197162. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmányerdők létesítésére
•1 197162 5 Vizsgálat M.e. Luc. liszt jó minőségű Luc. liszt közép minőségű Akác levél-K-jelű AKÁCLEVÉL % a lue.liszt jó min.-hez % a luc.liszt közepes minőséghez Szárazanyag g/kg 1000 1000 1000 100 100 Nyers fehérje g/kg sz.a-ban 227 204 249 109.7 122.1 Mesterséges em.ny.fen. If 190* 161* 167 87.9 103.7 Nyers rost ti 210 272 203 96.7 74.6 Nmka 11 439 407 466 106.1 114.5 Hamu II 93 89 85 91.4 95.5 Ca II 18.2 11.1 61.0 P II 3.2 3.6 112.5 Ca/P arány arány 5.7:1 3,08:1 szűkebb Karotin mg/kg sz.a-ban 140 220 157 x állaton végzett eni.ny. fehérje megállapítva (nem mesterséges). Az összehasonlító táblázatból kitűnik, hogy a ”K' jelű akáclevél jó minőségű lucernalisztnél gazdagabb nyers fehérjében, fősz- 30 fórban és karontinban. A közepes minőségű lucernaliszttel szemben gazdagabb nyers fehérjében, em.nyers fehérjében. A nyersrost az akáclevélben alacsonyabb a jó és közepes minőségű lucernalisztné). 35 Összességében megállapítható, hogy az akáclevél fehérjében gazdag anyag. Az akáclombok takarmányként történő felhasználása komoly jelentőségű a Duna-Tisza közi gyenge minőségű homok talajokon, és más területe- 40 ken is. A találmány szerinti eljárással végzett kísérleti adatok alapján az 1. példa szerint az 1,0x1,0 m^es hálózatban letermelt tuskó- 45 kon felsarjadt zöldhajtás tömegének hektárra számított értéke a fajtától függően 15-23 t/- ha-ban állapítható meg, mig a 2. példa: szerint a 0,7x0,3 m = O^lm^es hálózatban letermelt, felsarjadt zöldhajtás tő- 50 mege 25-68 t/ha értéket eredményezett. 3. példa: a 0,5 m^es hálózatra átszámítva a letermelhetö biomassza tömege a kísérleti eredményeknek több, mint kétszeresét éri el. . Az etetési kísérletek azt bizonyítják, 55 hogy a haszonállatok tömeggyarapodása nagymértékben megnőtt, átlagosan 4 kg-ban mutatható ki. A takarmányerdők létesítése nagy jelentőséggel bir a vadgazdálkodás területén, mivel megfelelő takarmányt szolgáltat 60 a téli és télutói időszakban is, amikor a vad a fás növények, fatermesztésre szolgáló hajtásait pusztítja el. Továbbá hasznosítható eredmények érhetők el az űn. vadföldek, villanypászták és erdei rétek felszámolása ré- 65 vén. 4 Az eljárás szerinti takarmányerdók létesítése lehetővé teszi lombos fafajok és a fává növő cserjék telepítésével a földhasználatból kiszorult területek optimális, hasznosítását, mivel átfogja valamennyi hidrológiai kategóriába tartozó termőhely felhasználását. Az eljárás szerinti takarmányerdőt üres területek beültetésével új telepítésű faállományból, vagy eddig eltérő üzemmódban kezelt meglévő takarmányozási célra alkalmas faállományú erdők átalakításával hozzuk létre. A takarmányerdö létesítési eljárásának fontos feltétele a talajelökészités, a teljes gyomirtás; különös gondot igényel az előzőleg parlag rét. vagy legelő terület a gyommentes állapot kialakítása, a szántás mélységét a genetikai talajtípus, a korábbi hasznosítási mód és az esetleges talajhibák alapján határozzuk meg. Fontos az ültetési növótér megválasztása, amelynek 0,21 m^O.ö m2 közötti kialakításával kedvező betakarítást érünk el. A találmány szerinti eljárás alapján létesített új telepítésű takarmányerdö ültetvényének megerősödését és gyökérzetének fejlődését kivárva, a kedvező fejlődési idő elteltével esetleg a vegetációs idő végén legeltetjük le a zöldhajtást. A következő év elején a fás hajtásokat szárzúzóval a visszavágás magasságában eltávolítjuk. A meglévő faállományok takarmányerdövé történő átalakítását olyan eljárással valósítjuk meg, amely szerinti alkalmas véghasználatú akác, nyír, fűz vagy hazai nyár sarjad ztatásával vagy a sarjról felújult 1-3 éves megfelelő lombos faállományban április végéig célszerűen 2-1,5 m-es sortávolságra
