197167. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként ciklodextrin-zárványkomplexeket vagy -adduktokat tartalmazó rágcsálóírtó készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
13 197167 14 17. példa A komponensek homogenizálásával és a kapott keverék pellettálásával állítjuk elé a követkézé összetételű rágcsálóirtó csalétket, amely 0,15 tömegX (I) általános képleté vegyületet tartalmaz: A 13. példa szerinti porkoncentrátum 0.20 kg Kenyérmorzsa 40.00 kg Rozsliszt 25.00 kg Korpa 20.00 kg Porcukor 4.55 kg Vanillin 0.25 kg 18. példa 10 15 A követkézé összetételű, 0,5 tömegX (I) általános képleté vegyületet tartalmazó, nedves helyen is felhasználható rágcsálóirtó csalétket állítjuk elé: A 11. példa szerinti termék 0.5 kg űrölt napraforgóhéj 30.0 kg Porcukor 3.0 kg Őrölt zeolit 20.0 kg Paraffin 46.5 kg Az első négy komponenst homogenizáljuk, majd bekeverjük a megömlesztett paraffinba, és az ömledéket megdermedni hagyjuk. A megdermedt ömledéket tömbökre vágjuk. 20 25 30 19. példa A 18. példában leirtak szerint állítjuk elé a követkézé összetételű, 0,5 tömegX (I) általános képleté vegyületet tartalmazó, nedves helyen is felhasználható rágcsálóirtó csalétket: A 10. példa szerinti termék 0.5 kg Kukoricacsutka-érlemény 30.0 kg Ü-Ciklodextrin 5.0 kg Paraffin 64.5 kg 35 40 20. példa Biológiai vizsgálatok 45 anyagként 200 ppm, az 1. példa szerint előállított klórfacinon - ß-ciklodextrin zárványkomplexet és 280 ppm, a 8. példa szerint előállított difacinon - /3-ciklodextrin zárványkomplexet tartalmaztak. A pellettekben lévé zérványkomplexek mennyisége 50 ppm klórfacinonnak és 25 ppm difacinonnak felelt meg. Ezt a készítményt (a találmány szerinti kompozíció) a továbbiakban .A* anyagnak nevezzük. Pozitív kontroli-vizsgálatok céljára tört kukoricaszemre felvive 75 ppm klórfacinont tartalmazó csalétket készítettünk. Ezt az öszsze hasonlító készítményt a továbbiakban .B* anyagnak nevezzük. A kezeletlen kontroli-vizsgálatokhoz standard LATI tápot használtunk. A vizsgálatokat mezei pockokon végeztük. Az állatokat huszas csoportokba osztottuk; a him és nőstény állatokat külön-külön vizsgáltuk. Az állatoknak 5 napon keresztül .A' anyagot, .B‘ anyagot, illetve LATI tápot adtunk, és naponta mértük az elfogyasztott anyag mennyiségét. Kiszámítottuk az átlagos napi anyagfogyasztást, és meghatároztuk az átlagos fogyasztási időt. Az állatokat még 5 napig megfigyelés alatt tartottuk, feljegyeztük az átlagos elhullási időt (valamint a minimum- és maximum-értékeket), és az elhullottállatok számát. Az eredményeket az I. táblá-' zatban közöljük. Az I. táblázat adataiból megállapítható, hogy a találmány szerinti rágcsálóirtó csalétket fogyasztó állatcsoportban volt a legnagyobb a mortalitás annak ellenére, hogy ebben a csoportban valamivel kevesebb csalétket fogyasztottak az állatok, mint a pozitív kontroll csoportban. Különösen figyelemreméltó a nőstény állatokon elért kedvező eredmény: itt a mortalitás a pozitív kontrolihoz viszonyítva közel 30X-kal emelkedett. Minthogy a nőstény rágcsálók szervezete a hímeknél viszonylag ellenállóbb, és a nőstények a fajtovábbvivő egyedek, a találmány szerinti készítmény igen kedvezően alkalmazható rágcsálók irtására. A 17. példában leirt eljárással rágcsálóirtó pelletteket készítettünk, amelyek ható-I. táblázat Az állat neme Anyagfogyasztás g/tt kg/nap ’A' anyag ’B’ anyag LATI táp Átlagos fogyasztási idő (nap) Átlagos elhullási idő (nap) Elpusztult állat/összes állat Hím 77.3U54.03-4.4 5.3 (2-9) 18/20 Nőstény 87.9U43.88-_ 4.7 5.4 (2-8) 18/20 Him-81.39±44.19 _ 4.8 5.6 (3-8) 17/20 Nőstény-91.82i39.60 4.8 5.6 (4-8) 14/20 Him-142.86140.98 4.9 4.5 2/20 Nőstény-140.24155.39 5.0 5.5 2/20 8
