197038. lajstromszámú szabadalom • Vizes lazúr fafesték készítmény
197 036 4 Az alapozőfesíék oldószerként (filmképzőként) buti! diglikol-acetát vagy 2,2,4 -trimetii-pentadiol-1,3-monoizobutirát és propilén- vagy etilén-gliko! 1:5 arányé elegyéf, a be vonóié;, t ék. oldószerként előbbi észter—alkohol és propilén - vagy cti!én-giiko! 2:3 arányú elegyét tartalmazza. A lazúr bevonófesték metilmetakrílát-butilakrilát kopolimer diszperziója 3: i—1:3 arányban lágy, kb. 14 °C minimális filmképzési hőmérsékletű (MHF) és kemény, kb. 20 °C MHF-jű metü-metakrilát-buiiíakrilát kopolimer keverékéből áll. A konzetváíószer klóracetamid, vagy izotiazolin vagy N (3-kíór-allil)-bexiininium-klorid. A találmány szerinti favédő festék alapozó- és bevonószer komponense vizes-diszperziós rendszert képez, amelynek kötőanyaga ez akrilát-kopolimer, a kötőanyag vizes oldószeres közegében pedig a faanyagok védelmére és díszítésére (bevonására) alkalmas komponensek vannak eloszlatva. A favédő festék két komponense egységes rendszert alkot, mivel az alapozd a favédelemre szükséges fungicid hatóanyagot, a bevonószer a megfelelő és esztétikus védelmet biztosítja a védendő felületnek. A találmány szerinti felismerés lényege abban foglalható össze, hogy vizes-diszperz festékrendszer akrilátds kötőanyagának szemcseeloszlása úgy van kialakítva, hogy az alapozó kötőanyagának finomdiszperz eloszlása folytán a fa rostjaiba jói behatoljon és hordozóanyagként magával képes vinni a gombaölő szert is, míg a nagyobb szemcseméretű, kevésbé finom eloszlású akrilát diszperzió az alapozóval bevont felületen kellő rétegvastagságban felhordva bevonatot alkot, amely időjárásálló és esztétikus külsőt kölcsönöz a védendő fafelületnek. Fontos felismerés az is, hogy a festék vizes rendszerben alkalmazható és a kötőanyag különböző szemcseméret-eloszlásával a kemény és a lágy diszperzió kombinációjával kedvező rugalmassági tulajdonságok alakuljanak ki, vagyis repedésálló, tartós és folyamatos ffimbevonat képződhessen a kezeit felületeken. A találmány szerinti vizes lazúr fafesték alkalmazása úgy történik, hogy időjárás hatásának kitett faszerkezetre külső térben 2 réteg 200 g/m1 alapozót célszerű felhordani, majd erre 2 réteg 200 g/m5 színezett lazúr bevonófestéket, A bevonatrendszer rétegvastagsága legalább 75 pm esetén megfelelő. Belső terekben a favédelem egyszerűbben megoldható, ilyenkor a színezett lazúr bevonófestéket egy vagy több rétegben hordjuk fel. A találmány szerinti vizes (beeresztő) alapozó és vizes, ún. vastagrétegű lazúr festék kötőanyaga vizes akrilát diszperzió, amely biztosítja a fa nedvesség elleni védelmét, UV-védelme vas-(III)-hidroxid pigmentek adagolásával, fungicid hatása fungicid hatóanyagok emulzióban való bekeverésével valósítható meg. Előnye a kimagaslóan jó favédelem és kedvező rugalmassági tulajdonság, amely hosszú időn keresztül megmarad és így a bevonattal ellátott fa mozgását maga a bevonat is követni képes, nem repedezik meg. A festék előnye az is, hogy' viszonylag hosszú nyitott ideje van, a hidrofobizáló hatású viaszadalékkal pedig a bevonat öntisztuló hatása biztosítható. A lazúr bevonófestékbe bevitt akrflsavkopolimer sűrítő előnye az, hogy nagyobb 3 nyírási igénybevételnél jobban emeli a viszkozitást és javítja a festék kenhetőségét, míg kisebb nyírási behatás mellett az alacsonyabb viszkozitás elősegíti a bevonat megfelelő terüléséí, A találmány szerinti vizes lazúr fafestékek előállítását a következő példák szemléltetik: 1. példa 10 g tributil-ón-naftenátot és 10 g oktü-izotiazolont, továbbá 5 g ásványolaj alapú habzásgátlót 25 g propilén-glikol és 5 g butil-diglikol-acetát elegyében emulgeálunk. Az emulziót 400 g, előzőleg 2 g NRtOH-dal összekevert metil-metakrilát-butilakrilát hidroszol diszperzióba (részecskeméret 0,04 pm, szárazanyag-tartalom 34%) keverjük, majd 550 g vízzel hígítjuk. 2. példa 50 g tributil-ón-naftenátot és 30 g oktil-izotiazolont, továbbá 4 g ásványolajat, 20 g etilén-glikollal és 10 g 2,2,4-írimetii-pentadiol-l,3-monoizobutiráttal emuigeáiunk. Az emulziót 600 g, előzőleg 3 g ammónium-hidroxiddal összekevert metil metakriiát-butílakrilát diszperzióba (részecskeméret 0,3—0,5 pm, szárazanyag-tartalom 40%) keverjük be, majd 280 g vízzel hígítjuk. 3. példa 30 g tributil-ón-naftenátot és 30 g oktil-izotiazolont, továbbá 5 g ásványolajat, 20 g propilén-glikol és 5 g 2,2,4-trimetil-pen?adiol-í,3-mono-izobutirát elegyében emulgeálunk. Az emulziót 2 g ammónium-hidroxidda! kezelt 350 g metií-metakrilát-butiiakrilát hidroszol diszperzióba (részecskeméret 0,03 —0,05 tun) keverjük be, majd 560 g vízzel hígítjuk. 4. példa 320 g 20 °C MFH-jü és 380 g 14 *C-os MFH-jú metil-metakrilát-butilakrilát kopolimer diszperzió (mindkettő 46% szárazanyag-tartalmú, 0,1 pm részecskeméretű) pH-ját 2 g ammónium-hidroxiddal 9 e állítjuk be és hozzákeverünk 2 g klór-acetamídot, 100 g polietilén—viasz diszperziót. 7 g akrilsav kopolimer alapú sűrftőt 60 g vízzel felhígítva adunk hozzá az előző diszperziókhoz, majd 60 g transzparens vas-oxid pigmentpasztát és 2 g ásványolaj alapú habzásgátlót keverünk bele. Végül finoman eloszlatunk 10 g SiO^ alapú (1—8 új szemcseméretű) mattftószert, 56 g butil-ciiglikolacetát és pronilénglikoi 2:3 arányú elegyében és ezt a matiftó pasztát hozzákeverjük a diszperziós keverékhez. 5. példa 800 g metil-metakrilát-butilakrilát kopolimer diszperzióhoz (nem illóanyag-tartalma 50%, ré-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
