197043. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rekombináns DNS-t tartalmazó gazdasejtek stabilizálására és szelekciójára

11 197043 12 moter/operator rendszert tartalmazó dezoxi-ribo­­nukleinsav-fragmenst hordoz. A dezoxi-ribonukle­­insav-fragmens kódolja az első proteint (LE’ jellel jelöljük), ez a trp vezető szakaszának első 6 ami­­nosavát és a trp E polipeptid utolsó harmadát, to­vábbá egy második proteint (D’ jellel jelöljük), amely megfelel a trp D polipeptid első felének; to­vábbá egy harmadik, a tetraciklin rezisztencia gén által meghatározott proteinből áll. C) A pSOM7A2 plazmid előállítása A pBRH trp plazmidot EcoRI restrikciós enzim­mel hasítjuk, és a kapott fragmenseket poliakril­­amid gél-elektroforézissel és elektroelucióval izolál­juk. A fragmenseket EcoRI-enzimmcl emésztett pSOMll plazmiddal kombináljuk [ltakura és mun­katársai, Sei., 198, 1056 (1977); 2007676A. szá­mú brit szabadalmi leírás]. Az elegyet T4 dezoxi-ri­­bonukleinsav ligázzal kezeljük, és a kapott dezoxi­­ribonukleinsawal az előzőek szerint eljárva E. coli K12 294 jelű törzset transzformálunk. A transzfor­máit baktériumokat ampicillint tartalmazó lemeze­ken szelektáljuk, és a kapott, ampicillinre rezisztens telepeket telep-hibridizációval vizsgáljuk [Gruen­­stein és munkatársai, Proc. Nat. Acad. Sei., USA, 72, 3951-3965 (1975)]. A pBRH trp plazmidból izolált, és ezután radioaktívan PJ2-vel jelzett trp promoter/operator rendszert tartalmazó fragmenst használjuk a hibridizációkor próbaként. Több telep pozitív telep-hibridizációt mutat, ezeket kiválaszt­juk. Izoláljuk belőlük a plazmid dezoxi-ribonukle­­insavat, és a beépített fragmens orientációját rest­rikciós analízissel meghatározzuk. Az analízist BglII és BamHI enzimekkel végezzük, kettős emésztéssel A trp promoter/operator rendszert hordozó fragmenst megfelelő orientációban tartal­mazó plazmidot hordozó telepeket LB-táptalajban [Miller (1972)] növesztjük 10 pg/ml ampicillin je­lenlétében. Az előállított plazmidot pSOM7A2 jel­lel jelöljük, és az alábbi kísérletekben használjuk fel. D) A pTrp24 plazmid előállítása 1. Az LE’ polipeptid távolabbi régióit meghatározó kodonokat és a kódoló szál 5’-, illetve 3’- végein Bglll, illetve EcoRI restrikciós helyet tartalmazó gén-fragmens előállítása A pSOM7A2 plazmidot HindllI enzimmel emésztjük, majd úgy emésztjük lambda-exonukle­­ázzal (5’—3’-exonukleáz), hogy az emésztés az LE’-t meghatározó régión belül a Bglll restrikciós hely mellett következzen be. 20 pg Hindlll enzim­mel emésztett pSOM7A2-t pufferban oldunk. A puffer összetétele a következő: 20 mmól/1 glicin-puffer, pH=9,6, 1 mmól/1 magnézium-klorid, 1 mmól/1 ß-merkapto-etanol. A kapott elegyet 5 egység lambda-exonukleázzal egészítjük ki, és 60 percen át szobahőmérsékleten tartjuk. A kapott reakcióelegyet fenollal, majd ez­után kloroformmal extraháljuk és etanollal kicsap­jak Az LE’-gén-fragmens távolabbi végére EcoRI helyett felismerési hely készítése céljából továbbfej­lesztett foszfo-triésztcr-módszerrel [Crea és munka­társai, Proc. Nat, Acad. Sei., 75, USA, 5765 (1978)] 32pCCTGTGCATGAT prímért szintetizá­lunk, és a lambda-exonukleázos emésztés után ka­­j>ott LE’-gén-fragmens egyszálú végéhez hibridizál­­juk. A hibridizáció elvégzésére 20 pg lambda-exo­­nukleázzal kezelt Hindlll emésztett pSOM7A2 plazmidot 20 pl vízben oldunk, és az oldathoz a fentiek szerint eljárva 80 pikomól 5’-foszforilezett oligonukleotidot tartalmazó 6 pl oldatot adunk. A ízintetikus fragmenst az LE’-t meghatározó szek­vencia 3’-végéhez hibridizáljuk, és a megmaradó egyszálú LE’-fragmensen lévő rész dATP, dTTP, .'1GTP és dCTP nukleotidokat és Klenow-polime­­>áz I enzimet használva kitöltjük. A Klenow-poli­­neráz I a dezoxi-ribonukleinsav polimeráz I en­zimből proteolitikus hasítással kapott fragmens. Thrtalmazza az 5’—3’-polimerizálást elősegítő fe­hérjét, a 3’—5’-exonukleotikus aktivitást, de nem endelkezik a szülőenzim 5’—3’-exonukleotikus ak­ivitásával [Kornberg, 1974; Freeman és Co., SFO, 98}. A reakcióelegyet 50 °C hőmérsékletre melegítjük fel, majd lassan 10 ‘C hőmérsékletre hűtjük, mi­után 4 pl Klenow-enzimet adunk. 15 percen át szo­bahőmérsékleten inkubáljuk a reakcióelegyet, majd íz inkubációt 30 percen át 37 °C hőmérsékleten folytatjuk, és a reakciót 5 pl, 0,25 mólos etilén-dia­min-tetraecetsav adagolásával állítjuk le. Fenollal, majd ezután kloroformmal extraháljuk az elegyet és etanollal kicsapjuk. A dezoxi-ribonukleinsavnt ezután Bglll restrikciós enzimmel hasítjuk, és a fragmense­­ket poliakrilamid-gélen elkülönítjük. A gélről ké­szült autoradiogram szerint 470 bázispárból álló, várt hosszúságú 32P-jelzett fragmenst kapunk, ezt elektroelúcióval elkülönítjük. A kapott LE’ (d)­­fragmens Bglll véggel rendelkezik, és egy olyan tompa véggel, amely a primer kezdetével esik egy­be. 2. A pTbal plazmid előállítása A pThotl plazmid előállítására a pBR322 plaz­­midba egy szintetizált, timozin-a-1 terméket meg­határozó gént építünk be. A timozin-a-l-et meg­határozó dezoxi-ribonukleinsav szintézise egy szin­tézist és egy ezt követő ligációt jelent, amelynek so­rán 16 oligonukleotidot (Tj—T16) kapcsolunk a molekulához. Ezeket az oligonukleotidokat a mel­lékelt 7. ábrán kétfejű nyilakkal jelöljük. Az N-ter­­minális véghez egy Met-kodont (ATG) építünk, és az 5’-végeket egyszálú kohézív végekkel látjuk el abból a célból, hogy az EcoRI és a BamHI enzi­mekkel hasított plazmidhoz kapcsolhassuk. Ahogy az várható, a gén közepén lévő Bglll hely segítsé­get jelent a rckombináns plnzmidok analíziséhez. A Tj—’T]S oligo-dezöxi-ribonukleotidokat mó­dosított foszfo-triészter-módszerrel állítjuk elő, tel­jesen védett tridezoxi-ribonukleotid építőköveket 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Thumbnails
Contents