az alakellenállás együttesen olyan nyomásveszteség többletet jelent, amely a fázishatárfelület képzésében mór döntően nem játszik szerepet, tehát fe­lesleges. Az US 3 227 429 számú szabadalomban ismertetett rendezett töltetszerkezet járat­­csatornái egymással és a kolonnatengellyel párhuzamosak, oldalfaluk zárt és függőleges. A járatcsatornák rétegenként fél osztással el vannak tolva. A járatcsatornóba belépő és azt elhagyó fázisok ily módon különösebb terhelés nélkül, egyenként, egyesülnek és újra szétválnak. A töltetszerkezet gázfázissal szemben tanúsított alakellenállása csekély. A konstrukció hiányossága, a gyenge radiális terelőhatós mellett, hogy a felülről érkező folyadékfázis, a járatcsatornóba belépvén nem találkozik rézsútosan elhelyezett fallal, amelyen szétterülhet, igy igen könnyen pa­tak, csepp vagy pászma formájában a járat­csatornán átesik, azaz egyrészt a hatásos nedvesített felület hányada lesz csekély, másrészt előrekeveredés lép fel. (Hasonló mó­don jellemezhető a 206 918 számú csehszlo­vák szabadalom is). A találmány kidolgozáséval célunk volt a töltetszerkezetek fentebb vázolt több hiá­nyosságának egyidejű kiküszöbölése. Ennek megfelelően a találmánnyal megoldandó fel­adatot a lamellák és azok egymáshoz csatla­kozása olyan geometriai kialakításban jelöljük meg, amelyben keletkező járatcsatornák alak­ellenállása és örvénykeltő hajlama csekély, ugyanakkor a lefelé csorgó folyadék patak­­képződési hajlama mérsékelt, és amely az egyazon főirányban haladó áramokat szétosz­tás és újraegyesítés révén kedvező kevere­désre készteti s igy az anyagátadási művele­tek kedvezően csekély energia és térigényű végrehajtására egyszerű eszközökkel szolgál­tat lehetőséget. A találmány alapja az a felismerés, hogy a kitűzött feladat megoldását jelentő töltet­szerkezet - amely periodikusan hajtogatott és egymásnak támaszkodó lamellákból van ki­alakítva, a lamellák rendezett és periodiku­san ismétlődő járatcsatornákat határoznak meg, amelyek a lamellák szemközti szélei által meghatározott párhuzamos síkokba torkollnak - jellemzője, hogy minden lamellája olyan is­métlődő elemi egységekből áll, amelynek az említett síkokkal való metszésvonala egyen­lőtlen szárú, szimmetrikus egyenes, vagy enyhén görbe vonalú W illetve M betűhöz hasonló alakú és a lamella egyik szélére vo­natkoztatott metszésvonal a másik szélre vo­natkoztatott geometriailag egybevágó, de ah­hoz képest félperiódussal oldalirányban eltol­­tan van kialakítva és e szomszédos lamellák úgy támaszkodnak egymáshoz, hogy mindig 4 egy a rövidebb szárú szakaszokkal meghatá­rozott csúcs egy a hosszabb szárú szakaszok által meghatározott csúccsal érintkezik, és félperiódusonként a megfelelő szomszédos la- 5 mellók csak a szélek egyikénél támaszkodnak egymáshoz. A leirtak szerint kialakított és egymáshoz rendezett lamellák által meghatá­rozott járatcsatornák alakja a be- és kilépő síkok között folyamatos átmenetben változik, 10 miközben az áramlási szabad keresztmetszet a járatcsatornán belül is változatlan nagysá­gú marad. A csatornák alakjának folyamatos átmenetű változása a szerkezet alakellenállá­­sát tartja alacsony szinten, miközben az 15 áramlást tereli. A járatcsatornák a megfelelő szomszédos járatcsatornák felé, alulról felfelé növekvő, illetőleg fogyó keresztmetszetben azonos ér­telemben folyamatos átmenetben nyitottak. A 20 nyitott oldaluknál csatlakozó járatcsatornák­­ban az egy főirányban haladó anyagfolyamok találkozása és szétválása éppen a folyamato­sén változó nagyságú nyílás miatt csekély öi vényképződéssel jár. 25 A járatcsatornákat zárt oldalaiknál lej­tős lapok határolják, melyek megakadályozzák a felülről érkező folyadéknak a járatcsator­nán való áthullását, átcsöpőgését, elősegítik szétterülését és a patakképzódési hajlamot 30 mérséklik. A jellemzett lamella rendszer töl­tetcsomagot alkot. A töltetcsomagok egymás felé helyezésével alakul ki a rendezett ko­lonnatöltet szerkezet rendszer. Az anyagfo­lyam, áramlása közben, az egyik töltetcso- 35 magból a másikba való átlépése során sem szenved hirtelen áramlási irónytörést, azaz megközelíti az áramvonalas áthaladást. A találmány példaképpeni kiviteli alakját a továbbiakban rajzok alapján részletesebben 40 ismertetjük. A rajzok: Az 1. ábra 45 A 2. ábrán: 50 A 3. ábrán: A 4. ábrán: 55 Az 5. ábra: 60 A 6. ábrán: A 7. ábrán: 65 a találmány szerinti kolonna­töltetet alkotó lamellák egyiké­nek részletét tünteti fel távlati ábrázolásban. egy lamella alsó és felső széle egy periódusa egymásra vetí­tett képe látható, a találmány szerinti kolonnatöl­tet részletének távlati képe lát­ható. a periodikus lamella rendszer egyik elemi egységének távlati képét tüntettük fel. a felfelé haladó gáz két lamella közötti áramlási útjának vázla­ta. a találmány szerinti kolonnatöl­tet egy töltetcsomagja látható, távlati képben, részben kitörve, két egymás fölé helyezett 90°­­-os szögben elfordított töltet­csomag látható, széthúzott álla­potban.

Next

/
Thumbnails
Contents