197182. lajstromszámú szabadalom • Berendezés konzervipari nyersanyagok vákuumban történő kezelésére

3 197182 4 A találmány tárgya berendezés konzerv­ipari nyersanyagok vákuumban történő keze­lésére, kezelóedénnyel, beadagoló és kihordó egységekkel, ahol a kezelőedény kezelőié- és vákuumrendszerrel van összekapcsolva. Ismeretes, hogy a konzervipari alap­anyagokat gyakran kívülről bevitt cukorol­dattal, vagy más oldattal dúsítják, az alap­anyag eredeti alakjának megőrzése mellett. Ezt a műveletet húzatásnak nevezik. Célszerű a húzatást csökkentett nyomáson végezni, hogy hatékonyabb legyen. A vákuumhúzatás során a nyersanyag szöveteiben lévő gázzár­ványok a csökkentett nyomású térbe távoz­nak és helyüket a cukor-, illetve savoldat tölti ki. A vákuumban végzett hűzatás további előnye, hogy a gyümölcs-sejtek között lévő oxigén eltávozik és ezzel az oxidációs folya­matok elkerülhetők. A húzatés során különböző folyamatok játszódnak le. Ezek az oldatcsere, ozmózis és diffúzió. ’ Az oldatcsere, illetve ozmózis következ­tében a nyersanyag létartalma, főleg a felü­leteken közvetlenül cserélődik a húzatólével. A diffúzió lejátszódásakor a nyers­anyagban növekszik a koncentráció, elsősor­ban az érintkezöfelületek mentén. A húzatáskor általában ez a három je­lenség együttesen játszódik le. A folyamat akkor kedvező, ha a kezelőié felvétellel a nyersanyag eredeti súlya csak kis mértékben változik meg. A húzatás, illetve vákuum-húzatás el­végzésére általában autoklávokat használnak. Ezek alapvető hátránya azonban a szakaszos üzemmód, valamint a viszonylag kis kapaci­tás. Ezért törekednek folyamatos vagy félfo­lyamatos üzemű berendezések kialakítására. Ilyen berendezéseket írnak le például az 1 010 811 számú NSZK-beli, a 3 399 999 számú USA és a 152 528 számú magyar sza­badalmi leírások. Az ezekben ismertetett be­rendezésekben a kezelendő anyag áramló ke­zelőiében halad, ahol a kezelőié felszíne fö­lött csökkentett nyomás uralkodik. A megoldások hátránya azonban, hogy nem biztosítják a nyersanyagnak a kezelő­iével történő kellő idejű érintkezését, megle­hetősen helyigényesek, illetve a vákuum ér­téke nem szabályozható. A 168 533 számú magyar szabadalmi lei­rés ugyancsak folyamatosan működő húzató­­berendezést ismertet. Ennek lényege, hogy a kezelöedény kezelőié bevezetöcsonkjához for­góadagoló van csatlakoztatva, amely a keze­lőié és a kezelendő anyag összekeverését végzi. A forgó adagoló egyidejűleg a kezelőié' áramlásának fojtására is alkalmas. A kezelő­­edény kilépócsonkjához szállítószivattyú, te­tőpontjához pedig a gázok eltávolítására szolgáló vákuumszivattyú csatlakozik. A be­rendezés a kezelőié fűtésére szolgáló höátadó szerkezettel van kiegészítve. A gyakorlatban ennek a megoldásnak is számos hátránya van. Ezek egyike, hogy a forgóadagolónál a puha húsú termékek nagy­fokú roncsolódása, törése következik be. Hátránya a forgóadagoló alkalmazásának az is, hogy nem biztosit tökéletes zárást, azaz vákuumrontó hatású. Ugyancsak roncsoló hatású a kezelő­edényben működő szállítócsiga, valamint a kezelőlevet kihúzó szivattyú. Mindezek el­lenére a berendezésbe kerülő nyersanyag nem mozog kényszerpályán, áthaladása nem folyamatos és így a húzatóedényben alkal­masint a megkívánt idő többszörösét tölti el az anyag. További hátránya a konstrukciónak, hogy rendkívül helyigényes és nagymennyi­ségű kezelólevet igényel. Ezen túlmenően esetleges áramkimaradás esetén a kezelő­edényben lévő folyadék a vákuum megszűné­se következtében a szivattyúoldalon szaba­don kiömlik a rendszerből. A jelen találmánnyal ezért olyan kezelő­­berendezés kialakítása a célunk, amellyel a fenti hátrányok kiküszöbölhetők és amely jó hatásfokkal, csekély kezelólé-veszteséggel biztosítja a konzervipari nyersanyagok keze­lését, anélkül, hogy azok roncsolását, törését okozná. A kitűzött feladatot a találmány szerint úgy oldottuk meg, hogy a kezelóedényt, va­lamint beadagoló és kihordó egységeket tar­talmazó berendezésben, ahol a kezelőedény kezelőié tartállyal és vákuum tartállyal van összekapcsolva, a kezelöedény függőleges tengely körül forgatható, rekeszekre osztott dob, amelyben a rekeszek felső részében perforált válaszfal van és valamennyi rekesz felső töltő és alsó ürítő ajtóval van ellátva, továbbá a dob kezelőié tartályhoz és vákuum tartályhoz a tengellyel párhuzamos vezeté­keken és forgó- elosztófejen keresztül van összekötve. A forgó- elosztófej célszerűen a tenge­lyen lévő belső gyűrűből és rögzített külső házból áll, ahol a belső gyűrűben a vákuum, illetve kezelőié vezetékek csatlakozónyilásai, a külső házban pedig a vákuum és kezelőié bevezetőkamrák vannak kialakítva. Egy célszerű alaknál a kezelődob négy rekeszre van osztva és négy-négy kezelőié, illetve vákuumvezetékkel van ellátva, oly mó­don, hogy a kezelőié bevezető kamrák a ház alsó szintjén, a vákuum bevezető kamrák pedig a felső szinten vannak elrendezve. Tekintettel arra, hogy a vákuumhúzatás során célszerű a vákuumozás megszakítása, annak érdekében, hogy a kezelőié beáramol­hasson a kezelendő anyagba, a vákuumbeve­zető kamrák között a külső ház felső szint­jén levegőztető vezeték van csatlakoztatva. Ez lehetővé teszi a technológia olyan kedve­ző módon történő lefolytatását, amelyre ko­rábban említett folyamatos üzemű berendezé­sek nem adnak módot. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents