197075. lajstromszámú szabadalom • Szögtározó fűzér

1 197 075 2 A találmány tárgya szögtározó füzér vagy csík, átszakflható összeköttetések útján egymással pár­huzamos elrendezésben összetartott szögekkel, olyan dugattyús belövőkészülékekhez, amelyeknek torkolatrésze a torkolatfurat felé nyitott sugárirá­nyú csatornával van ellátva a szögtározó füzér szá­mára, továbbá amelynek a sugárirányú csatornával átellenben egy befogadónyílása van az összekötte­tések kiálló részeinek befogadására. A dugattyús belövőkészülékeknél használnak szögtározó füzéreket — ezek csíkokat alkotnak, de a továbbiakban csak füzéreknek nevezzük őket — amelyeknek az egyenként beadagolt, s egymással összeköttetésben nem lévő szögek használatával szemben az a jelentős előnyük, hogy automatiku­san beadagolhatok, s ezzel egyrészt gyorsabb belövési ciklust biztosítanak, másrészt megakadá­lyozzák a szögek elveszését. A DE-OS 28 10 069 sz. közrcbocsátási iratból ismert szögtározó füzér egydarabból, lemezből ki­alakított szögekből áll szárral és fejjel, aholis az egymással szomszédos szögfejeket átszakftható összeköttetések tartják össze. Ezek az összekötteté­sek a fejtől kiinduld keskeny lemezcsíkokból van­nak kialakítva, amelyek a dugattyú előrehaladása­kor a fejek között középen átszakadnak. Az ilyen módon szétválasztott szögeket azután a dugattyú „belövi” az alapba — pl. falazatba — a torkolatfu­raton át. Az összeköttetések feladata nemcsak az, hogy a szögeket egyetlen csíkba fogják össze, hanem biz­­tosítaniok kell azt is, hogy a szögszárak egymással párhuzamos irányban helyezkedjenek el. Ezt a pár­huzamosságot a fent említett megoldásnál az. összeköttetések könnyen elhajlítható volta miatt nem lehet biztosítani. Ezen túlmenően a füzért — csíkot — nern lehet végig, azaz „utolsó szögig” ki­használni, mivel a szögtározó füzérnek legalábbis az utolsó szöge meghatározatlan helyzetben juthat be a torkolatfuratba. Ezen oknál fogva legtöbbször lemondanak a füzér utolsó három-öt szögének a felhasználásáról, mivel ezek a rövid füzérmaradé­kok a sugárirányú csatornában már nincsenek ki­elégítő biztonsággal vezetve. Az átszakított összeköttetések féldarabjai túl­nyúlnak a mindenkor a torkolatfuratba bejutott szög tengelyvetületén, a szögtározó füzér előtolása irányában. Annak érdekében, hogy az átszakítási folyamat számára előnyös tengelyirányú megtá­masztást, biztosítást lehessen garantálni, az összeköttetésnek ez a része a sugárirányú csatorná­val átellenesen, a torkolatfurat falába bemunkálí befogadónyílásba nyúlik bele. A találmány feladata olyan szögtározó füzér lét­rehozása, amely biztosítja a szögeknek a szögbelövő készülék torkolatfuratában a megfelelő, tengellyel párhuzamos vezetését, továbbá azt. hogy a szögtározó füzér utolsó szögei is — azaz vala­mennyi szög — felhasználhatók legyenek. A feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy a szögek vezetőperselyekben helyezked­nek el, melyek a tengelyvetületükben körkörös ve­zetési tartománnyal rendelkeznek, továbbá hogy a vezetőperselyek a vezetési tártományban tengely­vetületűkben sugárirányban túlnyúló összekötteté­sek útján vannak egymással összekötve. A vezetőperselyek körkörös vezetési tartományai a torkolatfurat keresztmetszetének felelnek meg és ezáltal biztosítják a szögeknek a belövőkészülékben való pontos tengelypárhuzamos vezetését. A veze­tőtartományok célszerűen a vezetőperselyek végéig terjednek, úgyhogy bármiféle eltérítőerők is csak kismértékű keresztirányú terhelést jelenthetnek a vezetési tartományokban. Az összeköttetések a dugattyú előrehaladásakor tengelyvetületben a körkörös vezetési tartományok között középütt szakadnak át. Az utoljára átszakí­tott összeköttetésnek az a része, amely a szögtáro­zó füzér előtolási irányában a torkolatfuratba mögötte benyomuló szög vezetési tartományának tengelyirányú vetüietén túlnyúlik, behatol a készü­lékoldali befogadónyílásba. A szögtározó füzér utolsó szöge is ugyanilyen módon, a tengellyel pár­huzamosan helyezkedik cl a torkolatfuratban, miközben ezen szögnek az előtolási irányba mutató összeköttetése alakzáró, s így biztos tengelyirányú megfogást biztosít a szög számára a torkolatrész­ben. Csak a szögnek ütköző dugattyú erejének ha­tására fog megtörténni ezen megfogási helyzet le­győzése, a benyúló rész széttörése útján. A vezető­perselyek és az összeköttetések célszerűen mű­anyagból és egydarabból vannak kialakítva. Az összeköttetéseket előnyösen a vezetőperse­lyek hosszának legalább a feléig végignyúló bordák alkotják. A kedvezőbb terhelés-elosztás szempont­jából ezek a bordák a vezetőperselyek hosszának középső részében helyezkednek el. Az ilyen hosz­­szúságú bordák révén nagyfokú deformációval szembeni merevség érhető el, úgyhogy a szögtározó füzér a szögek egymással párhuzamos elhelyezke­dését illetően aiaktartó. Annak biztosítására, hogy a bordák középen szakadjanak át, a két szomszédos vezetőpersely közötti középső részükön keresztmetszetgyengítést alkalmazunk, éspedig a bordák legalább egyik homlokoldalán kialakított V-alakú könnyítés ré­vén. A célszerűen a bordák mindkét homlokolda­lán alkalmazott V-alakú könnyítéssel elért kereszt­metszetgyengítés erőtakarékos bordaátszakítást is eredményez. A V-alakú kikönnyfíések a borda át­szakadása után a borda végeinél lesarkításokat hoznak létre, amelyek megkönnyíthetik a bordaré­szek bejutását a készülékoldali beíogdónyílásokba. A. vezetőperselyeknek a torkolatfuratban való jó vezetését az anyagmegtakantással összekapcsolva azáltal érhetjük el, ha a vezetőtartományokat a ve­zetőperselyek mindkét tengelyirányú vége környe­zetében kialakított gyűrűfclülctek alkotják, ame­lyeknek magassága az átmérőjüknek 0,1—0,3- szorosa. A vezetőperselyeknek a vezetési tartományok közötti tengelyirányú szakaszát a vezetési tartomá­nyokhoz képest vékonyfalúan és ezáltal anyagtaka­­'rékosan lehet kialakítani. A bordák célszerűen ezen csökkentett falvastagságú szakaszok mentén helyezkednek el. A találmányt a továbbiakban annak péluaképpe­­ni kiviteli alakja kapcsán ismertetjük részletesebben az ábrák segítségével, amelyek közül: r 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 50 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents