197135. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hangjelek átvitelére
5 197135 6 egy aluláteresztő van beiktatva. A 22 digitál-analóg átalakító után egy második aluláteresztő van, ami a jel visszaállítását biztosítja. A 4. ábra egy hirtelen 29 hangbeütés előfeldolgozását mutatja, amely a ti—17 időablakon belül lép fel a t9 időpontban. Egy ilyen hangjelenség lehet például egy háromszög-beütés. Az előfeldolgozás a 3. ábra szerinti 13 fokozatban történik. A 29 hangbeütést még egy előlengés előzi meg a t8 és t9 időpontok között, amely azonban egy előtakarás miatt nem hallható. A frekvenciaspektrumba történő átalakítás során, amely a 3. ábra szerinti 14 fokozatban jön létre, egy olyan jel keletkezik a frekvencia-tartományban, amely a ti—-t7 ablakon belüli spektrumeloszlást adja. Mivel ennél a jelnél egy időablakon belüli egyes időpontokhoz tartozó spektrumvonalak hozzáadása már nem lehetséges, a 29 hangbeütés a teljes ti—17 időablakon belül lenne vizsgálva; vagyis mintegy elkenve. Ezáltal egy hallható torzulás tud fellépni. Annak érdekében, hogy ezt a lehetséges hibát elkerüljük, a ti—17 időablakot vagy blokkot harminckét alblokkra osztjuk fel. Az egy es alblokkokamplitúdiót megvizsgáljuk. Mihelyst két alblokk között egy akkora amplitúdó ugrás lép fel, amely nagyobb mint az előre meghatározott határ, akkor a 4. ábrán láthatóan a 29 hangbeütés következtében egy járulékos intézkedés jön létre. Az előre meghatározott határ 20 dB nagyságrendben van. Az intézkedés abból áll, hogy az amplitúdó ugrás előttijei amplitúdóját az adóoldalon egy kompandálási eljárás révén megnöveljük, majd a vételi oldalon megfelelően ismét lecsók kentjük. Ezáltal a rövididejű 29 hangbeütésnek a teljes időablakon belüli — már említett — „elkenését” lecsökkentjük. A 4D és 4E ábrák mutatják be a kompandáló rendszer hatását. Egy jelugrás előtt az előfeldolgozó 13 fokozatban egy expander a jelet egy VI erősítési tényezővel —jelen esetben öttel — felerősíti. A vevőoldalon ez a jel egy illesztő 21 fokozatban levő kompresszorban egy második V2 erősítési tényezővel — ebben az esetben 1/5-tel — vissza lesz állítva. A jel teljes erősítése az egész idő alatt egységnyi lesz. V teljes - V1XV2 = 1. Egy jelugrás után a következő jelugrásig az erősítési tényező mind az expanderben, mind a kompresszorban egységnyi. Az egységnyi és öt értékű erősítési tényező közötti átmenet egyenes vagy görbe mentén változhat egy fél vagy egy teljes alblokk ideje alatt, előnyösen azonban egy alblokk időtartama alatt. A cél mindenesetre a fül előfedési effektusának kihasználása (1 msec alatt). A 13fokozatban történőelőfeldolgozás az5. ábrán követhető nyomom A vizsgáló 30 egység azt vizsgálja, hogy a harminckét alblokk között van-e olyan két alblokk, amely között a jel egy meghatározott határt átlép. Egészen addig, amíg két blokk között az emelkedés egy meghatározott határ (20 dB) alatt marad, addig a 35 bemenetről érkező jel közvetlenül a 36 késleltetőn és a 33 átkapcsolón keresztül a 34 kimenetre jut. Amennyiben két alblokk között a jelugrás a 20 dB-t meghaladja, akkor a 35 bemenetről jövő jel egy 32 expanderen és a 33 átkapcsolón keresztüljut a 34 kimenetre. A 31 felüláteresztő egy esetleges jelugrást meredekebbé tesz annak érdekében, hogy az ugrás a vizsgáló 30 egységben jobban érzékelhető legyen. Ekkor az amplitúdó ugrás előttijeiét a 32 expander az adóoldalon amplitúdójában megnöveli, és ennek megfelelően a vevőoldalon ismét viszszacsökkenti. Ezáltal a rövididejű eseményeknek a teljes időablakon keresztüli elkenése által okozott hiba csökkenthető. A vizsgáló 30 egység tovább működik akkor is, amikor a jel a 35 bemenetről közvetlenül a 33 átkapcsolón át a 34 kimenetre kerül. A 36 késleltető, a 32 expander és a vizsgáló 30 egység által létrehozott időkülönbséget kiegyenlíti. A vizsgáló 30 egység a 32 expanderrel közli egy ugrásnak, illetve a határ átlépésének az időpontját. Ez a közlés az alblokk számának információja. A 32 expander a megfelelő erősítési tényezőt önmaga számítja ki. A 6. ábrán egy koordinátarendszer látható, amelynek a vízszintes tengelyére az f frekvencia van felvive, és amelyen egy frekvenciaspektrum 41 burkológörbéje van ábrázolva. A41 burkológörbének x max maximuma van. Egy abszolút x max-1 maximum felel egy nulla dB-es A szintnek. Ez a nulla decibel egy számítóegységben megfelel 215 értéknek, amelyhez még egy járulékos 1024 értékű erősítési tényező is járul. Együttesen tehát az abszolút nagyság 225 lesz. Ez az érték megfelel egy villamos feszültségnek. A teljes frekvenciamenethez egy 42 hallásküszöb van hozzárendelve, amely alatti spektrumértékeket nullává tesszük, vagyis figyelmen kívül hagyjuk. Ez a 42 hallásküszöb az első huszonhárom frekvenciacsoporton keresztül a vízszintes tengellyel párhuzamosan fut, és az utolsó három csoportban mintegy 30 dB-t emelkedik, amely emelkedés 10 kHz-től kezdődik. Az első emelkedési pont, vagyis a töréspont előtt a 42 hallásküszöb az x max maximum (változtatható) értékhez képest mindig 90 dB távolságra van, ami azt jelenti, hogy a 42 hallásküszöb mindig az x max maximum függvénye. A hallásküszöb azonban egy minimális érték alá, amit 43 ütközőnek nevezünk, nem csökkenthető. Ez a 43 ütköző az abszolút maximumhoz képest —128 dB-en van. Az első töréspont előnyösen 10 kHz-en van, és egy második töréspont 12 kllz-re esik. Ezen két töréspont között a 42 hallásküszöb először 10 dB-lel emelkedik. A második törésponttól kezdődően, vagyis a 12 kHz és 22 kHz közötti tartományban a 42 hallásküszöb emelkedése 90 dB. A frekvenciacsoportok és a frekvenciaspektrum beosztása részletesebben megismerhető E. Zwicker „Psychoakustik” című művéből, amely 1982-ben jelent meg a Springer-Verlag, Berlin, Heidelberg, New York kiadásában. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás hangjel átvitelére, amelynek során az analógjelet digitális jellé átalakítjuk, digitális alakban átvisszük, majd ismét analóg jellé alakítjuk, az analóg jelet az átvitel előtt rövididejű spektrumjellé alakítjuk, ezen spektrumjel részeit az átviendő digitális jel kódolása során eltérően súlyozzuk olymódon, hogy a nagy spcktroniértékekct nagy pontossággal képezzük le, a nagy spektruméi lékekkel szomszédos frekvenciájú spektrumértékeket vagy a kis spektrumértákeket kisebb pontossággal képezzük le, azzal jelle5 '0 '5 20 25 31 3>» 4C 45 50 55 50 6 4
