197194. lajstromszámú szabadalom • Hidrosztatikus sterilező berendezés
3 197194 4 A találmány tárgya hidrosztatikus sterilező berendezés, főleg konzervek folyamatos üzemben történő sterilezésére. A 149 964 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásból ismert egy olyan, folyamatos üzemű hidrosztatikus sterilező berendezés, amelynek egymás mellett elrendezett, egymással sorba kapcsolt közlekedőedényei vannak. Ezekben függőleges kígyóvonalú pályán haladnak a sterilezendö termékek. Két-két szomszédos közlekedőedény között egy-egy gőztér van kialakítva, amelynek nyomása a légköri nyomástól a sterilezési hőmérséklethez tartozó telített gőz nyomásig szakaszosan növekvő. Hasonló berendezéseket ismertetnek a 151 610 és 158 292 lajstromszámú magyar szabadalmi leírások is. Közős hiányosságuk ezeknek a berendezéseknek, hogy nagy mennyiségű forró vizet ürítenek a csatornába, ami mind energiagazdálkodási, mind vízgazdálkodási szempontból hátrányos. A legkisebb nyomású közlekedőedény magasabb vizszintű ágából, amely atmoszferikus nyomás alatt áll, minden ún. zavarás alkalmával a csatornába távozik a felső peremnél kicsorduló viz. Ennek mennyisége 4-5 m3 is lehet. .Teljes zavarás' lép fel például üzemkezdetkor, amikor a konzerveket szállító rendszer ún. serlegeibe, amelyek addig üresek voltak, behelyezik a sterilezni kívánt konzerveket. Hasonló zavarást jelent azonban végső soron minden olyan nyomásnövekedés a gőztérben, amely folyadékot szorít ki a berendezésből. A folyadékveszteségnek természetesen a melegítő részben nagyobb a jelentősége, mivel ott höveszteséggel is jár. A találmány célja az ismert berendezések fenti hiányosságának kiküszöbölése. A találmány feladata tehát olyan hidrosztatikus sterilező berendezés létrehozása, amelynél a zavarás esetén kilépő viz nem vész kárba. A találmány alapja az a felismerés, hogy ha a melegítő részben a legkisebb nyomású közlekedőedény mellé tárolótartályt helyezünk a kicsorduló vízmennyiség felfogására, akkor a zavarás elmúltával ezt a vizet hőtartalmával együtt fel tudjuk a fellépő vízhiány pótlására, tehát nem kell a hálózatból vizet felvenni, és nem kell annak felmelegítésére energiát fordítani. Ha a visszatápláláshoz használt szivatytyút megfelelően kötjük be, egyúttal biztosíthatjuk a közlekedőedényekben levő víz állandó ellenáramú cirkuláltatását is, sőt a szokásos mechanikus szintszabályozást is feleslegessé tehetjük, mivel a keringtető szivattyúik) a felső szintet állandóan a közlekedőedények felső pereme által meghatározott magasságba kényszerítí(k), az alsó szint pedig nyomásszabályozó hidrosztatikai folyadékoszlop közbeiktatásával a kívánt magasságban tartható. Ezen felismerések alapján a kitűzött feladat megoldása olyan hidrosztatikus sterilező berendezés, amelynek egymás mellett elrendezett, egymással sorba kapcsolt közlekedőedényei vannak, ezekben függőleges kígyóvonalú pályán haladnak a sterilezendö termékek, két-két szomszédos közlekedőedény között egy-egy gőztér van kialakítva, £ melyeknek nyomása a légköri nyomástól a sterilezési hőmérséklethez tartozó telített gőz nyomásig szakaszosan növekvő, és amelynél a találmány értelmében a legkisebb nyomású közlekedőedény magasabb folyadékszintű ága mellett tárolótartály van elrendezve, amely felül a legkisebb nyomású közlekedőedénnyel, alul pedig folyadékot szállító szivattyú szivóoldalával van összekötve, és a szivattyú nyomóoldala egy nagyobb nyomású közlekedőedényre van csatlakoztatva. A találmány szerinti berendezés egy előnyös kiviteli alakjánál a tárolótartály szintérzékelóből és szeleppel ellátott tápvezetékből álló szintszabályozással van ellátva. Egy másik előnyös kiviteli alaknál a tápvezeték egy nagyobb nyomású közlekedőedénnyel van összekötve. Előnyös, ha az egyes közlekedőedények közé valamely kisebb nyomású szakaszból valamely nagyobb nyomású szakaszba folyadékot szállító szivattyúk vannak kapcsolva. Előnyös továbbá, ha a szivattyúk két szomszédos közlekedőedény közé vannak kapcsolva. A szivattyúk szívó és nyomóoldala célszerűen azonos magasságban van a két. szakaszhoz csatlakoztatva. Egy másik célszerű kialakításnál a csatlakozások a közlekedőedények kisebb nyomási' ágának felső vége tartományában vannak kialakítva. Előnyös, ha az egy közlekedőedényen belüli két csatlakozás között a vízszint fölé nyúló terelőlemez van. Előnyös továbbá, ha a közlekedőedények két ága közé egy-egy nyomásszabályozó hidrosztatikai folyadékoszlop van - önmagában ismert módon - beiktatva. Egy másik előnyös kiviteli alaknál a közlekedőedények - önmagában ismert módon - egymással párhuzamos, a berendezés fenéklapjától felfelé haladó határolófalakból, valamint ezek közé benyúló, a berendezés fedőlapjától lefelé haladó válaszfalakból vannak kialakítva. Végül előnyös, ha a válaszfalak kisebb nyomású gőztér felőli oldalán, ezekkel párhuzamosan egy-egy előlap van elrendezve, amelynek felső széle a határolófalak fölé nyúlik, de a fedőlapot nem éri el, alsó széle pedig közelebb van a fenéklaphoz, mint a válaszfalak alsó széle. A találmányt a kővetkezőkben a csatolt rajzon vázolt kiviteli példa kapcsán ismertetjük. Az 1. ábra a példa szerinti berendezés 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
