197153. lajstromszámú szabadalom • Kaszáló-szecskázó gép
3 197153 4 A találmány tárgya kaszáló-szecskázó gép legalább két, a menetirányban egymás mellett elhelyezett függőleges tengelyű forgórésszel, amelyek vízszintes síkban fekvő tárcsákból állnak és ezeknek kerületén függőleges csapok körül forgatható kések vannak csuklósán csatlakoztatva, amelyek vagy a tárcsák síkjából lefelé illetve felfelé történő hajlitással vannak kialakítva, vagy több, egymás felett fekvő pengéből vannak összeállítva, és legalább egy rögzített ellenkéssel, amely az egymással szomszédos forgórészek késeinek körülfordulási pályái közötti éktartományban van elhelyezve. Ilyen berendezést ismertet a 116 532 sz. európai közzétételi irat. Ennél minden tárcsán felül és alul különböző hosszúságú kések vannak elhelyezve, úgy hogy az egymással szomszédos forgórészek szerszámvégeinek körülfordulási pályái egymást metszeni tudják, annak veszélye nélkül, hogy az ugyanazon síkban forgó kések egymásnak ütköznének. Az egymással szomszédos forgórészek egymáshoz minél közelebb eső elhelyezésének az az előnye, hogy a levágandó terményben nem maradnak le nem kaszált csikók. A tárcsák kerületén elhelyezett, a tárcsák síkja fölött és alatt lévő kések a tárcsákban mereven ülő közös csap körül egy oldalra kinyúlóan elforgathatok. Ennél a megoldásnál azonban fennáll az a veszély, hogy a kések a csap elkopása esetén a síkból felfelé vagy lefelé ki tudnak billenni és ebben az esetben, ha a tárcsa síkjából felfelé vagy lefelé kihajlitott késekről van szó, akkor a körülfordulási pályáknak az előzőekben fennálló távolsága ellenére a késvégek egymásnak tudnak ütközni. Ha a kések a forgás során akadályba ütköznek, akkor a csap tengelye körül meglehetősen nagy szögben a forgórész tengelye felé tudnak elfordulni, mert ezt a forgómozgást semmi sem határolja. Végül a vágandó termény számára a daraboló hatás nem tökéletes, mert az ellenkések túl rövid ideig nyúlnak be a forgókések körülfordulási pályája között maradó ékbe és azonkívül legfeljebb két vágóélük van, még akkor is, ha a forgórészen lévő kések több egymás felett fekvő pengéből állnak. A 2 968 304 sz. USA szabadalmi leírás olyan megoldást ismertet, amelynél a szerszámok mind egyforma hosszúra vannak kialakítva és közös vízszintes síkban forognak. Ennél azonban a középső forgórész a két szomszédos, külső forgórészhez képest menetirányban el van tolva, ami a gép méreteinek megnöveléséhez vezet és ez a gép súlyának és az anyagráforditásnak a megnövelését vonja maga után. Hátrányos ennél a megoldásnál az is, hogy a kések a forgórész tárcsáin nem csuklósán, hanem sugárirányban mereven vannak rögzítve, ami akkor, ha a gép akadálynak ütközik, könnyen a kések megsérüléséhez vezethet. Az egyedi kések háromszárú villában végződnek és rögzített ellenkéseik is vannak, amelyek ehhez a háromszög alakú tartományhoz illeszkednek. Az ellenkések ellenére a darabolóhatás -nem tökéletes, mivel az ellenkések a gép házának oldalfalaira illetve hátfalára vannak erősítve és ezért mindig csak egyetlen késsel tudnak együtt dolgozni. Az egymással szomszédos forgórészek kései és a legalább egy ellenkés a háromszög alakú tartományban nem tud együtt dolgozni. Azonkívül az ellenkések és a közöttük szorosan áthaladó forgórész kések között fennáll az eldugulás veszélye. Az 1 283 550 sz. angol szabadalmi leírásban ismertetett megoldásnál két egymás mellett meglehetősen nagy távolságban elhelyezett forgórészt alkalmaznak. A kések nem egysikban fekvő tárcsák kerületén vannak elhelyezve, hanem a forgórész tengelyének különböző magasságában elhelyezett sík karjaihoz vannak csuklósán csatlakoztatva. A két forgórészen, az elülső és hátulsó oldalon, ellenkések vannak elhelyezve, kettős fésű alalban, úgy hogy a különböző magasságban forgó kések a fésűk fogai között ót tudjanak haladni. Ennél a megoldásnál hátrányos a nagy távolság a forgórészek között és az ellenkések fésűélei közötti viszonylag széles távolság, mert ily módon a forgórészek között fel nem vágott anyag marad, hogyha nem sorokban ültetett terményről van szó. Ugyanez érvényes egy másik ismert megoldásra, amelynél ferde, előrefelé döntött forgórész tengelyeken több, egymás mellett elhelyezett késtárcsa van és mindegyik késhez egy-egy ellenkés vagy hasonló tartozik, amely a gépállvány ferde elülső falára van rögzítve. Ilyen megoldást ismertet a 4 397 136 sz. USA szabadalmi leírás. Olyan gépeknél, amelyeknek forgórésze egymástól nagy távolságban van elhelyezve, egészen más problémák lépnek fel, mert kezdettől fogva nem lehet arra számítani, hogy egy földterületet vagy mezőt a gép teljes szélességében, csíkok visszamaradása nélkül, egyenletesen le lehessen aratni. A találmány feladata olyan gép létesítése, amely a fenti hiányosságokat kiküszöböli és egyszerű eszközökkel olyan megoldást ad, hogy ne kelljen a kopás következtében a kések meglazulósától félni, a kések visszaütése a forgórész tengelye felé mindenképpen ki legyen küszöbölve és lehetőleg minél kisebb teljesitményráfordítással jó, kímélő darabolást lehessen vele megvalósítani. Ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy függőleges metszetben mindenkor az egyik forgórész késeinek körülfordulási pályája a szomszédos forgórész késeinek körülfordulási pályáján kívül van elhelyezve, továbbá, hogy a kések illetve a pengetartók sugárirányban befelé mutató végeikkel a forgórészt képező tárcsa és a fedötárcsa között vannak tartva és a két tárcsa között egy forgórészként szolgáló kettős tárcsa van ágyazva és az ellenkésnek 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
