197151. lajstromszámú szabadalom • Vágószalagos gépi kaszaszerkezet
3 197151 4 A találmány tárgya új típusú kaszaszerkezet mezőgazdasági gépekhez, ahol a vibrációs-rendszerű szerkezetet végtelenített kivitelű, egyirányban mozgó vágóéllel, vágószalaggal helyettesítjük. A vágószalag üzem közben élezhető. A találmány szerinti vágószerkezet bármely mezőgazdasági terményt betakarító gépen előnyösen alkalmazható (gabonafélék, zóldtakarmányok, nád, stb.). Magyarországon 1978-ban 14257 darab arató- cséplő gépet tartottak üzemben. A kombájnmotorok össz. teljesítménye mintegy 1,1 millió kW, az egy kombájnra eső átlagteljesítmény 78,6 kW. A nagyobb darab - számot képviselő típusok: SzK-4; SzK-5; E-512; SzK-6; JD-970; Claas D-80; Claas D-100; (105; E-516; Bizon Gigant Z-060) Jován-Dr. Soós-Sörós: Arató-cséplő gépek Mg. Kiadó 1980.) A felsorolt típusok és a legújabban kifejlesztett típusok is hagyományos vágószerkezettel vannak ellátva. Ennek lényege, hogy egy álló pengesor felett alternáló mozgást végez a mozgó pengesor. Legelterjedtebb kialakítása: a kaszaszerkezet a vágóasztal mellső részére párosán felerősített és recés állópengével ellátott kettős ujjakból és a mozgó pengékből áll. A kaszát a hajtórúd és himba közbeiktatásával forgattyús tengely hajtja. A meghajtás egyik legújabb megoldása, amikor a mozgó pengesort a hagyományos hajtórudas forgyattyús mechanizmus helyett közvetlenül a kasza végéhez csatlakozó bolygókerekes hajtómű mozgatja. (Jován-dr. Soós-Sörös: Arató-cséplő gépek). A fejlesztéssel foglalkozó szakemberek körében ismert még 2 db NSZK szabadalmi megoldás - lajstromszám: 1.915.531 és 2.707.030 - amelyek lényegében megőrizték a hagyományos vágószerkezet elvét, csupán a mozgó pengesort alakították ki egy végtelenített szalagon (1.915.531), ill. egy végtelenített láncra szerelt kaszapengéket alkalmaztak. (2.707.030.) Ezen megoldások elvileg ugyan kiküszöbölik az alternáló mozgásból eredő hátrányokat, de továbbra is meghagyták a vágóélek karbantartásának nehézségeit, sőt ezeket tovább növelték. . Egy másik hátrányuk, hogy nincs kellő megvezetése a mozgó pengesornak, igy az álló és mozgó pengék közötti távolság változik, ezzel romlik a vágási hatásfok, vagy akár ellehetetlenül. (Ezen távolságokat szabvány írja elő.) A gyakorlatban történő elterjedésüket, illetve felhasználásukat valószínű ezen hátrányok akadályozták, illetve hiúsították meg. A végtelenített vágószalag bizonyos körülmények közötti használatát más ágazatokban is ismerik és használják. Ilyenek például a faiparban: szalagfűrész; bőriparban: mozgókéses hasitógép; ruhaiparban: szalagkéses szabászgép. (.Új műszaki megoldások a ruhaiparban' - Műszaki Könyvkiadó Bp. 1979. - Cipőipari Kézikönyv - Műszaki Könyvkiadó Bp. 1962.) Ezek a gépek közös jellemzője, hogy a fixen beépített vágószalag, illetve szalagkés mindig egy helyen fut, a vágandó anyagot - munkadarab - kell a vágószerszám mozgási irányára merőlegesen mozgatni. Ezzel szemben a találmány tárgyát képező vágószalagos gépi kaszaszerkezet esetében a vágószalag kettős - térbeli - mozgást végez (oldalirányú - szalagsebességgel - és frontális - gép előrehaladási sebességgel - ) miközben a munkadarab - gabona, illetve vágandó mezőgazdasági termény áll. Fentieket figyelembe véve a vágószalagos gépi kaszaszerkezet a kézi kasza gépesített megoldásénak tekintendő, és semmiképpen nem hasonlítható a bőripari, illetve ruhaipari szalagkéses berendezésekhez. A találmány az előzőekben felvázolt, szakmai körökben ismert hátrányokat kívánja csökkenteni vagy kizárni. A jelen szabadalom tárgyát képező vágószalagos kaszaszerkezet vágási elmélete előzőektől, illetve a hagyományostól lényegesen eltér, megegyezik a .kézi kasza' vágási elméletével, igy annak gépesített megoldásénak tekinthető. A találmány tehát végószalagos gépi kaszaszerkezet főleg megzőgazdasági betakaritógépekhez, különböző gabonafajták és/vagy zöldtakarmányok és egyéb növények betakarításához, amelynek vágószalagja van. A találmány lényege, hogy végtelenített szalag irányú mozgást végző éles vágószalagja van, a vágószalag vertikális megvezetésére és horizontális megtámasztására támasztó görgői, a kilengések gátlására lengéscsillapító görgői vannak, a vágószalag előtt pedig a vágandó anyag terelésére és megtámasztására szolgáló terelőelemei, kaszaujjai vannak. A gépegység haladási sebességéhez viszonyított vágószalag sebesség beállítással pontosan leutánozható a kézi kasza ideális vágása kapcsán keletkező vektorháromszőg. A vágószalag élszögét a vágandó termény szerint kell megválasztani. A vágószalag élének finomságát (sima, recés stb.) is a termény határozza meg. A vágószerkezet üzem közben is működő élező berendezéssel van ellátva, amely fenti élszög és élfinomság értékeket folyamatosan - üzemszünet nélkül - biztosítja. A találmányt egy kiviteli példa alapján mutatom be közelebbről. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a hagyományos vágószerkezetet mutatja be. A 2. ábra a találmány szerinti megoldás elvi szerkezeti elemeit ábrázolja. A 3. ábra a találmány szerinti vágószerkezet egy lehetséges kiviteli alakjának vázlatos keresztmetszete (a támasztó görgőnél). A 4., 5. ábra az élező berendezés vázlata. A 6. ábra a vágószalag egy lehetséges veze3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
