197115. lajstromszámú szabadalom • Nyomógombos kapcsoló, előnyösen billentyűzethez
1 197115 2 A találmány tárgya nyomógombos kapcsoló, előnyösen billentyűzethez, amelynek alaplapja, ettől térközzel elrendezett takarólapja van, amelyek között a kapcsoló szerkezete helyezkedik el, a takarólapon nyílás van, amelyen a nyomógomb keiesztülnyúlik, a nyomógombnak a takarólap alatti részén, arra belülről felütköző pereme van, a nyomógombhoz mozgó érintkező, és az alaplaphoz álló érintkező van rögzítve. Ilyen nyomógombos kapcsolókat különösen billentyűzethez, például számítógépek, zsebszámológépek billentyűzetéhez alkalmaznak. Tekintettel arra, hogy ezeket a nyomógombos kapcsolókat nagyon nagy darabszámban állítják elő, általános törekvés az, hogy azok kivitele lehelő egyszerű, olcsón gyártható legyen. Az ilyen nyomógombos kapcsolóknak rendkívül sokféle változata ismeretes, amelyek különböző csoportokba foglalhatók. Egy lehetséges csoportosítás szerint megkülönböztethetünk érintkező nélküli és érintkezővel ellátott nyomógombos kapcsolókat. A szóban forgó találmány tárgya az érintkezővel ellátott nyomógombos kapcsolók csoportjába tartozik. Például egy ismert érintkezős, nyomógombos kapcsoló, amelyet zsebszámológép billentyűzetéhez alkalmaztak, olyan mozgó érintkezővel van ellátva, amely egy kifeszített, villamosán vezető gumilapból áll, és amelynél a nyomógomb megnyomásakor a nyomógomb helyén a kifeszített gumilap defoimálódik, és az alatta levő érintkező felülethez hozzáérve, a kapcsolást létrehozza. Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy villamosán vezető gumilapról kell gondoskodni, amely különleges összetételű, és ezért viszonylag költséges alkatrész. Az ilyen gumilap, amely összetételében nagy mennyiségben tartalmaz fémet, hamar öregszik, és a gumilap törékennyé válik. Más kialakításoknál gyakran előforduló hiba, hogy az érintkező felületek nem megfelelő kialakítása következtében már rövid használat után érintkezési bizonytalanság lép fel a nyomógombos kapcsoló érintkező felületei között, aminek következtében vagy nem is jön létre kapcsolás, vagy — a bizonytalan érintkezés következtében — a nyomógomb egyetlen működtetése során egymás után több érintkezés is létrejön, ami például egy számítógép billentyűzete esetén hamis adatbevitelt jelent. A találmány elé célul tűztük ki egy olyan nyomógombos kapcsolónak a kidolgozását, amely előnyösen billentyűzethez alkalmazható, és amely rendkívül olcsón előállítható, különleges szerkezeti anyagokat nem igényel, szerelése egyszerű, nagy tömegben gyártható. A kitűzött célt a bevezetőben már említett nyomógombos kapcsolóval a találmány szerint ügy értük el, hogy mind az álló érintkező, mind a mozgó érintkező hengeres rúd alakú, és egy tengelyben vannak elrendezve, továbbá az alaplap és a nyomógomb alsó lapja közé, az álló és mozgó érintkezőt szorosan körülvevő, rugalmas szigetelőcső van behelyezve. Ennek a megoldásnak egyszerre több előnye is van. Egyik előny az álló és mozgó érintkező kialakításában jelentkezik, amikor is az egy tengelyben elrendezett, hengeres, rúd alakú érintkezők biztos érintkezést hoznak létre. Az cgylcngclyűségct maga a rugalmas szigetelőcső biztosítja, amely az álló és mozgó érintkezőt megvezeti, ugyanakkor rugalmassága révén az alaphelyzetbe való visszaállást is biztosítja. A mozgó érintkező villamos csatlakoztatása többféle módon biztosítható. Az egyik lehetséges kiviteli alak szerint a mozgó érintkező villamos csatlakozását a nyomógomb és az alaplap közé beiktatott laprugó biztosítja. Ennek a kiviteli alaknak az az előnye, hogy a laprugó maga is részt vehet a nyomógomb alaphelyzetbe történő visszaállításában; ugyanakkor a villamos csatlakoztatást is ellátja. Egy másik lehetséges kiviteli alak szerint a mozgó érintkező villamos csatlakozását a nyomógombhoz vezetett hajlékony vezeték biztosítja. Ez különben olyan esetekben alkalmazható, amikor az átló és mozgó érintkezőt szorosan körülvevő, rugalmas szigetelőcső elegendő rugalmassággal rendelkezik ahhoz, hogy a nyomógombot alaphelyzetbe visszaállítsa. Lehetséges egy olyan kiviteli alak is, amelynél a mozgó érintkező villamos csatlakozását a nyomógomb és az alaplap közé beiktatott tekercsrugó biztosítja. Ebben az esetben a tekercsrugó maga is részt vehet a nyomógomb alaphelyzetbe történő visszaállításában. A tekercsrugót egy, az alaplap és a nyomógomb alsó lapja közé behelyezett szigetelőcső veheti körül. Ez a szigetelőcső biztosíthatja a tekercsrugó egyenes bevezetését, valamint szigetelését más fémes alkatrészekkel szemben. Ugyanakkor maga is részt vehet a nyomógomb alaphelyzetbe történő visszaállításában. Valamennyi kiviteli alakhoz célszerűen az alaplap egy nyomtatott áramköri lap, amelynek áramköreihez csatlakozik az álló és mozgó érintkező. A nyomtatott áramköri lap alkalmazása a billentyűzet kialakítását tovább egyszerűsíti, ezért az olcsóbban állítható elő. A találmány szerinti nyomógombos kapcsolót a mellékelt ábrákon bemutatott kiviteli példák kapcsán az alábbiakban részletesebben ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti nyomógombos kapcsoló egy lehetséges kiviteli alakját mutatja metszetben, a 2. ábra a találmány szerinti nyomógombos kapcsoló egy lehetséges változata, szintén metszetben, a 3. ábra a találmány szerinti nyomógombos kapcsoló egy harmadik kiviteli alakját mutatja. Az 1. ábrán a találmány szerinti nyomógombos kapcsoló látható vázlatosan, oldalmetszetben. A kapcsoló, amely célszerűen egy billentyűzet egyik kapcsolóeleme, egy 1 alaplapból, ettől térközzel elrendezett 2 takarólapból, és ezek között elrendezett nyomógombos kapcsolószerkezetből áll. A 2 takarólapban egy nyílás van, amelyen 3 nyomógomb van keresztüldugva. A 3 nyomógombok a 2 takarólap és az 1 alaplap közé eső részén kiugró válla van, amely a 2 takarólap belső oldalára feltámaszkodik. A 3 nyomógombba rúd alakú 5 mozgó érintkező van beágyazva, és az 1 alaplapba ezzel egytengelyű, rúd alakú 4 álló érintkező van beágyazva. Megjegyezzük, hogy az 1 alaplap és a 3 5 10 Í5 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
