197034. lajstromszámú szabadalom • Infravörös sugárzást abszorbeáló műanyag fólia

5 197034 6 nyokat folytattunk és úgy találtuk, hogy a meleghá­zi burkolóanyagok egyrészt a melegház (vascső­vagy bambusz-) vázánál és az anyagot a vázhoz rögzítő pántoknál a szellőztetéskor történő nyitás­nál és csukásnál vagy a szélben való lobogásnál előálló dörzsölődéstől, másrészt a dörzsölődés okozta hőtől vagy a napfény melegétől mennek tönkre és hasadnak el. Következésképpen a belső és külső rétegek számára azok az olcfingyanták előnyösek, amelyeknek magas a hő- és kopásálló­sága és amelyek kevésbé hajlamosak a dörzsölő­déstől való melegedésre. Előnyösek például a 0,910—0,935 g/ml sűrűségű és a 0,1—4 g/10 perc olvadási Indexű polietilén vagy eti!én/a!fa-olcfin kcpolimerek. A 0,910 g/ml-nél kisebb sűrűségű gyanták a hőálíóságuk tekintetében nem kívánato­sak. A 0,935 g/ml-nél nagyobb sűrűség esetén a fólia nem lesz teljesen átlátszó. A 0,1 g/10 percnél kisebb olvadási indexű gyanta nem dolgozható fel kielégítő módon, és a 4 g/lü percnél nagyobb ol­vadási indexűek dörzsölődésállósága vagy szilárd­sága nem elég jó. Jóllehet, azt az eljárást, amellyel az ilyen polietilént vagy etilén/alfa-oleíin kopoli­­mereket előállítják, különösképpen nem korlátoz­zuk, a hóállóság és a tartósság tekintetében a köze­pes vagy alacsony nyomású eljárással készük eti­­!ér./aifa-oJeftn kopolimcrek sokkal előnyösebbek, mint a nagynyomású eljárással készült polietilének. Azok az etilén/vinil-acetát kopolimerek elő­nyösek, amelyek max. 20 tömeg%, előnyösen max. 10 tömeg% vinil-acetátot tartalmaznak ás a lágyu­lási indexük 0,1—3 g/10 perc, előnyösen 0,1—1,5 g/10 perc. Ha a vinil-acetát több mint 20 tömeg%, csökkenni fog a hőáiió képesség. Ha a lágyulási in­dex kisebb, mint 0,1 g/10 perc, a kopolímcr nem dolgozható fel kielégítően, míg ha az index több, mint 3 g/lü perc, a kopoümemek alacsony lesz a kopásállósága vagy a szilárdsága. Az etilén/akrilsav kopolimerek esetében azok az előnyösek, amelyek kevesebb mint 30 törneg%, többek közön 25 törncg% akrilsavat tartalmaznak. Az etilén/a!kil-(met)akrilát kopolimerek eseté­ben a kopásállóság, szilárdság és hőáilcság tekinte­tében azok az előnyösek, amelyek 0,15—10 mól%, különösképpen 0,7—7 roól% a!kil-(met)akrilátot tartalmaznak. Különösképpen előnyösek az etilén/ jnetii-(met)akrilát kopolimerek és az etilén/etilak­­rilát kopolimerek. A találmány szerinti, belső és külső rétegekként alkalmazható ionomer gyanták olyan alfa-olefin/ alfa,béta-telítetlen karbonsav kopolimerek, ame­lyeknek fémion kötésű a struktúrája. Az alfa-olefin rendszerint etilént, az alfa,béta-telítetlen karbonsav pedig metakrilsavat jelent. A kopolimcr 1 —5 mól% metakrilsavat és fémionként Na+- vagy Zn^-ionokat tartalmaz. Ilyen kopolimer a kereske­delemben Surlyn márkanéven a DuPont Co. gyárt­mányaként kapható. A találmányhoz előnyösen al­kalmazhatók azok a Na+- vagy ZrT+-ionokat tartal­mazó típusok, amelyeknek a sűrűsége 0,935 —0,975 g/ml és az olvadási index 0,5—7 g/10 perc. A fent említett gyanták közül a találmány szerin­ti bevonathoz igen alkalmasak az ionomer gyanták és az etilén/akrilsav kopolimerek, mivel különösen magas a kopásállóságuk. A találmány céljára olyan alumínium-szilikátok alkalmasak, amelyeknek az általáncs képlete (Si02% • (AlzCh), • (M.O), - nH20, amely képletben M egy, a periódusos rendszer la csoportjába tartozó fémet, az n egy pozitív szántót és x, y és z pedig olyan pozitív számokat jelent, amelyeket a találmány értelmében úgy választunk meg, hogy az említett alumínium-szilikát törésmu­tatója olyan közel essen a gyanta törésmutatójá­hoz, amennyire az csak lehetséges. A találmány ol­talmi körén belül az alumínium-szilikát kis mennyi­ségben tiszíátakmságokat, így például más fénv-oxi­­dokat tartalmazhat. Az előzőekben már említett fémes elemek közé tartozik például a Na, K stb. Ezen elemek között a Na különösképpen előnyös ?. törésmutató könnyű szabályozása ás az ár szempontjából. A találmány értelmében alkalmazott clefingyan­­ta törésmutatóját (n,v) 25 *C-on és 65% relatív pá­ratartalom mellett a Na. D-vonalával mértük, az ahimfnium-szülkáí összetételét pedig úgy határoz­tuk meg, hogy az olefingyanta törésmutatójának (nA) és az alumínium-szilikát törésmutatójának (nn) a hányadosa (nA/nn) a 0,99 á nA/n„ á 1,02 tarto­mányba, előnyösen a 0,995 á nA/nu é 1,01 tarto­mányon belül essen. Ha az nA/nt. viszonyszám a fenti tartományon kívül esik, akkor az így kapható fóliának csökken a párhuzamos fényt átbocsátó ké­pessége. Ha ez alapgyanta olefingyári ta, különösképpen ha etiléngyanta, akkor fontos a 3i0i:A!20j:N:i20 mólarány. Kedvezőek a 0,14 Síy/x SO,33 és a 0,2 áz/y f 1,6, előnyösebbek a 015 áy/x á0,3 és a 0,3 éz/y á 1,2 és a legelőnyösebbek a 0,15 ~y/ % á 0,3 és a 0,3 á z/y S 0,8 arányok. A fenti tartományokon kívül eső arányok esetén a kapott fóliának gyenge lesz a párhuzamos fényt átbocsátó képessége és az időjárás-állósága, és ha az x/y vagy a z/n viszonyszám túllépi az említett tartomány fé’ső határát, akkor csökken a hőtartó képessége. A találmány szerinti elegyekhez az amorf alumí­­nium-szilikátok az előnyösek, a kristályosak pedig az alacsony átlátszóságuk miatt kedvezőtlenek. Az amorf alumínium-szilikátok közül a hidratált géle­kéhez képest rosszabb az anhidridek ho'artő képes­sége és a vízcseppképződést tartósan gátló tulaj­donsága, ennek folytán a hidratált gélek a legelő­nyösebbek. A találmány szerinti alumínium-szilikátok izzítási veszteségének (amely izzítási veszteségen a talál­mány szerint az abszorbeált víztől való, 2 órán át, 250 *C-cn történő szárítást követő 1 órás, 800 *C-on történő izzítá.s utáni veszteséget értjük) 4—15 tömeg%-nak kel! lennie. A fokozott hőíartó képesség szempontjából elő­nyös alumínium-szilikát gélek azok, amelyeknek nagy az abszorbeált víztartalmuk. Például elő­nyösek azok a gélek, amelyeknek 25 *C-on és 65% relatív páratartalom mellett nem kevesebb, mint 5 tömeg%, de előnyösen nem kevesebb, mint 10 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents