197144. lajstromszámú szabadalom • Munkaszerszám talajművelő eszközökhöz

3 197144 4 A találmány tárgya munkaszerszám ta­lajművelő eszközhöz, különösen talajlazitó eszközhöz, amely a talaj lazítását talajforga­tás nélkül végzi. A találmány szerinti nninkaszerszám kö­zepes mélységű és mély talajlazitó művele­tekhez használható és a teljes műveleti mély­ségben egyenletesen laza talajszerkezetet eredményez, a gyomnövények gyökereinek egyidejű elvágása mellett. A találmány tehát a talaj szemcseszerkezetének helyreállítása révén a talaj termelékenységének növelését célozza. Megfelelő talajművelő eszközön való al­kalmas elrendezés esetén a találmány szerinti munkaszerszám altalajlazitásra és barázda­­talp-rombolásra is eredményesen alkalmaz­ható. A hasonló célokra alkalmazott ismert munkaszerszámok többnyire vésőalakú, sík munkafelülettel rendelkező talajlazitó elemmel vannak kialakítva. Más ismert konstrukcióknál az alsó tar­tórész tölti be a talajlazító elem funkcióját. Ékalakú talajlazító elem alkalmazása ese­tén a viszonylag csekély munkafelület követ­keztében a talajlazító elem és a talaj érint­kezési helyeinek körzetében olyan nyomás lép fel, amely a talaj normál nyomószilárdsá­gát jelentősen meghaladja. Ez a nyomás in­tenzív zúzóhatást és a talaj porlódását ered­ményezi. A szétporlódott talaj zónája a talaj­lazitó elem által a talajjal közölt energiának jelentős részét elnyeli és minden irányban szétsugározza. A talajlazító elem hatékony­sága ezért jelentős mértékben lecsökken, ugyanakkor a talaj nem elhanyagolható ré­szének termelékenysége a porlódás eredmé­nyeképpen romlik. Az említett hátrányos jelenségek hatása annál szembetűnőbb, minél nagyobb a talaj­művelés mélysége, minél nagyobb szöget zár be a talajlazitó elem a barázdált talajjal és minél kisebb a talajlazitó elem műveleti szé­lessége. Vésőszerű talajlazitó elemmel végzett munka közben, a műveleti mélység szükség­­szerű megnövelésekor gyakran előfordulhat, hogy egy kritikus műveleti határmélységet túllépve gyakorlatilag már kizárólag a talaj zúzása és barázdafalakba préselése megy végbe. A jelenség negativ hatása abban is megnyilvánul, hogy a művelet energiafelhasz­nálása a lazított talajtérfogat növelése nélkül négyzetesen függ a műveleti mélységtől. A negatív jelenségek kiküszöbölése cél­jából az ismert megoldásoknál a talajlazító elem munkaszélességét megnövelték. Ennek hatására a talajlazitó elem munkafelülete fe­löli fajlagos talajnyomás a munkafelület nö­velésével arányosan csökkent, aminek ered­ményeképpen a fent említett negatív hatások mérséklődnek. Az ilyen talajlazitó elemek általában ék­alakkal és sik munkafelülettel rendelkeznek. Amint azonban azt kutatók megállapították, az ékszerű kialakítás a talajnak a talajlazitó elem elülső munkaélével párhuzamos mozgása, valamint a talaj tömegének felhalmozódásu és tartózkodási idejűnek megnövekedése követ­keztében jelentős többlet-energiafelhaszná­lást eredményez. A vésőalakú kialakításhoz képest továbbá a talajréteg szétmorzsolódá­­sának foka romlik, mivel az ékalakú talajlazi­tó elem sik felső felületéről leváló talajcso­­mók mérete a munkaszélességet közelíti meg. Az említett hátrányos tényezők a talaj­lazító elem munkaszélességének meghatározott mértékű korlátozásával részben kiküszöböl­hetők. Újabb konstrukcióknál a talajlazitó elem görbe vonalú munkafelülettel van kiala­kítva. A 10 33 018 számú szovjet szerzői tanú­sítványból (NSZO jelzete: A 01 B 13/08) olyan konstrukció ismerhető meg, amely közepes mélységű és mély talajlazító műveleteket tesz lehetővé. A munkaszerszámnak tartószárhoz kapcsolódó talajlazitó eleme van, amely iveit, a talajművelő eszköz haladási irányához ké­pest ferde helyzetű, kiteríthető felülettel rendelkezik. Az elülső munkaél vízszintes síkban helyezkedik el, és a talajművelő esz­­kcz haladási irányában meghajlított iveit alakja van, aminek köszönhetően a talajlazító elem pillérszerű alakot vesz fel. Ez a kiala­kítás nem küszöböli ki a korábban említett hiányosságokat, így a jelentős húzóellenállást és a gyenge morzsolóhatást, továbbá nem te­szi lehetővé az ívelt munkafelületből adódó előnyök realizálódását. A talajlazító elem kes­keny elülső része végzi a talajlazítás műve­letének alapvető részét, amihez a meredek hátsó rész csak igen csekély mértékben já­rul hozzá. Ennél a megoldásnál ezért a véső­­al ikú talajlazitó elemeknél említett hiányos­ságok lépnek fel. A találmánnyal célunk az ismert megol­dások hiányosságainak kiküszöbölése. A megoldandó feladat olyan munkaszer­­szám-konstrukció létrehozása, amelynek for­mája és előállítása igen egyszerű, a húzóel­lenállást jelentősen nem növeli, továbbá a talajlazítás minőségét az eszköz fémrészének növelése nélkül javítja. A kitűzött feladatot a találmány szerint azáltal oldottuk meg, hogy talajművelő esz­közhöz kapcsolódó tartószárral és a tartószá­ron rögzített, i velten hajlított, kifejthető felülettel kialakított talajlazitó elemmel ren­delkező munkaszerszámban a talajlazító elem­nek ívelt elülső munkaélt alakítottunk ki, amely munkaél a talajlazító elem ivelten haj­lított felületének generáló egyenesével szöget zár be, úgy, hogy a munkaél ive a talajlazító elem felületének ívével irányát tekintve egy­beesik. A talajlazító elem ilyen kialakítása az eszköz húzóellenállásónak csökkentését és a talajlazítás minőségének javítását eredmé­nyezi. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents