197065. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázhajtással művelt, függőlegesen heterogén kőolajtárolók kihozatalának növelésére
3 197065 4 sóoldatot sajtolunk, majd az oldatból a sókristályokat kicsapatjuk. Az eljárásra az jellemző, hogy a tárolóba 0,01— 0,2 pónistérfogatnak megfelelő mennyiségű réteghőinérsékleíű, legalább 250 g/i töménységű NaCI- oldatot sajtolunk; adott esetben 0,001—0,02 pó- i ustéifogatnak megfelelő mennyiségű etil- vagy metilalkoholt is a rétegbe sajtolunk. A továbbiakban a találmány szerinti eljárást összehasonlító kiviteli példák alapján mutatjuk be részletesebben. 1. példa Egy porózus homokkő kőolajtáraid jellemző paraméterei a következők: porozitás 0,21 (0,17—0,23 szélső értékek mellett), áteresztőképesség 0,060 pm2 (0,01—0,1 pm2 szélső értékek mutatják a függőleges heterogenitást), réteghőmérséklet 64 *C, kezdeti rétegnyomás 100 bar, oldott gáz—olaj viszony 56 m3/m3, térfogat-változási tényező 1,225, a tartályolaj sűrűsége 20 °C-on 819 kg/m3, a tároló kezdeti víztelftettsége 0,30 volt. A tárolót az elsődleges művelés soián 36 bar nyomásig kimentették, az olajtermelés az oldott gáz és a peremi vfzelárasztás hatására ErP-0,38 értéket ért el. Az elsődleges művelést követően a tárolót 80% CCh-tartalmú földgáz felhasználásával szén-dioxidos másodlagos művelési eljárással termeltették tovább. Ezen mező két egymás melletti azonos paraméterekkel rendelkező 5 pontos elárasztással művelt eleme alkalmas az ismert hagyományos szén-dioxidos eljárás és a találmány szerinti eljárás összehasonlítására. Mindkét 5 pontos elem 17 500 m3 pórustérfogaíú volt, és 10000 in3 kezdeti olajkészlettel rendelkezett, amelyből az elsődleges termeltetés során 3800 m3 olajat termeltek ki (£^,=0,38). Az 1. sz. elem hagyományos szén-dioxidos művelése a következőképpen történt: A besajtolóküton keresztül a tárolőelem rétegnyomását 100 bárrá növelték szén-dioxidos földgázzal, miközben a termelőkutakon szabályozott ütemű termeltetést hajtottak végre. A 0,36 pórustérfogat (100 bar nyomáson és 64 °C-on) széndioxidos földgáz besajtolása során 0,03 többletolajat termeltek ki, majd 100 bar nyomáson ciklikus gáz- és vízbesajtolást hajtottak végre. A gáz 80% C02-tartalmú földgáz, a víz pedig édesvíz volt. Mintegy 0,2 pórustérfogat gáz és ugyanennyi víz besajtolásának hatására az olajkihozatal további 0,12 értékkel nőtt. A másodlagos művelés befejezéseként további 0,30 pórustérfogat vizet sajtoltak be, amelynek hatására, az olajkihozatal újabb 0,03 növekedést mutatott, így a másodlagos művelés hatására az olajkihozatal összesen ERi2=0,18-al nőtt, és így a végső olajkihozatal ER2=0,56 értéket ért el. A hagyományos másodlagos szén-dioxidos olajtermelés! eljárással leművelt 1. sz. elemben a találmány szerinti eljárás harmadiagos eljárásként alkalmazható, ugyanis a termelőkűton végzett áramlási rnéré-sek azt mutatták, hogy az effektiv rétegvastagságnak csak 0,7 része vett részt a művelésben. A térfogatelem besajtoiókiítján keresztül az eljárás alkalmazásaként besajtolásra kerül 0,3 pórustérfogat szén-dioxidos földgáz és 0,1 pórustérfogat 64 'C-os, 360 g NaCl/1000 g víz töménységű sóoldat, majd 0,05 pólustérfogat etilalkohol, továbbá 0,3 pórustérfogat C02 gáz és 0,5 pórustérfogat víz. A fenti intézkedés hatására a kivált sókristáíyok eltömedékelték a tároló nem kívánatosán magas áteresztőképességű részét, és az olaj kiszorítás az addig érintetlen tárolórészekből is megtörtént, így az olajkihozatal további 0,20 értékkel növekedett. Tehát a harmadiagos eljárás hatására összességében Erjj—O^O többletolajat termeltünk ki, azaz a végső olajkihozatal Er3—0,76 értékre nőtt. 2. példa A 2. sz. térfogatelemben a találmány szerint másodlagos művelési eljárást hajtunk végre. Az első lépés — azaz a tároló rétegnyomásának felemelése 100 bar-ra, 80% szén-dioxidot tartalmazó földgázzal, szabályozott ütemű termeltetés mellett — megegyezett az 1. példa szerint az 1. sz. térfogatelemben lefolytatott eljárással, amikor is 0. 36 pórustérfogat gázbesajtolás után a kitermelt tcbbletolaj 0,03 volt. Ezt követően 0,3 pórustérfogat 64 °C-os 360 g NaCl/1000 g víz töménységű sós víz ás 0,3 pórustérfogat szén-dioxidos földgáz váltakozó besajtolása történt körülbelül 0,05 pórustérfogatot kitevő, vagy annál kisebb adagokba, amelyet további 0,15 pórustérfogat gázbesajtolás követett. A művelet elvégzése során az olajkihoza • tál 0,24 értékű növekedése következett be. Az eljárás befejező lépéseként 0,3 pórustérfogat édesvíz besajtolása történt, amelynek eredményeként az. olajkihozatal további 0,12 értékű növekedést eredményezett. így összességében a másodlagos művelés hatására Eri,=0,39 többletolajat termeltünk ki, miközben a végső olajkihozatal ER2=0,77 értékre nőtt, ami az 1. sz. példa szerinti hagyományos másodlagos eljáráshoz viszonyítva 0,21 többletoiajat jelent. A többletki hozatal annak köszönhető, hogy a relatíve jő áteresztőképességű tárolórészekben lokálisan sókristályok képződtek, így a C02 és a víz az addig nem műveit tárolórészekbe kényszerült. A találmány szerinti eljárás alkalmazásának legfőbb előnye abban van, hogy segítségével olyan olajkészletek is kitermelbetők, amelyek az ismert eljárásokkal nem mobilizálhatók, mimelleti az eljárás megvalósítása egyszerű, könnyen hozzáférhető, olcsó anyagok felhasználásával lehetséges. A kőolajtárolóba bevitt tömény sóoldat a kőolaj kiszorítása szempontjából kedvezően befolyásolja a kiszorításra felhasznált gázok — különösen a vízben jói oldódó gázok, pl. C02 — megoszlását a víz és az olajfázis között. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3