197185. lajstromszámú szabadalom • Eljárás proteinmentes nitrogénvegyületek hasznosulását fokozó takarmányadalék előállítására
2 197185 3 A találmány tárgya eljárás proteinmentes nitrogénvegyületek hasznosulását fokozó takarmányadalék előállítására vonatkozik. A felgyorsult népességszaporulat az egész világon igen nagy feladatok elé állítja az élelmiszergazdaságokat. Különösen az állati fehérjetáp iránti igény növekszik, miután az állattenyésztés mind több takarmányfehérje felhasználását teszi szükségessé. A takarmányfehérjéből rendelkezésre álló fogyó, ill. a növekvő igényeket kielégíteni nem tudó-készletek miatt egyre inkább előtérbe kerültek a proteinmentes nitrogénvegyületek, főleg a karbamid felhasználása, amely iparilag olcsón előállítható és nitrogéntartalma magas. Az összetett gyomrú - kérődző - állatok jól hasznosítják a proteinmentes nitrogénvegyületeket, pl. a karbamidot, biu-rettet vagy az ammóniát. Ezek az anyagok a kérődző állatok bendőjében jelen lévő mikroorganizmusok hatáséra a táplálkozás szempontjából igen értékes, felszívható fehérjékké módosulnak, ill. alakulnak át. A bendóben a karbamidból az ureáz-enzim hatására először ammónia szabadul fel. Ha a felszabaduló ammónia koncetrációja túlzott mértékben megnövekszik, az állatnál mérgezési tünetek jelentkeznek és az állat elhullása is bekövetkezhet. Emellett a bendöbe került karbamid hasznosulása a bevitt karbamid koncentrációjától is függ nagy mértékben, így a hasznosulás mértéke tág határok között ingadozhat. Kis karbamidtartalmú takarmány vagy táp etetésekor nincs mérgezési veszély és a karbamid hasznosulása is kedvező. Viszont ilyen esetben a karbamid, mint fehérjepótló tápanyagot képviselő anyagmennyiség, nem számottevő. A szabadalmi irodalomból ilyen megoldást ismertet a 157.540 ljsz. magyar szabadalmi leírás, mely szerint 3 t% karbamiddal kevert napraforgóhéjdara feletethetö. További ismert megoldások szerint a karbamidot olyan anyagokkal adagolják együtt, amelyek a kérődző állatok bendójében tenyésző mikroorganizmusok szaporodását elősegítő kedvező körülményeket hoznak létre, s maguk is jól emészthető és felszívódó tápanyagok. Ilyeneknek minősültek pl. a nagy szénhidrát-tartalmú és megfelelő rosthányaddal rendelkező anyagok. Ilyen adalékokkal való keverést javasol pl. az ÜS 2,748.000 ljsz. szabadalmi leirás, vagy a 160.454 ljsz. magyar szabadalmi leirás, melyek értelmében 3-8 tX karbamidot tartalmazó takarmány is feletethetö mérgezési tünetek nélkül. Ismeretesek olyan megoldások is, melyek mechanikai formáló eljárásokkal vélik elérni a karbamid retard-hatását, késleltetni a bendóben az ammónia felszabadulását. /Ilyen pl. a 167.864 ljsz. magyar, továbbá a 167.159 és a 179.051 ljsz. magyar szabadalmi leírások, mely utóbbiak hagyományos takarmányadalékokat alkalmaznak vivóanyagként a formázás mellett./ Ismeretesek olyan irányú törekvések is, melyek szerint a karbamid kristályszerkezetében és ezen keresztül annak oldhatóságában vélnek retard- hatást kifejteni. Ilyenre vonatkozik pl. a 170.293 ljsz. magyar és a 3,988.483 ljs2 US szabadalmi leirás. A 170.881 ljsz. magyar szabadalmi leírás karbamid - foszfát adalékot javasol, mindössze lOtX alatti össz-nitrogén mellett. Ugyancsak ismeretes, hogy a keratinfehérjék aminosav-tartalmuk számottevő, de lényegesen több kéntartalmuk van /metionin, cisztin/, mint az egyéb fehérjeféleségeknek. A keratin-anyagokat ugyancsak javasolták adalékként az irodalom szerint, de ezek a kísérletek nem vezettek sikerre, mert az állatok a kex-atintartalmú anyagokat jellegzetes izük-szaguk miatt nem fogadták el az etetés során. /Journal of Animal Science: .Evaluation of Feather and Hair Meals for Ruminants./ Kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy a keratin-eredetű anyaggal együtt bevitt kén kedvező hatású a bendö mikroorganizmusainak szaporodásához, ezáltal a nem fehérje jellegű N-forrás, így a karbamid hasznosulásához. Megfigyeltük, hogy a karbamid tolliszttel vagy más keratin-eredetű anyaggal keverten etetve a nitrogénkoncentráció, - különösen az etetést kővető első öt órában, - csökken, azaz az ammónia képződése késlelelett. Ennek a retard-hatásnak eredményeként kevesebb felhasználatlan ammóniagáz távozik a szervezetből, ill. a lassúbb ammóniaképzódés következményeként a bendö mikroorganizmusai nagyobb mértékben tudják az N-forrást szervezetük felépítésére felhasználni és ily módon az endogén fehérjeképzödés mértéke sokkal kedvezőbb volt. A találmány célja a megfigyelés alapján olyan takarmányadalék előállítása, amely tömegtakarmányhoz való adagolása során nagy karbamidtartalom adagolása esetén sem okoz mérgezést a feletetéskor, ugyanakkor növeli a karbamid hasznosulásának mértékét. A fenti célkitűzésnek megfelelően a találmány feladata olyan takarmányadalék vagy takarmánykiegészitö előállítása, amely az összetettgyomrú állatok egészségére káros hatás nélkül lehetővé teszi a nem fehérje jellegű N-forrás tápadalékként való nagy mértékű hasznosítását, ezzel értékes fehérjék pótlását, vagy nagy mértékű helyettesítését. A célkitűzésnek megfelelően a találmány eljárás proteinmentes nitrogénvegyületek hasznosítását fokozó lakarm&nyadalék előállítására, melynek során nem fehérje jellegű nitrogénforrásl keratinszármazékokkal hozunk össze és azokat önmagában ismert hoiw dozókkal hozunk össze és azokat önmagában ismert, hordozókkal homogenizáljuk és meghatározója, hogy 20-60 L%, előnyösen 50 tX karbamidot 5-20 t%, előnyösen 15 tX-nyi, 60-5 lö 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
