197023. lajstromszámú szabadalom • Eljárás eritromicin-származékok és az ilyen hatóanyagot tartalmazó gyógyszerkészítményewk előállítására
15 197 023 16 A következő, nem korlátozd példák a találmány további illusztrálását szolgálják. Ahol másképpen nem jelöltük, a reakciókat szilikagél lapokon (E. Merck lapok), vékonyréteg-kromatográfiával (VRK-TLC) követtük, dik!ór-metán/metanol/ammönium-hidroxid rendszer (90:10:2; 90:10:1 vagy 90:10:0,5 arányban) alkalmazásával, jódos vagy ánizsaldehídes előhívással. Hasonló rendszerek, például ahol a diklór-metánt kloroform, vagy a metanolt etanol helyettesíti, szintén alkalmazhatók. Az eritromicilamint Wildsmith [Tetrahedron Letters (1972), 29], az N-alkil-eritromicii-aminokat pedig Wiidsmith és munkatársai [J. Med. Chem., 16, 1059 (1973)] módszerei alapján állítottuk elő. Az alábbi példák termékeinek proton NMR értékeit az V. táblázat mutatja. 1. példa 9 - Dezoxo - 9 - [(N - metil - N - izopropil) - amino] - eritromicin (70. vegyidet) Az eritromicin 9 - dezoxo - 9 - (izopropil - amino) - 9,11 - (N,0) - ciklikus metilén adduktjához (600 mg, 0,76 mmól) 4-4 ml acetonitrilt és pH = 5,5-os 0,1 M kálium-foszfát puffer oldatot adunk. Az oldat pH-ját 1 n sósav hozzáadásával pH = 6-ra állítjuk be, majd nátrium-ciano-bórhidrid (48 mg, 0,76 mmól) hozzáadása után az elegyet szobahőmérsékleten kevertetjük. Mivel 22 óra elteltével VRK szerint az átalakulás még nem volt teljes, további nátrium - ciano - bórhidridet (24 mg, 0,38 mmól) adunk az elegyhez és a kevertetést még 18 óra hosszat folytatjuk. Ezután In nátrium-hidroxid oldatot adunk az elegyhez, míg a csapadékkiválás be nem fejeződik. Az acetonitrilt bepároljuk és a maradékot diklórmetán és telített nátrium-hidrogén-karbonát oldat keverékében vesszük fel. A szerves fázist nátriumszulfáttal szárítjuk, szűrjük <L bepárolva 500 mg nyersterméket nyerünk. A nyersterméket flash-kromatográfiával tovább tisztítjuk (szilikagélen, lépcsős gradiens elúció, diklór-metán, diklór - metán/metanol oldószerek alkalmazásával 9:1 és 4:1 arányban) és így a cím szerinti vegyület 100 mg-ját nyerjük 17%-os kitermeléssel FDMS: m/z - 790 (M++H). 2. példa 9 - Dezoxo -9-f(N- ciklohexil-N- metil)amino] - eritromicin (71. vegyület) Az 1. példában ismertetett eljárást alkalmazzuk a következő különbségekkel: 1) a kiinduló anyag a 9 - dezoxo - 9 - (ciklohexil - amino) - 9,11 - (N.O) - ciklikus metilén adduktja (2,3 g, 2,8 mmól); 2) 12-12 ml acetonitrilt és puffert, valamint 265 mg (4,2 mmól) nátrium-ciano-bórhidridet alkalmazunk, és 3) a reakciót 1,5 óra alatt pH=5-ön hajtjuk végre. Az oldószert bepároljuk, a maradékot víz és díklór-metán elegyével kirázzuk. A vizes fázist szódabikarbonáttal telítjük, a szerves fázist elválasztjuk, nátrium-szulfáttal szárítjuk és bepárlás után 2,1 g cím szerinti vegyületet nyerünk, fehér hab formájában, 90%-os kitermeléssel FDMS: m/z - 830 (M++H). 3. példa 9 - Dezoxo - 9- (1 - piperidinil) - eritromicin (72. vegyület) Eritromicil-amint (10,0 g, 13,6 mmól) 50 ml acetonitrilben és 50 ml 0,1 M-os pH — 6,5 nátrium-foszfát pufferben melegítés közben oldunk. Az így nyert oldat pH-ját 6n sósav óvatos adagolásával pH — 6,0-ra állítjuk be. Glutáraldehid (4,2 ml, 20,4 mmól) hozzáadása után az elegyet 3 óra hoszszat szobahőmérsékleten kevertetjük, majd a keverést nátrium - ciano - bórhidrid (1,3 g, 20,4 mmól) négy részletben történő hozzáadása után még 1 órára tovább folytatjuk. A reakciótermék a 2. példa alapján feldolgozva egy sárga habot eredményez, melyet dietil-éter és telített nátrium-hidrogén-karbonát oldat elegyében felvesszük, a szerves fázist nátrium-szulfáttal szárítjuk, szűrjük és bepárolva 6,3 g fehér habot kapunk nyerstermékként. Ezen anyag egy részét (1,0 g-ot) fordított fázisú preparatfv nagy teljesítményű folyadékkromatográfiával (HPLC) tovább tisztítjuk, Waters „Prep 500” oszlopot és gradiens elúciót alkalmazva [0,5% trietilamin (TEA) vízben és acetonitril:0,5% TEA vízben (3:7)], a cím szerinti vegyület 300 mg-ját nyeljük fehér hab alakjában. FDMS: m/z - 802 (M++H). 4—5. példa 9 - Dezoxo -9 - (mctilamino) - eritromicin (1. vegyület) és 9 - Dezoxo - 9 - (dimietil - amino) - eritromicin (69. vegyület) A 2. példában ismertetett eljárást alkalmaztuk a következőképpen: eritromicil-amint (5,0 g, 6,8 mmól), 37%-os vizes formaldehidet (6,8 mmól) és nátrium - ciano - bórhidridet (640 mg, 10,2 mmól) 20 ml acetonitrilben és 20 ml 0,5 M-os pH — 4,5- es nátrium-foszfát pufferben a pH-t 5,0-re állítva 30 percig kevertettük. A kapott anyagot oszlopkromatográfiával tisztítottuk [szilikagélen, lépcsős gradiens elúciót alkalmazva diklór-metán és metanol/diklór-metán (1:24 és 2:23) arányban] és így 1,97 g mindkét terméket tartalmazó anyagot kapunk. A két terméket egymástól fordított fázisú HPLC-vel választjuk el Waters Prep 500 oszlop és gradiens elúció alkalmazásával (vizes TEA-foszforsav puffer pH — 3,0-on és acetonitril/vizes TEA- foszforsav puffer pH — 3,0-on 1:3 arányban) és így 290 mg 1 vegyületet [FDMS: m/z — 749 (M++I1)] és 280 mg 69. vegyületet [FDMS: m/z ■=»763 (Mh+H)] nyerünk. „A ” általános eljárás Eritromicil-amint (5,0 g, 6,8 mmól) 20 ml acetonitrilben melegítés közben feloldunk, majd meg5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 -60 65 9
