197129. lajstromszámú szabadalom • Áramköri elrendezés változtatható periódusidejű állandó kitöltési tényezőjű nagyfrekvenciás impulzusok előállítására
3 197 129 4 vége a negatív —Ur tápfeszültségre, a negyedik TR4 tranzisztor bázisa C kondenzátor egyik fegyverzetére és első II áramgenerátor egyik pontjára csatlakozik. Az első II áramgenerátor másik pontja a pozitív +UT tápfeszültségre, az első TR1 tranzisztor kollektora, az első RÍ ellenállás másik vége, a C kondenzátor másik fegyverzete, a föld pontra van kötve. Az áramköri elrendezésre jellemző, hogy tartalmaz továbbá ötödik TR5 tranzisztort, amelynek bázisa a második U2 feszültség generátor negatívabb pontjára, emittere második 12 áramgenerátor egyik pontjára, és hatodik TR6 tranzisztor emitterére kapcsolódik. A második 12 áramgenerátor árama az első II áramgenerátor áramának állandószorosa. A hatodik TR6 tranzisztor kollektora az első II áramgenerátor egyik pontjára, a C kondenzátor egyik fegyverzetére, és a negyedik TR4 tranzisztor bázisára, bázisa harmadik U3 feszültség generátoron keresztül második TR2 tranzisztor emitterére van kötve. A második TR2 tranzisztor bázisa második R2 ellenállás egyik végére, és a harmadik TR3 tranzisztor kollektorára, második 12 áramgenerátor másik pontja a negatív —LJr tápfeszültségre, a második R2 ellenállás másik vége a második és ötödik TR2 TR5 tranzisztor kollektora a földpontra csatlakozik. Az első és második Ul, U2 feszültséggenerátor feszültségének összege egyenlő a harmadik U3 feszültséggenerátor feszültségével. A találmány szerinti áramköri elrendezés működése a következő: Tételezzük fel, hogy a harmadik, negyedik TR3, TR4 tranzisztorokból álló differenciál erősítőből a harmadik TR3 tranzisztor nyitva van, a negyedik TR4 tranzisztor pedig zárva. Ilyenkor az első TR1 tranzisztor bázisán 0 V, a harmadik TR3 tranzisztor bázisán U’B1 = UBE1 -f Ul, az ötödik TR5 tranzisztor bázisán pedig ÚBEl + Ul + U2 feszültség van. A második R2 ellenálláson átfolyik a harmadik TR3 tranzisztor árama, és azon U’R2 feszültséget ejt, amely a második TR2 tranzisztor bázis feszültsége. A hatodik TR6 tranzisztor bázisán UBfi — U’R2 + UBE2 + U2 feszültség lesz, ha UBE1 = UBE2 és Ul + U2 ss U3 feltételek teljesülnek, s akkor az ötödik TR5 tranzisztor bázisa U’R2 feszültséggel pozitívabb a hatodik TR6 tranzisztor bázisánál, s így az ötödik TR5 tranzisztor vezet, a hatodik TR6 tranzisztor pedig zárva van, és az első II áramgenerátor pozitív irányba tölti C kondenzátort, a második 12 áramgenerátor árama pedig az ötödik, TR5 tranzisztoron keresztül a földpont felé folyik. Amikor a C kondenzátor feszültsége — mely egyben a negyedik TR4 tranzisztor bázis feszültsége is — eléri a harmadik TR3 tranzisztor bázisfeszüllségét, akkor a negyedik TR4 tranzisztor .kinyit, ha UBE3 = UBE4, kollektorfeszültsége (UR1) negatív irányba változik és az első TR1 tranzisztoron és az első U1 feszültség generátoron keresztül pozitív visszacsatolással a harmadik TR3 tranzisztort zárásba viszi, amelynek bázisfeszültsége U”B3 — U’R1 + UBE[ + U1 lesz. Az ötödik TR5 tranzisztor bázisfeszültsége UB5 U’Rl + UBE1 + Ul + U2, a hatodik TR6 tranzisztor bázisfeszültsége pedig = UBE2 + U3 lesz. Ha teljesülnek az előbb leírt feltételek, vagyis U„,n « U,„,j és Ut + U2 « U3, akkor a hatodik TR6 tranzisztor bázisa U’RI feszültséggel pozitívabb lesz az ötödik TR5 tranzisztor bázisánál, így a hatodik TR6 tranzisztor vezet, íz ötödik TR5 tranzisztor pedig zárva van. A második 12 áramgenerátor árama a hatodik FR6 tranzisztoron keresztül elvezeti az első II Iramgenerátor áramát, és a két áram különbségével negatív irányba tölti a C kondenzátort. Amikor ^ 0 a C kondenzátor feszültsége eléri a harmadik TR3 tranzisztor bázisfeszültségét, akkor a harmadik TR3 tranzisztor kinyit, a negyedik TR4 tranzisztor lezár, az ötödik TR5 tranzisztor kinyit, a hatodik TR6 tranzisztor lezár, s így előáll a kiindulási feltétel és a továbbiakban az előzőekben ismertetetlek szerint folytatódik a folyamat és az első RÍ ellenálláson folyamatos rezgésű impulzus jelet kapunk, amely a Ki kimenetről vehető le. A kimenőjel periódusideje: 20 T = C x U0 ahol Uc = U’c - U”c, 25 a k kitöltési tényező pedig azonos az (1) egyenlettel: Az áramkör kimenő jelének T periódusidejét az első és második II és 12 áramgenerátor áramának folyamatos változtatásával, a k kitöltési tényezőt pedig az első és második II és 12 áramgenerátor viszonyának megválasztásával lehet változtatni. Könnyen belátható, hogy ha pl. 12 ■= 2 X 11, akkor a k kitöltési tényező 0,5, tehát négyszög jelet kapunk. A találmány szerinti áramköri elrendezés célkitűzéseit megvalósította, mert ha 12 = n X II áramviszonyt állítunk be, akkor állandó kitöltési tényezőjű kimenő jelet hozhatunk létre a periódusidő folyamatos változtatása mellett. 45 Szabadalmi igénypontok 1. Áramköri elrendezés változtatható periódusidejű, állandó kitöltési tényezőjű, nagyfrekvenciás b impulzusok előállítására, amely tartalmaz első tranzisztort (TR1), az első tranzisztor (TR1) bázisa, amely egyben az áramköri elrendezés kimenete (Ki), negyedik tranzisztor (TR4) kollektorára és cl- 55 ső ellenállás (RÍ) egyik végére, emittere első feszültséggenerátor (Ul) pozitívabb pontjára, az első feszültséggenerátor (Ul) negatívabb pontja második feszültséggenrátor (U2) pozitívabb pontjára és harmadik tranzisztor (TR3) bázisára, a harmadik 60 és negyedik tranzisztor (TR3, TR4) emittere harmadik ellenállás (R3) egyik végére, a harmadik ellenállás (R3) másik vége a negatív tápfeszültségre (—UT), a negyedik tranzisztor (TR4) bázisa kondenzátor (C) egyik fegyverzetére és első áramgene- 65 3
