197213. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nafazatrom tartalmú, asztma elleni gyógyszerkészítmények előállítására

A találmány a 3-metil-l-[2-(2-naftiloxi)­­-etU]-2-pir&zolin-5-on (INN szerint: nafazat­­rom) újszerű alkalmazására vonatkozik. Köze­lebbről a találmány tárgya eljárás asztma el­leni készítmények előállítására. Ismert, hogy a nafazatromnak erős trombózis elleni hatásé van (2 427 272 számú NSZK-beli közzétételi irat, 4 053 621 számú amerikai egyesült államokbelii szabadalmi le­írás), de tumor áttételek képződésének, neo­­plasztikul növekedés visszaszorítására is al­kalmazható (0 062 319 számú európai szaba­dalmi leírás). A nafazatrom ismert indikációi a ciklo­­oxigenáz enzimnek az arachidonsav metabo­­lizmusára gyakorolt hatásán alapulnak. Ismé­telt vizsgálatok azt mutatták, hogy a nafa­­zotrom a prosztaciklinre (PGI2) gyakorol ser­kentő hatást [Lancet I, 528 (1979); Haemosta­­bíb 10, 297 (1981); Thrombosis and Haemosta­sis 46, Abstr. No. 45 (1981); J. Pharmacol. Exp. Ther. 223, 757-760 (1982)]. Azt találtuk, hogy a nafazotrom alkalmas asztma elleni gyógyszerkészítmények előállí­tására. Az asztma mint jelenség a B4, C« és D4 leukotriének összehúzódást eredményező ha­tásán alapul; ezek a leukotriének az 5-lipoxi­­genáz enzim hatása révén keletkeznek az arachidonsav-anyagcsere keretében. Különbö­ző lipoxigenáz enzimek közül a nafazatrom szelektíven az 5-lipoxigenáz enzimet gátolja, míg a többi lipoxigenáz, Így a 15-lipoxigenáz enzim hatását nem gátolja. Ezért - meglepő módon - a nafazatrom asztma elleni készítmé­nyek hatóanyagaként alkalmazható. A fentiek alapján a találmány tárgya 3- -metil-l-[2-(2-naftiloxi)-etil]-2-pirazolin-5-ont (nafazat romot) tartalmazó gyógyszerkészítmé­nyek előállítására. Az eljárásra jellemző, hogy az ismert módon előállított nafazotromot a szokásos hordozó-, vivő- és/vagy egyéb segédanyagokkal összekeverve asztma elleni gyógyszerkészítménnyé alakítjuk. Az .ismert módon előállított* kitételen itt és az igénypontban a bejelentésünk el­sőbbségi napjáig ismertté vált eljárásokat értjük. Az asztma elleni készítmények esetén oly fontos hörgótágitó hatást a tengerimalac izolált tüdején mutattuk ki, ahol nafazatrom a hörgők metakolinnal kiváltott összehúzódá­sát gátolja (módszer: F. P. Luduena et al., Arch. Int. Pharmacodyn 111, 392, 1957). Az (I) képletü nafazatrom hatóanyag a 4 053 621 számú amerikai egyesült államokbe­li szabadalmi leírásból ismert, és különböző szintézisekkel állíthatók elő. Az A) eljárás szerint 2-(2-naftiloxi)-etil­­-hidrazint valamely acetecetsav-származékkal reagáltatnak. A B) eljárás szerint 3-metil-pirazolin-5- -ont egy 2-(2-naftiloxi)-etil-származékkal reagáltatnak. A C) eljárás szerint 2-(2-naftiloxi)-etil-2-hidrazint valamilyen tetrolsav-Bzármazékkal reagáltatnak. Az eljárásokat a mellékelt A), B) és C) reakcióvázlatokkal szemléltethetjük, ahol az 5 A) eljárás szerint 2-(2-naftiloxi)-etil-hidra­­zint bután-3-on-karbonsav-etilészterrel, a B) eljárás szerint 3-metil-5-pirazolinont 2—(2— -naftiloxi)-etil-származékkal (a képletrajzon a kloriddal) reagáltatnak, és a C) eljárás ér- 10 telmében 2-(2-naftiloxi)-etil-hidrazint tetrol­­sav-származékkal (a képletrajzon 2-butinsav­­-etilészterrel) reagáltatnak. Reakcióközegként közömbös Bzerves ol­dószerek, adott esetben vízzel hígítva jönnek 15 számításba, például szénhidrogének, Így ben­zol és toluol, halogénezett szénhidrogének, így diklór-metán, alkoholok, például metanol és etanol, valamint szerves bázisok, Így piri­­din és pikolin. 20 A fenti előállítási eljárások során bázi­kus vagy savas kondenzálószerekkel alkal­mazhatók, és a reakcióhőmérséklet 10 °C és 200 °C között variálható. A vegyület a szo­kásos módszerekkel, például alkalmas oldó- 25 szerből történő átkristályositással tisztítható. A találmány szerint készíthető gyógy­szerkészítmények a nafazatrom mellett fizio­lógiailag elfogadható hígító- vagy hordozó^ anyagokat is tartalmaznak. Higitó- és hordo- 30 zóanyagokon itt nem-toxikus anyagokat ér­tünk, amelyek összekeverés után a hatóanya­got beadásra alkalmas formában tartalmazzák. Víz, valamint a szerves kémiában általánosan használt kis molekulasúlyú oldószerek nem 35 szerepelhetnek higitószerként, kivéve ha például az izotóniás összetételhez szükséges sókat is tartalmazó oldatot állítunk elő, amely puffert, felületaktív anyagokat, szinezó és izesitőanyagokat, valamint tartósítószereket 40 is tartalmazhat. Alkalmas szilárd vagy folyé­kony halmazállapotú hígitószerek példáiként az alábbiakat soroljuk fel: vizet tartalmazó puffer-oldatok, amelyek glükóz vagy sók hozzáadásával izotóniássá tehetők; nem-toxi- 45 kus szerves oldószerek, Így paraffin, növé­nyi eredetű olajok, alkoholok, glikolok; őrölt természetes ásványok (például kaolin, aluml­­nium-oxid, talkum vagy kréta); szintetikus köporok (például nagydiszperzitású kovasav 50 vagy szilikátok); cukrok, cellulóz-származé­kok, Így metil-hidroxil-alkil-cellulóz (tilóz) vizes szuszpenziója. A találmány szerint előállított gyógyá­szati készítmények általában ■ (0,5-95 tX, elő- 55 nyösen 1-90 tX, különösen előnyösen 5-50 tX nafazatromot tartalmaznak. Az orális adagolás szilárd és folyékony halmazállapotú adagolási egységek, Így po­rok, tabletták, oldat Btb. felhasználásával 60 történhet. Az orális beadásra szánt készítmé­nyek a hatóanyagot mikrokapszulákban is tartalmazhatják, ami a hatóanyag leadását késlelteti a szemcsealakú hatóanyagot például polimerekbe, viaszba stb. ágyazhatjuk be. 65 Parenterális alkalmazás céljából folyé-3 197213

Next

/
Thumbnails
Contents