197193. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fehérjével kombinált fűszerkeverékek és/vagy aromakeverékek előállítására, főként húsipari célokra

2 197193 3 A talámány tárgya eljárás fehérjével kombinált, hordozóra felvitt, őrölt fűszerke­verék és/vagy aromakeverék előállítására, főként húsipari célokra. Ismeretes, hogy az őrölt fűszerek táró- 5 lásánál nem kívánatos 6zenzorikus elváltozá­sok léphetnek fel, amelyek az aromát, az izt és a szint érintik. Az aprítással felszabaduló illó olajok elpárologhatnak vagy autooxidáci­­ón, kondenzáción, polimerizáción mehetnek 10 keresztül. Betakarítás után bármilyen módon történő raktározás, tehát akár aprított, akár aprítás nélküli anyagról van szó, több-keve­sebb minőségromlással jár. E tekintetben be­folyásoló tényező a tárolási hőmérséklet, fény 15 és nedvesség. Ezek között a hőmérsékletnek van a legnagyobb szerepe. A változások, ille­tőleg a minőségromlás lényegesen mérsékel­hető, ha a tárolás alacsony hőmérsékleten történik, előnyös továbbá, ha a fénybehatást 20 és a légmozgást megakadályozzuk. Mivel a fűszerek természetüknél fogva vizet tartal­maznak, illóolaj veszteség a szárítás alatt is bekövetkezik, ugyanis ennek egy része a vizgózzel elillan. 25 A nem megfelelő apritási eljárás és a kedvezőtlen tárolási körülmények tehát minő­ségromlást idéznek elő. 20 °C-on és 70% re­latív páratartalom mellett a fűszerek 6-9 hó­napig is jól eltarthatok. Ez alatt mikrobás 30 csiraszaporodás nem lép fel. Még kedvezőbb a tárolás +5 °C tárolási hőmérsékleten, a fény és a légmozgás kizárása mellett. Teljes stabilitás és minőség megtartás azonban csak -18 °C alatt érhető el. 35 A tárolt fűszer víztartalmát általában 10% körüli értéken kell tartani. Erősen hig­­roszkópos anyagok esetében, mint a hagyma, fokhagyma, paprika, a 6% víztartalom a leg­kedvezőbb. 40 A húsiparban előirt tárolási mód a fű­szerkamra, melyre viszont előírás, hogy ha a mellette lévő helyiségek nedvességtartalma igen magas, úgy a falakba vagy az ablakok­ba hűtéssel, fűtéssel, és páratartalom szabá- 45 lyozóval ellátott klímaberendezést kell beépí­teni. Ismert tény, hogy a különböző élelmi­szerek idegen illatú anyagokkal együtt tárol­va átveszik azok illatát. Ezen a megfigyelő- 50 sen alapulnak azok a tárolási előírások is, amelyek szerint például a szójakészitménye­­ket, lisztet, stb. csak olyan raktárhelyiség- . ben lehet tárolni, ahol a terméktől idegen, átható illatú anyag nincs jelen. 55 Problémát jelent tehát a fűszerek táro­lása, nehézkessé teszi továbbá a húskészít­mények előállítását az, hogy esetenként a re­­ceptúrának megfelelő minőségű és mennyisé­gű fűszereket külőn-külön kell kimérni. 60 Ismeretes, hogy léteznek mér az élelmi­szeriparban egységesen kezelhető, különféle készítmények. így például pépformájú étel­ízesítőt állítottak elő fűszer- és zöldségnövé­nyekből, mely készítmény egyik összetevője 65 zselatin vagy enyv (lásd 117 024 sz. magyar szabadalmi leirás). Tömény élelmiszeripari aromákat állítottak elő zöldség- és fűszernö­vények extruktumónak bepárlásával, majd a bepárolt koncentrétumnak trigliceridekkel való porlasztásos szárításával. Ezt a megol­dást a 159 530 sz. magyar azabadalmi leirás ismerteti. A 147 327 sz. magyar szabadalmi leirás szerint kazeint, tojásfehérjét, fűszere­ket, szerves és szervetlen sókat tartalmazó kompozíciókat élelmiszerekben alkalmaztak. Az 1 228 523 sz. brit szabadalmi leírás szerint hússzerű termékeket állítottak elő vérszé­­rum-fehérje alkalmazásával, hagymát használ­va izesi tóanyag ként. A 3 756 833 sz. USA-be­­li szabadalmi leirás fehérjét nem tartalmazó, fokhagymából, vöröshagymából, paprikából, feketeborsból álló fűszerkészítmény előállítá­sát írja le. Az 1 382 335 sz. brit szabadalmi leirás szerint ízesítő kompozícióban a fehérje mellett fűszerek helyett húskivonatot alkal­maztak Ízesítőként. Könnyen kezelhető ízesítőként írják le a mikrokapszulázott, porlasztásos szárítással előállított fűszerkészitményt, amely fehérjét nem tartalmazott (204 079 sz. csehszlovákiai szabadalmi leirás). A 2 151 897 sz. brit sza­badalmi leirás növényi fehérjehidrolizátumo­­kat és zsírokat tartalmazó ételízesítő kon­­centrátumokat ír le. A 3 961 083 sz. USA-beli szabadalmi le­­írás húspótló, húshelyettesitó élelmiszer elő­állítására vonatkozik, az eljárás során textú­ráit növényi proteinen állati zsírt abszorbe­áltainak. Itt tehát növényi protein hordozó szerepel ugyan, de fűszerekről nem történik említés. Az 577 271 sz. svájci szabadalmi leírás szerint friss növényeket fagyott állapotban felapritanak és préselnek, a préselés folya­mán visszamaradó anyagok kezelésére tömény ecetsavat javasolnak. A 3 206 189 sz. NSZK-beli szabadalmi le­irás kizárólag természetes fűszernövények őrlés előtti kezelésére vonatkozik, vagyis ár­ra irányul, hgy a mélyhűtött vagy frissen leszedett növényekben lévő aromát stabilizál­ják feldolgozásig, szárításig. A szárítás vivő­­anyag jelenlétében történik, vivőanyagként emberi fogyasztásra alkalmas, vizoldható sók (elektrolitéit), illetőleg fehérjék és adott esetben hidráit szénhidrátok jönnek számí­tásba. A stabilizáláshoz a fűszernövényeket elektrolitekkel keverik és/vagy 50-150 °C-ra melegítik. Ez esetben tehát vagy sót alkal­maznak, vagy pedig - egyéb hordozó eseté­ben kötelezően - hőkezelést kell alkalmazni, ami a fűszernövény aromatartalmára kedve­zőtlen. A fehérjével illetve szénhidráttal va­ló, hőkezelés előtti keverés úgy. történik, hogy a hordozóból vizes, viszkózus oldatot képeznek és abba keverik a fűszernövényt, a technológia ilyen módon való kivitelezése miatti előírás, hogy a hordozónak vizoldható­­nak kell lennie. 3

Next

/
Thumbnails
Contents